Bárákzai

a duránai afgánok uralkodó törzse Ázsiában.

(Józsua), szíriai pap, ki 963 körül élt, kitünő szír-arab szótárt irt.

Baram

folyó Borneo É-i részében. 1851-ben a Pluto angol h ajó 200 km. távolságra ment föl rajta és partjain szén- meg vas-érctelepeket fedezett föl.

Baramula

kis helység a Dselam partján, Kasmír ÉNy-i részében; róla nevezték el azon híres hegyszakadékot, amelyen a Dselam átfoly és a mely a legkényelmesebb út, mely Pendsabból Kasmírba vezet.

Barana

v. Brana apátságot a pécsi egyházmegyében a Moys-nemzetség valamelyik tagja alapította; egyik apátja 1220 táján az ugyanezen nemzetségből származó Lőrinc volt. Ismeretes még István apát 1281-ből.

Barancevics

Sztaniszlavovus Kázmér, lengyel származásu, orosz író, szül. 1851 máj. 22. Romantikus szellemű elbeszéléseiben és regényeiben uralkodó szín a sötét. Alakjai között az élet igájában megtört, pusztuló, korán elhaló emberekkel találkozunk. A különféle testi és lelki szenvedések, különösen pedig a halál rajzolásában B. kiváló mester. Irni igen korán kezdett s nyomorúságos életet élvén, már csak pénzszerzés végott is sokat dolgozik. Nevezetesebb művei: Csuzsák (Különc) regény; Raba (Rabnő) regény; ezeken kívül irt temérdek novellát és rajzot, melyek a következő című kötetekben jelentek meg: Pod gnjetom (Elnyomásban) 1885. Brvannyba sztruny (Eltépett húrok) 1886. Malenkija raszkazy (Apró elbeszélések) 1887. Novyje raszkazy (Új elbeszélések) 1889. Sztaroje i novoje (Régi és új 1890). B. mint kis hivatalnok él Szt.-Pétervárott.

Báránd

1. nagyközség Biharmegyének tordai j.-ban, (1891) 3829 magyar lak., dohánytermesztéssel. Vasúti megálló, posta-, táviró- és telefon-állomás, postatakarékpénztár. - 2. B., puszta Zalam. pacsai j.-ban, Esztergálhoz tartozik; itt a zalavári apátságnak magyar gulyája van - 3. B. (Aba, puszta Fehér vármegye székesfehérvári j.-ban.

Baranda

nagyközség Torontálmegyének antalfalvi j.-ban, a Temes mellett, (1891) 2027 szerb lak.

Bárándy

János, úttörő magyar statisztikus, szül. Bárándon Fehérmegyében, 1788., megh. Budapesten 1854-ben. Élete utolsó éveiben nagy nyomorral küzdött. Főművei: Magyarország statisztikai összes átnézete (Bécs 1842) és Ueber Ungarns Zustände (Pozsony 1847). Az orsz. statisztikai hivatal könyvtárában van egy 1850. származó kéziratos műve, melyben földadótervvel kapcsolatban, Magyarország termelési képességéről közöl adatokat.

Barangi

(helyesebben varangok v. waragok), jobbára germán, különösen normann eredetü zsoldosok, kik a latin császárság megalapításáig a bizánci császárok testőrei és palota-őrei valának. Utóbb hadjáratokban is alkalmazták őket. (L. Hopf, Netzberg, Gförer, Bikélas a bizánci császárságra műveit).

Bárángi

Közép-Afrikában élő nép mely testét a legéktelenebb módon szokta tetoválni, a haj csinosításában azonban igen ügyes; fogaikat reszelik, csecsebecséül ember-fogakat raknak magukra, karjaikat és lábszáraikat pedig sárgáréz-sodronnyal fonják be. A férfiak ágyékkötényt hordanak, a nők meztelenül járnak.


Kezdőlap

˙