Bányavállalkozó

B. az, ki a bányaüzemben s az azzal járó bányaipari munkásság teljes eredményében saját személyére nézve, közvetlenül érdekelve van.

Bányavám

l. Bányatized.

Bányavár

(Peklenica), kisközség Zalam. csáktornyai j.-ban, (1891) 527 horvát lak. Határában gr Festetich Jenő, valamint a bécsi Offenheim, Singer és társa cég kőolajat kutat s (1890) 24 métermázsa kőolajat hozott napfényre. Ugyanitt a Mura és Dráva folyóban arany és ezüstmosás folyik, mely (1890) 8803 kg. aranyat 12,280 frt értékben, és 0.595 kg. ezüstöt 54 frt értékben eredményezett.

Bányavárosok

Hazánkban a bányamívelésnek már az Árpádok korában többféle módja volt. A bányatelepek mellett, melyeket közvetlenül a király vagy későbbi időben a bányajogosítvánnyal felruházott földesúr műveltetett emberei által, voltak B., amelyekben a bányák rendezése és művelése e városok szabadalmazott községeire, azon elvek szerint volt bízva, melyeket privilegiumaik foglaltak magukban. Ily bányavárosok (Wenzel szerint) nagy számmal keletkeztek; B.-ká csak oly bányatelepek alakulhattak, melyeknek nevezetesebb bányászatuk volt, úgyhogy ha az áldás csökkent, bányavárosi tekintélyük is csökkent, sőt meg is szüntek B. lenni. Különböztek a B. aszerint is amint vagy közvetlenül a király, vagy valamely földesúr hatalma alatt álltak. Az előbbiek a királyi, illetőleg szabad királyi, az utóbbiak a püspöki vagy földesúri B. voltak. Szabad kir. B. az ú. n. alsó magyarországi bányavidéken (Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya Bakabánya, Libetbánya, Újbánya és Bélabánya) és Szatmármegyében (Nagybánya) keletkeztek. Királyi szabadalmazott bányavárosok a Szepességen (Gölnicbánya, Szomolnok, Igló stb.), Szatmármegyében (Felsőbánya), Máramarosmegyében (az öt ú. n. koronai város) és újabb időben Krassómegyében nyertek nevezetességet. Földesúri B. egykor nagy számmal voltak s ezek vagy egyházi (Rozsnyó Jászó, Rézbánya stb.) vagy világi földesurak (Telkibánya Rudóbánya, Körösbánya stb.) hatalmának voltak alávetve. A fentebb említett 7 alsómagyarországi B. soká közösségi viszonyban állott egymással, mely csak 1863-ban szünt meg. A B. eddigi rendezése azonban a mai igényeknek nem felel meg. V. ö. Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. Budapest 1880.

Banyavirág

(növ.), Ipolyi «Magyar Mythologiája» (252. l). szerint, Erdélyi Közm. 26. l. hivatkozva a. m. fodormenta, a falu vénasszonyától használt orvosság; ezzel összefügg Barra elnevezése is, ki a fodormenta mellé még «vénasszonymenta» nevet is csatol. Balaton mellékén (Tihany) a lapos mentát nevezik banyafűnek. Ez az elnevezés ellentétben van ennek a növénynek «Boldogasszony levele v. mentája» elnevezéssel, valamint azzal a népies kegyelettel is, amelyet a keresztény világban ez iránt a növény iránt tanusítanak, mert a magyar parasztasszonyok imádságos könyvében a szárított lapos mentalevelet gyakran látni. Lehet, hogy a vénebb anyókák tiszteletéből ragadt rá a banyafű név.

Bányavirág

(ásv.), színtelen, legtöbbször átlátszó quarckristályok, melyek bányák falain, üregeiben, hasadékaiban különféle nagyságokban mindenfelé gyakoriak. Használtabb nevök hegyikristály (l. o.).

Bányaviz

B.-nek az olyan vizet nevezik, melyet a bányavállalkozó a bányában fakasztott. Ha az ily víz a bányát elhagyja és a felszinen folyik le, a bányavállalkozó köteles a földtulajdonost kárpótolni, de a víznek használatára nézve előjoga van mindaddig, mig a B. más állandó kutvizzel nem egyesül. Ha ezt a jogot igénybe nem veszi, a bányahatóság másnak adományozhatja a B-et. Az ily adományos köteles azonban a földtulajdonos részére fizetett kártalanítási tőke kamatait vagy az évi kárpótlási összeget a vizet fakasztó bányavállalkozónak megtéríténi. Az iránt, hogy mily intézkedések szükségesek arra nézve hogy megfertőztetett vizeket lehessen a bányából más vizekbe bocsátani, a közegészségügy követelményeinek megfelelően a vízrendőri hatóság intézkedik.

Banyuls-sor Mer

(ejtsd: bányül szür mer), kis kikötő város a francia Pyrénées-Orientales départementban, a Földközi-tenger partján, (1886) 4050 lak., látogatott tengeri fürdővel, élénk tengeri hajózással. B. vasuti állomás; környékén, a róna vidéken, Salitaron, sok narancs, a dombos vidéken pedig igen jó szőlő terem; a legjobb roussilloni borok: a grenachei és rancioi itt teremnek.

Banz

Miksa bajor herceg kastélya és uradalma a bajor felső frank kerületben, a Majna mellett, szép freskókkal és kiváló kövületgyüjteménnyel. Azelőtt bencés apátság volt, amelyet 1096. alapítottak és 1802-ben oszlattak föl; Vilmos herceg vétel útján szerezte meg. Mellette az ugyanily nevü falu van.

Banzarov

orosz tudós, szül. 1796. Szelenginszkben, megh. Irkutszkban. Mint tehetséges ifju magára vonta az akkor még kevés számu orosz tudósok figyelmét s ennek folytán kormányköltségen Kazánba ment, ahol különösen keleti nyelveket és történetet tanult s végül Pétervárott fejezte be tanulmányait. Tudományos művei annak idejében nagy feltünést keltettek. Ő fordította le Sajakhamba Tibeti utazását is oroszra.


Kezdőlap

˙