Bánsági ezredek

a Határvidék polgárosítása előtt az ugynevezett szerb bánsági határőrvidék 3 ezrede (német, román és szerb vagy illir B.), melyeknek együttesen (1870) 10,020 km2 területük és 307,537 lakójuk volt; területükön Pancsova, Fehértemplom és Karánsebes városok feküdtek. Az 1873. a német B. legnagyobb része Torontálmegyéhez csatoltatott, egy másik része és a szerb B. Temesmegyéhez, mig a román B. és a szerb B. XII. századának területéből Szörénymegyét alakítoták, amelyet viszont az 1880. XV. t.-cikk Krassóval egyesített.

Bánsági hegység

l. Délmagyarországi hegyvidék.

Bansook

(növ.), l. Adamia.

Bánszáka

nyugotafrikai (egyenlítő-vidéki) néger nép, amely fétisek (bálványok) számára külön kunyhókat épít.

Bánszállás

bányatelep Borsodm. ózdi j.-ban, Várkony határában, a rimamurány-salgótarján vasmű-részvénytársaság tulajdona, (1890) 834,744 q. kőszenet termel.

Banszka

kisközség Zemplénm. varannói járásában, (1891) 517 tót lak.; hegyeiben kis kőszénbánya.

Bántalom

(magánjogi, delictum privatum) alatt a régibb magyar magánjogban azokat a jogellenes cselekményeket értették, melyek sem bűnvád, sem rendőri fenyítés tárgyát nem képezték, hanem amelyek miatt a sértett fél magánkeresettel (actio privata) élhetett. A magánjogi B.-ak közé tartoznak: a) a nagyobb és a kisebb hatalmaskodás (l. Hatalmaskodás), b) a nyelvváltság esetei (l. o.), c) a vértagadás (l. o.), d) az álarcosság (l. Álarc), e) idegen okiratok és levelek letartóztatása (l.. Levelek körüli vétségek) és f) a patvarkodás (l. o.); a sértett fél teljes elégtételt követelhetett s ez vagy az ugynevezett emberdijból homagium (l. o.) v. birságból (l. o.) állott. A dij nagysága a sértett személye rendi állásához képest különbözően volt megállapítva. A magánj. B.-ak intézménye a hazai jogrendszer átalakulása, nevezetesen a törvénykönyvek (1878. V. t.-c. és 1879. XL. t.-c.) életbeléptetése folytán elvesztette gyakorlati jelentőségét.

Bantam

hollandi tartomány Jáva sziget Ny-i végében. Területe 7326 km2. A parti vidék lapos, mocsáros; beljebb hegyek takarják, köztük több kialudt vulkán (legmagasabb a Karang 2000 m.). A lakosok (1888-ban 569,252, köztük 247 európai, 1515 khinai) azelőtt főképen borsot termesztettek, ma rizst; jól megterem azonkivül a kávé, cukornád, gyapot és indigo. Főhely: Szerang. B. város azelőtt fontos királyságnak volt székhelye; most azonban régi hiréről csak romjai tesznek tanuságot; nagyobbára bambuszkunyhókból áll.

Bantám tyúkok

v. törpe tyúkok. Különféle szinü és alaku tyúkok tartoznak e nevezet alá, melyek kicsiny, csinos tartásu testük, élénk természetük miatt nagyon kedveltetnek. Valódi gazdasági fajta egy sincs köztük, ámbár többnyire jó tojók és jó anyák; fürj-, fogoly- és fácántenyésztésnél kotlókul használhatók.

Bántecse

(magyarul: karcolt arcúak), Loangobeli (nyugat-afrikai) néger nép, amely arcát keresztvonalakkal bekarcolja.


Kezdőlap

˙