Beckerath

1. Hermann, német politikus, születétt Krefeldben, 1801 december 13., meghalt u. o. 1870 május 12. Szegény szövőmester gyermeke volt. 14 éves korában belépett egy bankházba s 1838. maga nyitott bankházat. Részt vett a rajnai tartomány legfontosabb hitelműveleteiben és jelentékeny vagyonhoz jutott. Az 1840-iki politikai mozgalomban és az 1847-iki egyesült tartománygyülésen lelkes s hazafias szónoknak bizonyult. A német nemzetgyülésben az u. n. kaszinópárthoz tartozott (1848). Aug. 4-től szept. 5. birodalmi miniszterium pénzügyminisztere volt; ekkor Frigyes Vilmos Berlinbe hivatta, hogy az uj kabinet alakításával megbizza. A dologból azonban semmi sem lett, mivel B. határozottan alkotmányos politikát követelt. Frankfurtba visszatérve, a porosz örökös császárság mellett működött s ő is tagja volt azon küldöttségnek, mely a porosz királynak acsászári koronát felajánlotta (1849 ápr.). Utóbb, mint a porosz második kamarának tagja az alkotmányos szabadságérdekében küzdött a Manteuffel által kezdeményezett reakció ellen. 1851. visszavonult. Utóijára a müncheni kereskedelmi kongresszuson szerepelt nyilvánosan (1862), amidőn a porosz kereskedelmi politikának védelmére kelt. V. ö. Kopstadt: H. v. B., ein Lebensbild (Braunschw. 1874.).

2. B. Mór, német festő, szül. Krefeldben 1838., a düsseldorfi és müncheni akadémián nyerte, kiképeztetését. Történelmi és romantikus tárgyu festményei magasabb fölfogásról és helyes jellemző tehetségről tanuskodnak, de elrendezésük gyakran nem festői, szinezésük száraz. Legjobb műve: Alarik temetése a Busento medrében. (Platen költeménye nyomán.)

Becker-hamisitványok

B. Károly Vilmos régiségkereskedő s éremkészítő, szül. Speyerben 1771., éremhamisítványai ntwezetesek az éremtanban; 300 különböző ritka érem elő- és hátlapjainak bélyegét ismerjük tőle, ezek közt nehány erdélyit is. B. utánzatai s eredeti kompoziciói mesterművek s értéket képviselnek. Ő készítette görög érmek mintájára Wiczay Mihály gróf ezüst emlékérmeit is. (Weszerle Tab. XXXVI. 7-10.) V. ö. Pinder: Die Beckerschen falschen Münzen. (Berlin, 1843.)

Beckers

Hubert, német bölcsész, szül. Münchenben 1806 nov. 4., megh. 1889 márc. 11. München tanult s Münchenben volt egyetemi tanár Hű követője Schelling későbbi filozofiájának müvei közül említésre méltók: Denk rede auf Schelling (1855), Über die negative und positive Philosophie Schellings (1855); Über Schelling und sem Verhältniss zur Gegenwart (1857); Schellings Geistesentwickelung (1875); Das geistige Doppelleben (névtelenül, 1856). Egyházi énekek gyüjteményét is kiadta e cím alatt: Cantica spiritualia (2 köt., 1845-17).

Becket

Tamás, Becket Gilbert normann lovagnak egy szaracén fejedelem leányától származott fia. Később canterbury-i érsek és Angolhon primása. Szül. Londonban, 1117. vagy 1119., megh. 1170 dec. 29. Első neveltetését Londonban és Oxfordban nyerte. Majd Párisba ment. Onnan visszatérvén, Theobald cantérbury-i érsek környezetébe jutott, aki két izben küldte őt Rómába. Ezen utazásai közben Bolognában tüzetesebben foglalkozott a jogtudományokkal. II. Henrik, Angolhon királya, világfias modora és előkelő tulajdonai miatt megszerette őt s 1157. az ország korlátnokává nevezte ki; e méltóságában csakhamar a legbenső baráti viszony fűzte a királyhoz; mint korlátnok minden tekintetben megóvta ura érdekeit anélkül, hogy ez által az egyház érdekét bármiben a legkevésböé is csorbította volna. A püspökségeket arra méltó férfiakkal töltötte be s nem tűrte, hogy a püspöki székek hosszabb időn át betöltetlenül maradjanak. E mellett azonban valódi fejedelmi udvart tartott, pazar fénnyel vette magát körül s házában mindig víg élet folyt. A király Theobald canterbury-i érsek halálaután B. minden ellenkezése dacára őt nevezte ki érsekké s Angolhon primásává (1162.), remélvén, hogy ekkép teljesen szabadon folytathatja tulkapásait az egyházi ügyekben; de csalódott, mert Becket teljesen megváltoztatta életmódját s házába csend és önmegtagadás költözött; ő maga a legdurvább szerzetesi ruhákat öltötte fel, az egyház jogalt II. Henrikkel szemben a leghatározottabban és tekintet nélkül előbbi barátságukra megvédelmezte. II. Henrik barátsága gyülöletté és félelemmé változott; amelynek következménye az lett, hogy négy általa felbujtott angol nemes az oltár előtt meggyilkolta B.-t. B. már 1172. a szentek sorába lett iktatva és tiszteletére a pápa évenként megtartandó ünnepet rendelt s minden 50 évben jubileumot. VIIl. Henrik betiltotta ez ünnepet és B. földi maradványait megégette.

Beckij

Ivanovics Iván, orosz nagyúr, szül. Stockholmban 1701. megh. 1885. Természetes fia volt Trubeckoj Iván hercegnek. Fiatal korábán hosszabb ideig külföldön tartózkodott s a műbarát és műértő II. Katalin udvaránál nagy szerepet játszott. Az ő tervei szerint építették 1764. a nemes kisasszonyok nevelő-intezetét Szt. Pétervárott s 1764, és 1770. a moszkvai és pétervári nagyszerü lelencházakat; ugyancsak az ő felügyelete alatt készült Nagy Péter cár hit es lovagszobra, melyet II. Katalin emeltetett Szt. Pétervárott. B. az oroszok közt mai napig is élő tradició szerint apja volt Katalin cárnőnek.

Beckmann

1. Alajos, német festő, szül. Hannoverben 1822 febr. 21.; szülei kivánságára kocsigyáros lett és könyvet irt ez üzletágról, de vadászszenvedélye kedvet ébresztett benne az állatfestés iránt, Düsseldorfban telepedett meg, ahol főképen angol műbarátok megbizásából, jeles képeket festett. Ezek közül különösen kiválik nehány vadkan- és medvevadászatot ábrázoló vadászkép. B. sűrün készít illusztrációkat könyvek és folyóiratok számára s képeihez jobbára maga irja a szöveget is. Irodalmi munkái közül megemlítenők: Reinke Fuchs (Düsseldorf 1856) és Revierförster Holster álnév alatt irt vadász-humoreszkjei.

2. B. Frigyes, német szinész, született Boroszlóban, 1803 jan. 13., megh. 1866 szept. 1. Bécsben, hol 1846 óta az udvari szinház tagja volt. Előbb a berlini königstddti szinháznál működött. Elsőrangu komikai szinész volt, ki főleg apai szerepekben remekelt.

Beckmannia

Host. (növ.), l. Beckmann-füve.

Beckó

kisközség Trencsén vmegye trencséni j.-ben, a Vág bal partján, (1891) 1536 tét és német lak.; a község mellett emelkedő s a Vág lapályából magányosan kimagasló hatalmas sziklatömegen láthatók B. várának érdekes romjai. A monda szerint Stibor építé e várat, amely udvari bolondjáról, Buckóról vagy, Beckóról, vette volna nevét; de már Béla király névtelen jegyzője említi Blundus név alatt s neve soká maradt Bolondos vár vagy Bolondóc. B. tehát valószinüleg már a marahánok határvára volt. Okleveleink 1228. említik először, mint királyi várat, később Csák Máté kezébe került, ennek halála után ismét királyi birtok lett s mint ilyent Nagy Lajos 1379. Bánffy Miklósnak adományozta a nápolyi hadjárat alkalmával tanosított vitezségéért; 1388. Zsigmond adományából Stibor erdélyi vajda tulajdona volt, aki innen zsarolta a vidék lakosságát, de a monda szerint szemét egy kigyó kimarván, a meredek sziklaoromról a mélységbe zuhant, ekként lakolva egy ártatlan jobbágy haláláért, akit ugyane szikláról a mélységbe dobatott. Stibor nnokája, Katalin, alsó-lindvai Bánffy Pál kir. főlovászmesterhez menvén férjhez, a vár e család birtokában 1616-ig maradt; 1599. a törökök nem vehették be s így Bocskay és Bánffy idejében biztos menedékhelyül szolgált; a Bánffy család kihalta (1646) után a B.-i uradalom felosztatván, a vár is romlásnak indult, 1727. tűzvész pusztította el s azóta romokban hever. A mostani kórház udvarán az ifj. Stibor által 1430. alapított pálos kolostor romjai láthatók. Most ferencrendi társház van B.-n melyet 1690. Haskóakab nyitrai püspök építtetett. A községben urasági kastély van; határában savanyu bor terem; ez a Vág völgyének legészakibb bortermő helye. V. ö. Lovcsányi Gyula: A Vág és vidéke. (Budapest 1881. 137-141.), dr. Pechány Adolf: Kalauz a Vág völgyében. (Budapest, 1838. 34-36.), Szombathy Ignác cikke a Turulban, 1892. 91 1.

Beckum

járási székhely Münster porosz kerületben (1890) 4658 lakossal, cement- és szeszgyártással.

Beckurts

Henrik, a gyógyszerészi kémia és a gyógyszerisme tanára a braunschweigi Carolineum-ben; szül. Braunschweigban 1855 aug. 23. Legfontosabb dolgozata az, amelyben a hullák rothadásakor képződő alkaloidaszerü vegyületek és növényi alkaloidák közötti különbségekről értekezik. a brucin- és sztrichninnel, továbba a nitrileknek összetett éterekké való átalakításával is foglalkozott. Hirsch Bruno-val a Handbuch der praktischen Pharmacie c. munkát adta ki (Stuttgart, 1887-90.); 1890 óta Schmidt Ernő-vel az Archiv der Pharmacie szerkesztője és kiadója.


Kezdőlap

˙