Bakics

(más néven Bakith) -család, II. Lajos alatt 1522-ben jött Magyarországba. Midőn II. Lajos Szerbiában hadakozott, hat B. testvér állt melléje. A király ezért magyar nemességgel és a somogym.-i Lak helységgel ajándékozta meg őket.

Bakk

Endre (szentkatolnai), vizaknai plébános, szül. Szent-Katolnán, Háromszékmegyében 1841 okt. 11-én. 1875 óta Vizaknán lelkészkedik. Cikkei, melyek helyrajzi és enciklopedikus tartalmuak, különböző erdélyrészi lapokban jelentek meg. Említésre méltó következő két munkája: Az 1848-49. szabadságharc alatti események Vizaknán (Budapesten, 1880); A Bak- és Jancsó-család története (u. o. 1883. A szerző arcképével és életrajzi adataival). Kéziratban van még Vizakna monográfiája.

Bakó

1. Dániel, sárospataki ev. ref. tanár, szül. Gáván, Zemplén vmegyében, 1809 jul. 22., megh. Sárospatakon 1865 aug. 7. Tanulmányait Sárospatakon kezdte és végezte, azután nevelősködött, mig 1831-ben Sárospatakon főgimnáziumi tanárrá nem választották. Munkái: Latin-magyarzsebszótár. Iskolai használatra. Sárospatak 1845. (Soltész Jánossal. Később több kiadásban.) Görög-magyar szótár. U. o. (Soltész Ferenccel és Zsarnay Lajossal.)

2. B. Sándor, egyetemi m. tanár, kórházi rendelő orvos, szül. Nagy-Enyeden 1852. Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Az I. sebészi klinikán gyakornok majd mint II-ik és I-ső tandrsegéd működött. 1884. közkórházi rendelő orvos, 1885. magántanár. Sok értekezésén és kazuisztikus közleményén kivül, melyek hazai és német szaklapokban jelentek meg, nagyobb mnnkája Druit: A sebészet kézikönyve c. angol művének fordítása.

Bakó

l. Hóhér.

Bakocsi

László, Ujlaki Lőrinc roháci várának volt kapitánya 1594., mikor Ulászló Ujlaki hűtlensége miatt a várat Brankovics Vukkal elfoglaltatta.

Bakócz

1. Tamás, bibornok és esztergomi érsek. Neve fölött sok vita folyt: Bakocsnak, Bakacsnak és Bakácsnak is irták. Fraknói nyomán elfogadhatjuk, hogy Bakócznak hivták. A rávonatkozó legrégibb oklevél kivételével ugyanis, hol Bakolcznak irják, mindenkor Bakócz néven jő elő az okiratokban. Tekintetbe véve, hogy a magyar nyelvhasználat szerint Bakolc ép úgy mint p. Miskolc, ha elveszti az «l» betüt, a benne előforduló «o» ó-ra változik (Miskóc): az okirati Bakolcz nyomán feltehető, hogy a bibornok neve voltakép Bakócz volt. Bakócz Tamás szül. Erdődön 1442. megh. 1521 jun. 15.; atyja a Drágfi nemzetség jobbágya volt, mégpedig valószínüleg kerékgyártó, legalább arra látszik mutatni a kerék, mely a Bakócz Bálint tételi prépostnak adományozott címerpajzson látható. Ez a B. Bálint testvérbátyja volt B. Tamásnak, ki szintén a papi. pályára lépvén annak pártfogása alatt haladt előre. B. Bálint halálával 1480. B. Tamás nyerte el a tételi prépostságot, egyszersmind királyi titkár, ki számot tesz az udvarnál, mert Mátyás királynak kedves embere. 1486. tételi javadalmát megtartva, győri püspökké lett, s már királyi tanácsos, amí modern szóval az államtanácsos fogalmának felel meg. 1490. II. Ulászló kancellárja, 1497. elnyeri az egri püspökséget, mely a leggazdagabb magyar püspöki javadalom. Ugyancsak 1497. cserére birván Estei Hippolyt bibornokot, esztergomi érsekké, Magyarország primásává emelkedett, s három év múlva, Velence közbenjárására bibornokká, tiz év múlva konstantinápolyi patriarkává neveztetett ki. Ő volt az egyetlen magyar ember, ki komolyan szóban forgott, hogy a pápai székbe emeltessék. II. Gyula pápa halála után, 1513. maga is Rómában tartózkodván, fejedelmi pompa kifejtésével és ügyességével sokat tett arra, hogy jelöltsége sikert érjen el. Ez azonban elmaradt, s ő ugyanazon év végén mint pápai legátus jött vissza hazájába. Magával hozta X. Leó pápának a törók ellen keresztes háborút hirdető bulláját. Ezt az országtanácsban felolvastatván, bár a béke Szelimmel már meg volt kötve 3 évre, nagy szavakkal ajánlotta a keresztes hadjárat, kihirdetését. egyszersmind igérvén, hogy a háborút maga fogja intézni, s alkalmas vezérről is gondoskodik. A keresztes háború 1514 ápr. 16. csakugyan kihirdettetett, s rövid időn pórlázadássá fajulván, lángbaborította az egész országot. Hogy B. ekképen közvetve előidézte a Dózsa-féle pórlázadást, a miatt élte végéiglen sok szemrehányás és keserüség érte. Fényüző hajlamai szintén komoly következményekkel jártak. Hogy a nagy pompa költségeit fedezhesse, számos más javadalmai mellé még a milkóviai püspökséget is egyesítette az esztergomi érsekséggel; egyuttal a szászok esperességét is maga alá vetette, hogy azok jövedelmes tizedjére is szert tegyen. A szász papságnak ezen újítás miatti elégedetlensége nemsokára egyik jelentékeny oka lőn a reformáció gyors elterjedésének a szászok között. II. Ulászló 1516. bekövetkezett halálával B. befolyása igen meggyöngült az udvarnál, B maga köszvénytől gyötörve elbetegesedett, s lassan-lassan egészen visszavonult az állami ügyektöl. 1519. szélhüdés érte a köszvénye miatt különben is már csak alig vánszorgó aggastyánt. Becses monografiát irt róla Fraknói Vilmos. 1889. (Megjelent a Történelmi Életrajzok V. kötetében.)

2: B. Ferenc, B. érsek közeli rokona, előbb budai prépost, utóbb B. Tamás helyébe, midőn az esztergomi érsek lett, györi püspökké nevezték ki. Nagy tudományú főpap, kitünő latin és magyar nyelvtudós.

3. B. János, az érsek unokaöccse; előkelő nagybátyja maga neveltette, pappá tette s külföldön tetemes költséggel taníttatta, egyházi javadalmakkal felruházta s a zágrábi püspökségre emeltette. De fiatal koránál fogva egyelöre csak címzetes volt s helyette nagybátyja vezette a zágrábi püspökséget. 1518. pápai beleegyezéssel rokona Erdődy Simon javára lemondott a püspökségről.

Bakody

1. József; a hasonszenvi orvoslás egyik meghonosítója Magyaroszágon, szül. Mosonyban 1792., megh. 1845. Előbb Győrött, majd Pesten volt gyakorló orvos.

2. B. Tivadar, az előbbi fia, egyetemi rendk. tanár, szül. Győrött 1825. Orvosi tanulmányait csak 1850. kezdte meg, előbb jogot és bölcsészetet tanult, majd résztvett a szabadságharcban. Görgey főhadiszállásán mint kapitány működött, s késöbb irodalmilag is felszólalt egykori fövezére mellett. Bécsben lett doktorrá 1854. Több külföldi egyetemnek látogatása után Lembergben telepedett meg, s atyjának nyomain haladva a hasonszenvi gyógyításnak lett híve. Lembergben a természet-gyógytan magántanárává képesítették. 1861. visszatért Magyarországba s itt különösen a tornázás ügyét karolta föl melegen. A hasonszenvi orvos-egylet s a magyarországi biologiai társulat részben neki köszönheti létesülését. 1873 óta a budapesti egyetemen a hasonszenvi különös kór- és gyógytan ny. rendk. tanára, a Bethesda kórháznak s a budapesti közkórház hasonszenvi osztályának föorvosa.

Mint a Hahnemann-féle módszer tudományos képviselöje, arra törekedett, hogy ennek a módszernek megfelelő formájú, a természettudomány szinvonalán álló helyet biztosítson. A német központi hasonszenvi egyesület Budapesten tartott 44. közgyülésén elnöki beszédében e törekvését akként formulázta, hogy Hahnemann szellemében a fajlagossági törvényt tekinti müködése kiinduláspontjául, de egyébként a hasonlósági törvényt amannak alárendeli, mert a fajlagossági eszme a hasonlósági eszmét, mint szükebbet magába zárja. Hahnemann módszerét a következő négy alapelvben foglalta össze: 1. egyetlenegy orvosszernek kisérleti vizsgálata egészséges állati s emberi szervezeteken, és pedig fokozatosan alkalmazott adagokkal s az összes legfinomabb működési, kórtani, kórélettani, kórszövettani, kémiai s méregtani elváltozások méltatásával; 2. ezen változásoknak minden irányu, pontos, genetikus (fejlődéstani) összehasonlítása a természetes betegségeknél mutatkozó, hozzájuk hasonló s egy hipotetikus okból keletkező változásokkal; 3. egyetlen gyógyszernek gyógyászati alkalmazása és pedig az egészséges szervezeten kisérletileg levezetett fajlagossági törvény alapján, szem elött tartva a gyógyszer kóroki behatását a szövetelemekre és a szövet elemek megbetegedése különbözö fázisainak megfelelően; 4. az okilag specifikus gyógyszernek olyatén alkalmazása a gyógyászati célnak megfelelö alakban és mennyiségben, mely minden kórtani (patogenetikus) mellékhatást az egészséges szervezetre kizár. A «simília similibus» elvét pedig következőleg formulázta: «Hahnemann induktiv-tapasztalati módszere szerint a belső kórfolyamatok megfelelö genetikus fázisainak megfelelően oly gyógyszerek alkalmaztatnak (aránylag kis adagokban), melyek a beteg szervezetben ugyanazon szöveteket fajlagosan érintik, mélyekben (nagy adagokban) az egészséges szervezetan hasonló kórtani, fiziologiai és szövettani változásokat képesek előidézni». B. ezeket az eszméket a magyar, német, angol irodalomban, ujabban Amerikában is képviseli s számos művével nagy hatást tett kitűzött célja elérésére. Fontosabb művei: A hasonszenvészet jogigéinyei, Budapest 1868; A hurutos tüdőlob kórszövettanilag tekintve, u. o. 1874. Eine psychologisch-philosophische Reflexion, u. o. 1876; A hasonszenvi iskola természettudományi módszere, u. o. 1877; Zur Reform der medicinischen Therapie, Berlin 1882; Hahneman redivivus, Lipcse 1883; A karyomitosis és a biologikus orvosszeri gyógytan alapelve, Budapest 1884; Az orvosszeres tüneti antipyresis birálata, Budapest 1884.

Fia B. Árpád, orvostudor, szül. Budapesten 1858., megh. ugyanott 1887. A párisi, londoni és edinburgi egyetemekről irt értekezései megjelentek a Gyógyászatban. Munkája: A tudomány szabadsága a modern államban, Virchow Rudolf beszéde. Budapest 1878.

Bakolcafa

(növ.), a Nyelvtörténeti szótár szerint a. m. Sycomorus (fügeeperfa), l. Füge és v. ö. Barkócafa.

Bakónak

(Nagy-); kisközség Zalamegye kanizsai j.-ban, (1891) 1181 magyarajku lak. és postahivatallal.

Bakonszeg

nagyközség Biharm. tordai j.-ban, (1891) 1617 magyar lak.


Kezdőlap

˙