Bangor

(ejtsd: bengör). 1. Tengeri város Carnarvon walesi grófságban, a többszörösen áthidalt Menai-szoros keleti partján, (1891) 9892 lak., látogatott tengeri fürdő, Wales legrégibb püspöki székhelye; mellette vannak a penrhyni híres palakőbányák. 2. Penobscot grófság főhelye Maine-ben, az Egyesült-Államok egyikében, a Kenduskeag mindkét és a Penobscot jobb partján, tágas öböl mellett, (1890) 19,103 lak., élénk fakereskedéssel. 3. B. néven neveznek ezeken kivül két wales falut, egy ir városkát és 3 Észak-amerikai helységet.

Bánguén

az Ogové (Ny.-Afrika) mentén élő s a bántu néger-családhoz tartozó nép, mely főleg vadászatból és növénytelepítvényekből él. A B.-k soknejüek. A nők felette förtelmes külsejüek; piszkossárga bőrüket a mellen és hason kékesen tetoválják. Az utazók állítása szerint azonban herkulesi testi erejük van.

Bángui

(magyarul: férfiak), egy Himalaya vidékén élő ázsiai indus nép neve, amelyet más néven: dáphlá- v. dophlá-nak is neveznek.

Bangveolo

(vagy Bemba), nagy tó, mely Közép-Afrika K-i részében, a D-i szélesség 10°40' és 12°15', a keleti hosszuság 29°30' és 30°20' között 1300 m. magasban fekszik, lapos partokkal; hossza: 220, szélessége: 110 km., mélysége 5-6 m. Vizét a Csamberi táplálja; lefolyása É-on a Luapula, a mely a Moero-tóba foly. A B. a Kongo vizrendszeréhez tartozik. - Livingstone fedezte föl 1868-ban.

Bangya

János (Mehemed bej), a szabadságharc alatt alezredes, szül. Apcon, Pozsonym. 1817 dec. 2. megh. Konstantinápolyban 1868 febr 16. Katonai neveltetésben részesült s mert 1856. fogva a magyar testőrség tagja volt, elsajátította a magasabb katona tudományokat is. 1839. elhagyta a katonai pályát s egy ideig a bécsi erdélyi udvari ágens irodájának főnöke volt. 1848 elején átvette a Pressburger Zeitung szerkesztését, majd Pestre tévén át lakását, részt vett az Ungar c. lap szerkesztésében. Később századosi ranggal Perczel M. szabadcsapatába lépett s a szabadságharc folyama alatt alezredesi rangra emelkedett. A komáromi kapituláció után külföldre ment s a keleti háboru kitöréséig Párisban és Londonban tartózkodott. Ekkor ezredesi ranggal az ázsiai török hadseregbe lépett s felvette a török vallást is. Mint a török csendőrség ezredese s a miniszteriumban a rendőrség vezetője halt meg.

Banhans

Antal, osztrák földm. Miniszter, szül. Micholupban (Csehország) 1825 nov. 8. Jogot tanult Prágában s 1848-59. a birói pályán működött. Azután Waldstein Ernő gróf jószágainak igazgatását vette át s nagy tevékenységet fejtett ki vasutak építése s egyéb iparvállalatok körül. 1867. országgyülési képviselő lett s nehány hónappal később a belügyminiszterium osztályfőnökévé nevezték ki. 1870. földmivelési, 1871. pedig a Potocki és Auersperg-féle kabinet kereskedelmi minisztere volt. Több vasuti vállalatnak bukása arra indította B.-t, hogy 1874. pert indítson Ofenheim, a lemberg-csernovici vasut építője és igazgatója ellen. Ez a hirhedt per azonban Ofenheim felmentésével végződött és annyi ellenséget szerzett B.-nak, hogy 1875 máj. 20 állásáról lemondott. 1881. az alsó-ausztriai iparegyesület elnöke lett és mint ilyen különösen a Duna és Odera között létesítendő csatorna létrejötte körül fáradozott.

Bánhegyes

1. Magyar-B., n.-község Csanádm. kovácsházi j.-ban,(1891) 2209 magyar lak., gőzmalommal, van vasuti állomása, pósta- és távirdahivatala és póstatakarékpénztára. - 2. Tót-B., nagyközség ugyanott (1891) 4823 tót és magyar lak., 2 gőzmalommal, vasuti állomás, póstahivatal, postatakarékpénztár.

Bánhegyi

István, kir. tanfelügyelö, szül. Somrján 1832 okt. 9. Pozsony vármegyében; tanult Sopronban, Kőszegen, Budapesten. A teologiát Pozsonyban és Bécsben hallgatta. 1856. Cservenkán (Bács-Bodrog vm.) lett segédlelkész, honnan 1857. Budapestre, az akkori egyet. prot. teol. intézetbe hivták meg a bölcselet és neveléstud. tanárának. 1858. a lipcsei, drezdai, berlini és hamburgi népiskolákat látogatta meg, mely idő alatt szülővárosa választotta meg lelkészévé. Három év mulva ismét visszatért a tanári pályára, s előbb a losonci egyet. prot. gimnáziumban lett tanár, majd a nyiregyházi ev. tanítóképző-intézet igazgatójává választották meg. 1869 Szepes és Sáros megyék tanfelügyelőjévé s 1876. Békésmegye tanfelügyelőjévé nevezték ki. Munkái - Erasmus redivivus. Latin-magyar társalgó. (Pest 1864.) Latin-magyar közmondások. U. o. 1864. A nyiregyházai ev. tanítóképezde ismertetése. Debrecen 1867. ABC az irva osvastató tanmód szerint. (Haesters után. Debrecen 1868. Több kiadásban.) Tan- és olvasókönyv. Nyiregyháza 1869. (Emericzy Gézával. Több kiadásban ) A felekezeti iskoláztatás veszélyei. Pest 1870. Vallás- és erkölcstan. Prot. népisk. számára. 1 füz. Bpest 1874. Vezérkönyv a prot. népisk. vallástanításban. 1 füz u. o. 1874.

Bánhida

nagyközség Komárommegyének tatai j.-ban (1891) 1872 tót és magyar lak., vasuti állomás, pósta- és táviróhivatal, póstatakarékpénztár. Tőle É-ra fekszik a Szelimluki (Szemiluk vagy eperjesi) barlang, melyben a török háboruk idejében állítólag két falu népe keresett menedéket és benne halálát lelte.

Bánhidy

-család (simándi báró és nemes), Nyitra megyéből eredő nemes családunk, melynek első, ismert törzse Ferenc, ki 1718. György testvérével egyetemben a nyitrai káptalantól a jobbágyi terhek alól fölmentést nyert. A következő évben III. Károly által nemesi rangra emeltettek azon hűséges ragaszkodásukért, melynek a Rákóczi-mozgalmakban tanujelét adták. Az előbb említettnek fiai I. József (megh. 1749.), ki a bárói, és Gáspár, ki a nemesi ágazat törzse lett. Elöbbinek unokája Antal (meg. 1859.) aradi főszolgabiró, majd alispán, 1840.kir. tanácsos, 1859. birodalmi báróságra emeltetett. Gyermekei közül kitünt Albert csanádi főszolgabiró, ki majd alispán, majd meg az 1843. pozsonyi és az 1848. pesti országgyüléseken követ lett. 1865-67. csanádi főispánná neveztetett ki; 1875 okt. 5. pedig magyar báróságra emeltetett. Gyermekeiben, valamint testvérének, Bélának, utódaiban él I. József ágazata. Gáspárnak fiai: II. József, III. Gáspár és I. László külön ágakat alapítottak, s unokáik és ezek utódai élnek jelenleg.

B. Béla báró, magyar politikus, szül. Makón, 1836 február 17., megh. Aradon 1890 junius 18. 16 éves korában katona lett és mint főhadnagy küzdött az 1859. olasz hadjáratban. A béke megkötése után kilépett a hadseregből s aradmegyei birtokán gazdálkodott. 1875. képviselővé választatván, mivel Bosznia megszállását nem helyeselte, kilépett a szabadelvü pártból s a független szabadelvü párthoz állott, mely később mérsékelt ellenzék név alatt a jobboldali ellenzékkel egyesült. E pártnak rövid ideig elnöke is volt. Mint publicista is jelentékeny munkásságot fejtett ki. Cikkei a Pesti Napló-ban jelentek meg.


Kezdőlap

˙