Babbetegségek

l. Hüvelyesek betegségei.

Bábel

Babilon város héber neve.

Bab-el-Mandeb

(a könyek kapuja), tengerszoros, amely a Vörös-tengert az Adeni-öböllel és az Indiai-oceánnal köti össze, Arábia DNy-i Vége és Afrika partjai közt. Perim sziget két részre osztja. A kis szoros, az arabok Bab-el-Menheli-ja 3 1/4 km., a nagy szoros az afrikai parton 20 km. széles. Az 5 1/2 km. hosszú, 1800 m. széles, D-i részében 70 m. magasságra enrelkedő Perim szigetet, amelynek DNy-i oldalán jó kikötője van, 1857 óta az angolok tartják megszállva. Az arab parton a Dsebel Menheli, az afrikai parton pedig a Raszr. Szeján határolja a szorost; ezelőtt egy kis sziklás szigetcsoport terül el, amelyet az arabok Dsezireesz-Szabának, Hét-szigetnek neveznek. A B. szoros kisebb hajókra nézve, miként neve mutatja, veszedelmes.

Babelon

(ejtsd: babl'ón) Ernő, francia archeologus, szül. Sarrey-ban (Felső-Marne) 1854. Az école des chartes-ben végezte tanulmányait, azután a nemzeti könyvtár archeologiai osztályának őre lett. Művei: Les derniers Carolingiens, d'apres Richer (1878); Du commerce des Arabes dans le Nord de l'Europe avant les croisades (1879); Recherches archéologiques en Tunisie (1886); Catalogue des monnaies grecques de la Bibliotheque nationale (1. köt., 1890). Lenormantnak Histoire ancienne de l'Orient c. ismeretes kézikönyvét megtoldotta (6 kötet, 1881-88); Manuel d'archéologie orientale (Páris 1888). E képes munkát Evertts angolra is lefordította. Les monnaies d'or d'Athenes (Revue des études grecques 1889). Description histor, et chronologique des monnaies de la république romainte (Paris I. köt. 1885., II. köt. 1888). Le commerce des Arabes dans la Baltique (1890). Le cabinet des antiques de la bibllotheque nationale (Paris Eddig 2 füz.). B. a Revue numismatique és a Gazette archéologiquenek is szerkesztője.

Babelsberg

Vilmos császár kastélya Potsdam mellett; 1835-49-ben épült az angol XVI. századbeli kastélyok mintájára; környéke igen szép park.

Bábel tornya

v. babiloni torony. Móz. I. k. 11. fejezetének elbeszélése szerint Noé utódai, akik még mind egy nyelvet beszélték, Sineár földjére mentek és ott egy várost meg egy tornyot akartak építeni, amelynek csúcsa az égig érjen. Az isten azonban meghiusította törekvésüket és megbüntette elbizakodottságukat azáltal, hogy összezavarta nyelvöket, úgyhogy nem értették meg egymást és elszéledtek a foldön. A városnak neve Bábel. A monda egy babilonoai csonka toronyhoz füződik, amely óriási méreteivel olyan benyomást tett, hogy olyan embereknek a műve, akik semmitől sem riadtak vissza. Sokan abban a nézetben voltak, hogy a Bábel tornya alatt a Belus temploma értendő, amely Babilonia leghatalmasabb építményei közé tartozott. Herodotos szerint, aki még látta, négyszögü épület volt, amelynek minden oldala 2 stádium hosszu volt. A közepén állott egy nyolcemeletes torony, amelynek csúcsára lépcsők vezettek föl. A legfelső emeleten a szentély volt s Diodorus szerint csillagvizsgálóul is szolgált. E Belus-templomot sokan azonosították a Hilla helységtől 9 km. délre fekvő Nimrud nevü romokkal, amelyeket ujabb időkben ismételten kikutattak és leirtak. Egy fölirat alapján alapos a föltevés, hogy a romok helyén Borszippa állott. Nebukadnezár királynak föliratát is megtalálták négy agyaghengeren az épület négy sarkán, amelyben elmondja, hogy az elhanyagolt épületet helyreállította, amely Bél Nebó-nak szentélye volt. Az épület hét emelete a 7 bolygó isténségeinek volt szentelve, az egyes istenségnek szentelt szinre festve. De mivel Borszippa és Bábel között mindig különbséget tesznek és Bábelben több hasonló építmény volt, igen valószinütlen, hogy a szentirás elbeszélése éppen e toronyhoz füződik. Az a föltevés, hogy a föliratokban a «bábeli nyelvzavar»-ról szó lenne, valamint «Borszippa» azon etimologiája, mely szerint «nyelvtornyot» jelentene, teljesen alaptalan.

Nagyfontosságu a bibliai elbeszélés más szempontból, mert ez az első kisérlet a nyelvek különféleségének megmagyarázására. Az ókori pogány nemzetek miud megnyugodtak abban a tényben, hogy minden országnak különböző népe, különböző istenei vannak. Egyedül Izráélben, amelynek prófétái az istennek és az emberi nemnek egységét tanították, merült föl a kérdés, honnan van tehát a nyelvek különfélesége, honnan vannak a nemzetek sajátságai? Erre a kérdése akart megfelelni a Bábel toruyáról való monda. L. Dillmann, Die Genesis. Leipzig. 1886. 199-205. I. Heinthal, Zu Bibel u. Religionsphilosophie. 1888.

Babenberg

hatalmas frank család, melynek őse Poppo az u. n. Grabfeldben lakott. Hasonnevü fia Thüringia őrgrófja lett, azonban Arnulf király megfosztá grófságától. Poppo másik fia, Henrik, Páris alatt veszett el 886-ban, a normannok ellen vivott harcban. Ez utóbbinak három fia, (Adalbert, Adalhard és Henrik) Bamberg ősi birtokuktól a Babenberg nevet vette föl, azonban mindannyian az u. n. babenbergi viszályban vesztek el. Adalbert maga is, ellenfelei, a Konradinok sürgetésére lefejeztetett. A család egyik sarja Luitpold a keleti őrgrófsáagot (az Ostmarkot, Ausztriát), batyja pedig a Nordgaut kapta hűbérül II. Ottó császártól (976). Luitpold utódjainak fényes szerepet szánt a sors Ausztria történetében. A család kihalt Harcias Frigyessel, ki 1246-ban a Lajta mentén a magyarok ellen vívott csatában, mint családjának utolsó sarja. korai sirba szállt. V. ö. Schmitz, österreichs Scheyern-Wittelsbacher oder die Dynastie der Babenberger. Münch. 1880. krones, Grundriss d. österr. Gesch. 171 és 198. l.

Babenhausen

mezőváros a bajorországi sváb kerületben, Günz mellett, kenderfonóval és gyufagyárral, (1890) 1940 l. A Fugger-Babenhausen hercegek két szép kastélyával és mellettök szép parkokkal.

Baber

(Babar, «az oroszlán»), ázsiai hadvezérek és fejedelmek tiszteletneve. Két mongol uralkodó világtörténeti nevezetességre enlelkedett e név alatt: 1. B. Bin Baisankur (Abul Kazim Baber Behadur szultán, v. B. Mirza), Timur dédunokája, Baisankur fia vala; szül. 1438 febr. 14.. Sahroch apjának halála után (1446) Alla Eddovle és Mohammed testvérével harcolt a trónért. Ulug béget, Transoxánia tudós fejedelmét az Oxus mögé szorítá s Irak kivételével, melyet Dsehan sah a turkománok fejedelme elfoglalt, az egész birodalmat egyesíté hatalma alatt. Iszákossága következtében ifjan halt meg Thuszban (1456). kiskoru fia Mirza Mahmud sah a trónvillongások közepette nem tarthatta magát. - 2. B. Bin Omár sejk (Zehir Eddin Mohammed B. szultán), az első nagymogul, Omár seik fia, Timur sarja (a hatodik izben), szül. 1493 febr. 14., Ebuszaid apját 1494. követte Andidsan trónján, Fergana országában. Nagy hódításokat tett: elfoglalta Szamarkandot (1500), Kandahart, Gaznit és Kabult (1504) s átlépte az Indust (1519). A birodalmában kitört lázadás visszaszólítá, de hat évvel utóbb megujítá támadását a Pendsab ellen. Ellenségeit a panipati síkságon verte meg 1530 dec. 26., mire Delhi és Agra is hatalmába került. Megverte a racsputi fejedelmeket s hatalnát keleten Bengáliáig, nyugaton pedig Multanig terjesztette ki; megh. 1530 dec. 28. Az egész mohammedán világ legjelesebb uralkodója volt. Nemcsak kitünő hadvezér és kiváló államférfiu volt, hanem a tudományoknak és költeszetnek is barátja. életet és tetteit maga irta meg: Babernameh (Baber könyve) cimü művében tatár nyelven. Kiadta Ilminszki, Kazán 1857-ben; persa nyelvre fordította Abd ul Rahim; angolra Leyden és Erskine; franciára Pavet de Courteille, Par. 1871. ( V. ö. Caldecott, Life of Baber, London, 1844. Encyl. Britannica III. 178-179.)

Babérc

apró gömböcskékben termő tisztátlau barnavasérc, vagyis limonit. A gömböcskék bab- vagy borsónagyságúak, de néha jóval nagyobbak, átmérőjük az 5 cm.-t is meghaladja. Ha babnál, borsónál apróbbak, lencseérc a nevük. Képződésük olyasforma, mint a borsókőé, vasas forrásokból rakódtak le. Szerkezetük gyakran héjjas, alakjuk nem mindig gömb, sokszor lapos szferoid vagy egyéb forma; elég gyakran kisebb-nagyobb rögökben, összetapadva találni őket. Agyagban, kőben vagy néhol mészkőben képez kisebb-nagyobb telepeket, itt-ott hasadékokat és üregeket tölt ki. Hazánkban több helyen terem, nevezetesen Moravicán, Stájerlakon, Betléren, Monyászán (Aradm.), Restyirátán (Aradm.) stb. Szentivány mellett (Sopron vmegye). 1841 aug. hó 10. jelentékeny mennyiségü apró borsónágyságú és még kisebb babérc hullott (kőeső), melyet a szél valahonnan félkapott és odahullatott.


Kezdőlap

˙