Balaton-Szent-György

kisközség a Balaton partján, Somogym. marcali járásában, (1891) 1162 magyar lak. A déli vasut állomása, melyből itt a keszthelyi vonal ágazik ki.

Balatontavi gőzhajózás

megteremtése érdekében a negyvenes évek elején már mozgalom indult meg az érdekelt Zala, Somogy és Veszprém vmegyék közönsége körében s a terv megvalósítsát Széchenyi István gróf vette pártfogásába, 1846. Balatoni gőzhajózás c. röpiratával, melyben első sorban az érdekelt vmegyék közönségét, de egyben az «összes drága földieket» is buzdítá az alakulandó részvénytársaság 150 pengőforintos részvényeinek megvételére. A Balaton gőzhajózási társaság még abban az évben létrejött a magyar helytartótanácstól 55 évre, azaz 1901-ig kapván engedélyt személy- és áruszállításra már 1847. a «Kisfaludy» nevü gőzhajót, melynek 40 lóerejü gépe Londonban, teste s felszerelése az óbudai hajógyárban készült, üzembe helyezték. Ez a társaság 1887-ig állott fenn, ekkor azonban önmagától összeomlott, sem pénze, sem hitele nem lévén a megrokkant gőzhajó helyreállítására. Ekkor Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter karolta fel a balatoni gőzhajózás ügyét s a társaság alakítására szövetkezett Eszterházy Mihály gróf, Nádasdy Ferenc gróf, Szarvasi. Sándor és társaik kezdeményezését hathatósan támogatván, már 1888. megalakult a «Balatontavi gőzhajózási részvénytársaság», 1889. évi jan. 1-től számítandó 50 évre, 400 drb. 200 forintos részvény (80,000 frt alaptőke) kibocsátásával. Az alaptőke időközben már kétszeresére. emeltetett. A vállalatot, a vele kapcsolatos fontos közgazdasági érdekek helyes méltánylásával úgy az érdekelt vármegyék, mint maga a kormány is évenként tetemes összeggel segélyezik. A gőzhajójáratok Siófok és Balatonfüred (Almádi, Kenese) között egy, a kor igényének megfelelő kerekes gőzössel, mely teljesen Ujpesten készült, 1889. kezdették meg. Ezen idő szerint (1893) a társaságnak a már említett kerekes gőzösön kivül még 3 (2 nagyobb és 1 kis) csavargőzöse van, összesen 645 indik. lóerővel és 226 tonna befoglalási képességgel s a hajózásra alkalmas évszakban, egyelőre május 1-től október 30-ig egyfelől Siófok-Bfüred-Almádi-Kenese, másfelől Boglár-Révfülöp-Badacsony és Keszthely között, a vasuti közlekedéssel kapcsolatosan rendes járatokat tart fenn; azonkivül hetenként többször a Balaton két végső pontja, Kenese és Keszthely között kirándulási járatokat rendez. A gőzhajózásnak ujjáteremtése, kiterjesztése a Balaton vidéke kulturális fejlődésének egyik leghathatósabb tényezője.

Balaton-vidék borászata

Zala, Veszprém és Somogy megyék balatonmelléki bortermő helyeit foglalja magában, Csopak, Badacsony, Somlyó, Csobánc, Ábrahám, Rezi, Köveskálla, Kővágó-Örs, Diós, Urnyanc, Tomaj, Szabar stb. főbb bortermő helyekkel. Legelterjedtebb szőllőfajai: rakszőllő, sárfehér, kadarka, juhfark, burgundi, furmint, rizling, oportó. Igen jó asztali- s a kitünőbb fekvésekben nagyon kedvelt, zamatos, tüzes pecsenyeborok. Többnyire fehér borokat, de emellett nagyobb birtokosok igen jó vörös borokat is termelnek. Badacsony és Somlyó kedvező években némi aszut is terem. A somlyói és badacsonyi boroknak különösen jó hirök van és ezt meg is érdemlik. Több helyen fajborokat is készítenek s a nagyobb szőllők birtokosainak szépen berendezett borházaik és fűthető erjesztő pincéik vannak. A balatonvidéki borokat különösen Stájerországba és Svájcba viszik. A filloxera ezen a vidéken is sok kárt tett.

Balavásár

(Balauser, Bladenmarkt), kisközség Kis-Küküllőmegye erzsébetvárosi járásában, (1891) 786 magyar és oláh lak; kitünő bor- és gyümölcstermeléssel. Hajdan gr. Korniss-féle birtok volt:

Balavat

(az arab geografusnak Jakutnak irataiban: Balabad), romhalmaz Mosszultól 28 km.-re DK-nek. A romok Asszurnaszirbal (884-860) és fia II. Szalmanasszar királyi palotáiból maradtak fenn; legérdekesebbek a basreliefekkel ékesített bronzlapok, melyek az ajtókon lehettek s 21-26 angol láb hosszuak és 6 láb szélesek.

Balázs

(szent), püspök és vértanu, Armeniának Sebaste városában született; szülei előkelő keresztények voltak, kik fiukat gondos nevelésben részesítették. Igy azután a különben is minden jóra hajlandó Balázs oly példás életet folytatott, s ennek következtében a keresztények között oly általános tiszteletben állott, hogy csakhamar püspökükké tették. Mint ilyen, híveinek gondos és szerető atyja volt, s csak ezeknek hosszas és sürgető kérelmére menekült a kegyetlen Licinus császár üldözése elől Egeus hegyének egy barlangjába, ahol csupán a vadállatok társaságában ima, bőjt és ájtatos elmélkedés között töltötte idejét. Elfogták s 316. lefejezték. B. a torok- és nyakfájások védszentje. L. Balázsolás. Emlékét febr. 3. üli meg az egyház.

Balázs

1. Frigyes, író, szül. Rimaszombaton 1834 márc. 6., megh. 1879 jul. 17. Először Utóhangok c. verskötettel lépett fel az irodalomban (1859.) A hatvanas években hosszabb ideig szerkesztette a Hölgyfutár szépirodalmi lapot, ekkor írt elbeszélései önálló kötetben is megjelentek (Ibolyacsokor 1864). Egyéb művei: Szerelmi pikantériák (Kolozsvár 1863) Tartaroff hercegné (u. o. 1863); Egyik az egyik csillagban, másik a másikban (Pest 1864); Egy őr története (Pécs 1872); Puszták fia (népszinmű) A falu bolondja; Vándor madár; Én vagy ő; Vihar alatt; Egy rejtett galamb története stb. szinművek. N.-Becskerekre költözvén, Torontálmegye főjegyzőjévé, majd N.-Becskerek országgyülési képviselőjévé választották; N. Becskereken a megye érdekeit képviselő Torontál c. hetilapot indította meg s szerkesztette haláláig.

2. B. Sándor, beszély- és szinműíró, szül. Kolozsvárott 1830 dec. 26., meghalt 1878 aug. 1. Apja, jó magyar szücsmester, gonddal és szeretettel nevelte fiát. A fogékony, heves ifju részt vett a szabadságharcban, melynek lezajlása után Pesten a mérnöki tanfolyamot hallgatta, szivesebben foglalkozott azonban Dumas, de különösen az angol humoristák, Dickens és Thackeray műveivel; ez utóbbitól fordított is később víg elbeszéléseket, melyek a Kisfaludy-társaság kiadásában jelentek meg (1869-70). Először 1851. lépett fel a Hölgyfutárban Első szerelmem cimű beszélyével. Ezt követte beszélyeinek hosszu sora, melyek részint a különböző folyóiratokban, részint külön kötetekben jelentek meg: Beszélyek (2 köt. 1855); Tükördarabok (2 köt. 1865); Vig elbeszélések (1878); Tarka képek (2 köt. 1880.). Ezekben ötleteinek bősége, sajátos hangjának eredetisége igazi tehetségre vallott; e tehetség azonban nem érvényesülhetett teljesen B. nyugtalan szelleme miatt, mely gyors munkában lelte kedvét. B. írt egy hosszabb regényt is; A visszatért fecske (megjelent az Ország Tükrében); pályanyertes vigjátéka: Az égben s egyfelvonásos vigjátékai: Mért nem házasodik meg a sógor; A kis árva; A megboldogult, többször sikert arattak. 1860. megindította az Ország Tükre c. képes lapot, mely csakhamar közkedveltségre tett szert s a folyton zilált pénzügyi viszonyok közt élő író anyagi helyzetén is lendített. Ekkor vette nőül Bognár Vilma operette-énekesnőt. Később, miután a közönség pártolása az Ország Tükrétől elfordult, más lapokat indított meg, de kevés sikerrel. Nagy része volt a Petőfitársaság alapításában: 1876 óta tagja volt a Kisfaludy-társaságnak is. 1881. a nemzeti szinház könyvtárnoka lett. A humoros író élete végén egészen meghasonlott önmagával. Kedves leánya meghalt, neje elvált tőle. Zavart kedélyét ábrándos tervekkel foglalkoztatta, majd képviselőségre törekedett s mikor e törekvésével is megbukott, leánya sírján ciánkálival megölte magát.

Balázsáldás

l. Balázsolás.

Balázsfalva-Falu

(Blasendorf, Blázsszár), kisközség Alsó-Fehérm. balázsfalvi j.-ban. (1891) 906 oláh és magyar lak.

Balázsfalva-Város

(Blasendorf, Blázsorás), n.-község Alsó-Fehérm. balázsfalvi j.-ban a Kis- és Nagy-Küküllő egybeömlésénél, (1891) 1415 oláh és magyar lak., a gyulafehérvár-fogarasi gör. kat, román érsek-metropolita, a B.-i esperesség, szentszék, káptalan, továbbá szolgabirói hivatal s járásbiróság székhelye; főpiacán áll az 1747. épült háromtornyu nagy székesegyház, vele szemben a diszes érseki palota, a káptalan, papnevelőintézet, tanítóképezde és főgimnázium épületei; van itt továbba Bazil-rendi zárda s csinos kertben az érseki kastély, melyben hajdan Apafi Mihály fejedelem gyakran tartózkodott. B. élénk hely, van két takarékpénztára, mezőgazdasági szeszgyára, jelentékeny marhavásárai s nagy forgalma és kereskedése. Van vasuti állomása, posta- és távirdahivatala és postatakarékpénztára. B.-t néhányszomszéd faluval együtt Zsigmond király megmentőjének, baróti Cséry Balázsnak ajándékozta, ki után különböző családok birták, mig végre Apafi halálával a kincstárra szállt. Később III. Károly a fogarasi gör. kat. püspöknek adományozta a B.-i uradalmat s mint ilyen szállott a jelenlegi érsekségre. 1687 jülius 4. itt irták alá Erdély visszahódolását az erdélyrészi követek lothaial Károly herceggel (Transactio lothaica). A község és a vasuti állomás közötti téren (Campu libertate) zendült fel az oláhság 1848. a magyar alkotmány ellen. B. ma is az erdélyi oláhok különös politikai tevékenységének központja.


Kezdőlap

˙