Bambolah

v. bambolah-hüvely (növ.), l. Bablah.

Bamboo

(angol, ejtsd: bembu), közönségesen bambus név alatt ismeretes szalmasárga, zománctalan agyagáru, melyet Indiában a benszülöttek készítenek.

Bamborough

(ejtsd: bemmbro), falu Northumberland angol grófságban (320 lak.). Mellette meredek sziklán áll B. kastély, X századi épület, a northumberlandi grófok egykori székhelye.

Bambuk

Szenegambia keleti részének egyik vidéke, a Bafing és Faleme közt. É-ról D-re végig huzódik rajta a Tombaura nevü hegylánc, amelyből számos patak folyik a Bafing és Faleme felé. E patakokban, de különösen magában a hegységben a benszülöttek sok aranyat mosnak ki. B. aránylag egészséges éghajlatu és termékeny vidék; lakói számos juhot és szarvasmarhát tenyésztenek. Vasérc is bőven található. A lakosok mandingok (számukat 800,000-re becsülik); falvaikban külön fejedelmek uralma alatt, egymástól függetlenül élnek. Legnagyobb helységeik Farabana és Szanszandig. B. 1858 óta ismeri el a franciák fensőbbségét. 1796-ban és 1805-ben Mungo Park ment egy részén keresztül; 1791-ben járt benne Houghton. Az első európai, aki részletesebben átkutatta, Compagnon volt (1716-ban), akit Brue Szenegambia kormányzója küldött ki B.-ba, hogy aranyáról adjon jelentést. Későbbi utazók: Tourette (1824), Raffenel (1847) Flize (1856), Pascal (1860), Mage és Quintin (1863) és Noirot (1883).

Bámbuki

l. Bámbárra.

Bambusa

Schreb. (növ.), l. Bambusznád.

Bambuszkámfor

(tabaxir, tabasir), sárgásfehér vagy barnás, borsónyi és kisebb darabokban előforduló, javarészben kovasavból álló anyag. Az Indiában termő cukornádnak csomóközi üregeiben beszáradás folytán képződik, a nád növekedésének szünetelő időszakaiban. A középkorban orvosságul használták, ma inkább az opálhoz való nagy hasonlatossága és fizikai tulajdonságai miatt érdekes. Minden ismert szilárd anyag közt a legkisebb törés mutatója van.

Bambuszkönyv

régi khinai történelmi mű, mely azért fontos, mert az ó-kori kronologiát tartalmazza.

Bambusznád

(növ., Bambusa Schreb.), a pázsitfélék génusza és óriása; ezek benne érik el fejlődésük tetőpontját. A B. Brandisii Shuttl. p. 38 m. magas, törzse kerülete 8 dm. A B. sudar és fatermetü növény, szára sok tekintetben megegyez a mi pázsitfüveink szalmájával, nem ritkán ágas, belől üres és bütykös. Szép levélkoronája s ágbogvirágzata, olykor-olykor egész óriás virágboga van. Virága számtalan egyivaru v. pároséltü, s pelyvák alkotják, mint a nádét v. más pázsitfűét. Himje 6, bibéje 2-3. Körülbelül 46 faja tenyészik Ázsia, Amerika és Afrika forróövi tartományaiban, de a B. (Chusquea) aristata Mart. az Andeshegylánc keleti részén még 4700 m. magasságban is áthatolhatatlan sűrüségeket alkot és a hó határáig (némely faj a Himaláján 3800 méternyire) felhalad. A japáni B. Metake Sie. s több más kinai faj Franciaországban s Belgiumban jól tenyészik. A B. a leghosszabb növények egyike.

A közönséges B. (Bambusa arundinacea Willd., Arundo Bambos L.) az eleségnövények tábláján hasznát tekintve csak a kókuszpálmával hasonlítható össze. A tenger meg a folyók közelében nő, néhol egész sűrü erdőket alkot. A pázsitfélék legnagyobbika, 3-30 m.-nyi magasra megnő, átmérője 5-26 cm. A mi nádunknál sokkal magasabb és erősebb. Dusan ágazik el (az elágazás ritkaság az egyszíküek közt), alsó részéből pedig mindig uj sarjakat hajtván, 20 s több szára együtt 3-7 m. átmérős terjedelmü bokor lesz. Gyorsan nő, 24 óra alatt 15-35 cmre is növekszik. (A B. Tulda Mig Hátsó-Indiában egy hónap alatt 22 m. magasra. nő.) Magassága a talaj szerint változik. Homokos talajon alig nő meg 2-3 m.-nyire, mocsaras vidéken vagy a folyók partján 30 m. magasra is megnő és rengeteg erdőséget alkot. Igazi hazája ismeretlen; mind a két félgömbön, de leginkább Kelet-Indiában és Jáván terem. Algériában és Franciaország déli részén is jól érzi magát. Levele pázsitnemű, 16 cm. hosszú, de csak 13 mm. széles, a khinai teát ebbe pakolják. A B igen ritkán virágzik. Humboldt beszéli, hogy Mutis 20 évig botanizált olyan vidéken, hol a Bambusa Guadna rengeteg erdőket alkot, de ezalatt az idő alatt egyetlen egy sem virágzott. Csak 25-30 éves korában szokott virágzani, de ekkor oly gazdagon, hogy számtalan gyümölcse egészen kimeríti s nem ritkán mindenestül, v. a tövéig elhal. lly módon a B. bacciferából Roxb. egész erdők pusztultak el.

[ÁBRA] Bambusznád.

A B. fiatal hajtásait főzelékül eszik v. ecetbe eltéve Aschia, Atschar, Achiar, Achia. Assia név alatt jönnek a kereskedésbe. Szemtermése hasonlít a zabéhoz, megőrölve jó kenyérliszt. Szívós-, könnyü s igen kemény fájából házat és csónakot építenek. Vannak falvak, melyek kizárólag bambusznádból épültek. Siám fővárosa bambusztutajokra van építve. Hidat, vízvezetéket, falat, kerítést, bútort, házi szerszámot, díszmunkát, kis kosarat, függönyt, szelencét készítenek belőle. Karónak, rudnak, üres cikkjei edénynek, sőt tágasabb cikkjei vedernek használhatók. Világító anyaggal megtöltve fáklya. Hosszú, göndör rostjaival párnákat tömnek. Ékalaku keresztmetszetdarabja késül használható, mert a széleit a kovával incrustált nagyon kemény héj élesíti. Ugyanez a külső héja vasszerszámok köszörülésére is jó. A jávai lakos a megszenesedett, de tökéletesen el nem égett bambuszcsőben, bambusztüzön fiatal bambuszsarjat főz. Khinában a papirt leginkább B.-hajtásból gyártják s a jamaikai bambuszrostot az északamerikai papirgyárak számára szállítják. Héjából keskeny csikokra. szabdalva, kosarat, kalapot, terítőt fonnak v. szőnek belőle, a széttilolt bambuszhársból ecset lesz. Háboruban kürtőt, sipot, nyilat és lándsát meg cölöpzetet készítenek a B.-ból. Sárgás, hajlékony és bütykös tőhajtásai (japáni rotangpálca) belül tömöttek s a bütyöknek egy-egy oldalán barázda van, ahová az ág simult. Ez nálunk a bambusz-pálca v. ernyőnyél. (V. ö. Borsnád.) Levele takarmánynak jó. A malaj nép a B.-ból koporsót is csinál s a sírt négy bambuszvesszővel jelöli.

A B.-spinosa Ham. áthatolhatatlan sövényt alkot; egy felfutó faj mindenféle fonadékokhoz, zsák, ruhák készítéséhez szolgáltat anyagot. Jáván, Khinában, Tahitiban mindenféle hangszerre felhasználják. A B.-ak általában csinos disznövények. Angolországba 1720. hozták. Üvegházban 15-20° meleget, vízzel és homokkal vegyitett lomb- és tőzegföldet kivánnak. A többi bambuszfajt is hasonló célokra használják. Khinából és Japánból tarkalevelü fajok is kerültek Európába, melyek közül az alacsonyabb termetü B. Fortunei hort. disznövényül ajánlható. V. ö. Riviee: Les Bambous, Páris 1879. Nálunk a diszműasztalosság terén kisebb butorok, asztalok és székek készítésére használják. Véknyabb hajtásaiból sétabotokat készítenek, ismeretesek cukornád és borsnád néven. Állítólag Teleki Samu gr. Erdélyben is meghonosította.

Bámeri

egyike a becsuán törzseknek, L. Becsuán.


Kezdőlap

˙