Basal

(növ.) Beythe Fives könyve 92. l. a. m. basarózsa (Paeonia); l. Basarózsa.

Basamento

(olasz), egy épületnek alsó falazata, alapja, vagy egy oszlopsor talapzata, alapfala.

Basan

Ferenc Péter, francia rézmetsző, műkiadó és műtörténetiró, szül. Párisban 1723 okt. 23., megh. u. o. 1797 jan. 12. Jó névre tett szert karcolataival, de utóbb türelmét vesztve, szakított ezzel a művészettel és műkerekedést alapított v sok elsőrangu mester müveit adta ki jeles rézmetszők utánzatában. Irodalmi művei: Dictionnaire des grandeurs anciens et modernes etc. (Páris 1767, 2 köt.) és Catalogue des estampes gravées dapres P. P. Rubens (u. o. 1767).

Basanit

kőzet, olivintartalmu, tefritfaj, mely a bazalthoz képez átmenetet. Van nefelinés leucit-basanit. A név Rosenbuschtól való.

Basanomelan

l. Hematit.

Basantello

helység Olaszország déli részében, Taranto mellett; a csatát, amelyben az arabok II. Ottó császárt megverték s amelyet B.-i csatának neveznek, messzebb délen, Cotronénál vívták.

Basar

(Bisszer, Bisszchir), hegyvidék a Himalájában, a Szetleds mindkét partján; területe: 8548 km2, körülbelül 90,000 lak. Indiából Tibetbe rajta vezet át az út; egészségesebb éghajlatáért számos angol turista látogatja meg évenként. Főhelye és fejedelmének székhelye Rampur.

Basarózsa

(növ.), basirózsa, bazsarózsa, basál, bazsál, Pceonia Tourn., a boglárkafélék basarózsanemüinek (Poeonieoe) génusza mintegy 14 fajjal Európa, Ázsia és Amerika mérsékelt tartományaiban. Gyakori közönségesebb kerti virág s nálunk bővebben hihetőleg a törökök révén terjedt el. Magas kórós, félcserjés, ritkán cserjés növények egyszer, egész háromszor három-hasábu levelekkel, nagy, magános ágtetőző, piros v. fehér virágokkal; sokmagu, felhasadó társas (2-5) tüszőgyümölccsel, gömbölyded fényes magvakkal. A P. offrcinalis L. a kerti pünkösdi-rózsa, földbeli tőkéje kurta, hengerded, gumósan vastagodott; virága 5-8 cm. átmérős, karminpiros, szimplán 5 szirmu, de teljesedve sokszirmu s D.-i Európából számtalan fajtája van a kertekben elterjedve. Gyökere és magva régen officinális volt.

Basch

Vilmos dr., a drezdai udvari szinház kitünő baritonistája, szül. Budapesten 1849 aug. 1. Fiatal korában mint diplomatikus orvos lépett a szinpadra. Évekig volt tagja a magdeburgi, lipcsei és rotterdami szinházaknak. 1884 óta a drezdai szinház elsőrangu tagja.

Baschet

(ejtsd: báse) Armand, francia iró, szül. Bloisban 1829., megh. Párisban 1886 febr. Különösen a velencei levéltárak kiadatlan kéziratainak közzétételével tette magát ismertté. Ilyenek: Les archives de la sérénissime république de Venise (1858), La diplomatie vénétienne. Les princes de l'Europe au XVI. siecle, d'apres les rapports des ambassadeurs vénétiens (1862), Leroi cherla reine, ou histoire secrete du mariage de Louis XIII. et d'Anne d'Autriche, d'apres le journal de la santé du roi etc. (1866, 2. kiad.) Munkái ezeken kivül Honoré de Balzac (1851), Les origines de Werther (1855), Les comédiens italiens á la cour de France (1882), stb.


Kezdőlap

˙