Béke

(nkj.), a háborunak ellentéte. A háboru az erőnek, a B. a tényleg elismert jognak uralmát jelenti, de a gyakorlati életben nem egészen úgy áll a dolog, amit a Si vis pacem, para bellum példabeszéd s az ismeretes u. n. felfegyverzett béke bizonyítanak, mely utóbbi a nemzetek politikai és gazdászati életében oly állapotokat teremthet, melyek a függő kérdéseknek fegyveres erő által való eldöntését egyenest kivánatossá tehetik. B. tov. a. m. békekötés vagyis a hadviselő államok között kötött szerződés, mely a háborunak véget vet s a megujított B.-állapotnak feltételeit megállapítja. A B.-kötés érvényét illetőleg irányadó, hogy a nemzetközi jog szerint az állam szabad akaratnyilvánítási képességgel bir, hacsak a képviseletében eljáró személy fizikai szabadságában korlátozva nincs. A B. érvényét azért a szerződő állam meg nem támadhatja azon az alapon, hogy hadviselő ellenfelének túlnyomó hatalma, kivivott győzelmei hatása alatt s a szenvedett vereségek által kimerülve a B.-re kényszeritve volt. Hogy a B. joga kit illet, azt az egyes államok alkotmányjoga határozza meg. Az nkjog abból a feltevésből indul ki, hogy a B.-re az államfő az őt megillető képviseleti jognál fogva jogosult. A B.-t tárgyalások előzik meg a hadviselő felek, v. egy harmadik semleges hatalom kezdeményezésére, mely jó szolgálatait (bons offices), vagy közbenjárását felajánlja.

A B. előkészítésére szolgálnak az u. n. békeelőzmények - preliminárék -, melyek a B. lényeges pontjait meghatározzák, s melyek azért szükségesek, mert a végleges B. gyakran hosszas tárgyalásokat s előmunkálatokat igényel. A B. az előző viszálynak véget vet. A birtok-állapotra vonatkozólag, amennyiben a B. eltérő intézkedéseket nem tartalmaz, a B. időpontjában fennálló állapot irányadó, ez az u. n. Status quo (Status quo bellum res reliquit) vagy Uti possidetis. Amennyiben a B. a háboru előtt volt jogállapotot helyreállítja, Status quo ante-ról (Status quo ante res fuerunt) szólunk. A B. csak a ratifikációval válik teljessé, kiváló jelentőségénél fogva azon nemzetközi szerződések közé tartozván, melyeknél a gyakorlat a ratifikáció fentartását külön kikötés nélkül is feltételezi. A B. végrehajtása azért csak jóváhagyás - ratifiikáció - után követelhető. Az ellenségeskedések azonban rendszerint már elébb, a tárgyalások céljából s tartamára kötött fegyverszünet folytán szünnek meg. A B. határozmányok azonnal - azaz mihelyt a körülmények szerint lehetséges - hajtandók végre. A B. feltételeinek meg nem tartását illetőleg megkülönböztetjük a béketörést és a békeszegést. Amaz csak a B. utáni első időben s annak végrehajtása előtt történhetik, s a másik felet arra jogosítja fel, hogy a B.-t hatálytalannak tekintve, a háborut folytassa. Az utóbbi a szerződésszegés fogalma alá esik, s esetleg új háborura vezethet. A B.-re annak tartalma irányadó, vannak azonban a B.-nek oly következményei, melyek vagy feltétlenül, vagy amennyiben a B. eltérő intézkedéseket nem tartalmaz, külön kikötés nélkül beállanak. A legnevezetesebb a közbocsánat (amnestia) mindazon büntetendő cselekményekért, melyeket az egyik hadviselő félnek hozzátartozói a másik hadviselő félnek hozzátartozói ellen a háboru tartama alatt elkövettek. Amióta azonban a nemzetközi jog elismeri, hogy a háboru nem jelenti a teljes jogtalanság állapotát, s a jognak uralma a háboru alatt teljesen legalább meg nem szünik, mindinkább kivánatossá válik a közbocsánatnak az eddigi gyakorlatokhoz képest történő megszorítása oly értelemben, hogy azok a közönséges bűntettek, rablás, lopás, gyilkosság, melyeket a pártszenvedély sem menthet s tisztán aljas nyereségvágyból vagy magánbosszuból követtettek el, a közbocsánat alól kivétessenek.

Békebiróság

a peres ügyek békés elintézésére rendelt hatóság. Eredetileg a legtöbb népnél majdnem kizárólag B.-okra akadunk, melyekben a családatyák, a papok vagy különös bizalomban részesülő más személyek a feleket vagy kibékítették, vagy kimondották a határozatot, amelynek a felek rendszerint alávetették magokat. A legújabb időkig magoknak a rendes biróságoknak is kötelessége, mielőtt a peres ügy tárgyalásába bocsátkoznának, a felek között az egyeztetést megkísérleni. Emellett azonban a legtöbb nemzetnél tulajdonképi B.-ok is vannak. Így Angliában, ahol a B. intézményét az a körülmény honosította meg, hogy a rendes birói és rendőri hatalom a középkorban képtelen volt a jog- és vagyonbiztosságot fentartani. Ezért III. Eduárd 1360. a lényegileg most is fennálló azt az intézkedést tette, mely szerint az állam a magasabb társadalmi osztályok önkéntes közreműködését a személy és a vagyon védelmére igénybe veszi. Minden grófság részére egy-egy bizottság van, melybe minden teljes koru férfi felvehető, ha a polgári tiszteletbeli jogok és ingatlan vagyonból, hosszabb időig tartó bérletből vagy fentartott földjáradékból nagyobb jövedelem birtokában áll fenn. Különös jogismeret erre nem szükséges. A jelentkezés a szükséges kellékek igazolása mellett fokozatosan a király elé terjesztetik, akit a kinevezés joga megillet. A békebizottságba való felvétel különös politikai jogok élvezetével jár. Aki ezzel a tisztelettel meg nem elégszik és tényleg hivatalos tevékenységet kiván kifejteni, még különösen az illető békebizottságba bejegyezteti magát, hivatalos esküt tesz és oklevelet (writ of dedimus potestatem) nyer mint békebiró (justice of the peace). A csekély jelentőségü polgári jogügyeken és bizonyos nemü rendőri ügyek ellátásán kívül a B. ügykörébe tartozik a biztonsági és birósági rendőrség és nemcsak a rendőri kihágási ügyek, hanem az oly vétségek fölött való itélkezés is, amelyek az assise-ok elé nem tartoznak. A B.-okat Angliában az önkormányzat főtámaszainak tekintik; mindamellett újabb időben az intézményt több tekintetben reformálták. Igy különösen 1884. a negyedévi ülések élére törvénytudó bírót állítottak, 1885 óta pedig a legnépesebb városokban és olyan kerületekben, a hol nagy gyáripar van, lassankint külön békebizottságokat szerveztek nagyfizetesü rendőri (stipendiary magistrates) és vizsgáló bírákkal.

A francia B.-ok nagyban eltérnek az angoloktól. Itt az intézményt az 1790 aug. 4-iki törvény honosította meg, mely a bírósági szervezetnek a nem eléggé ismeretes angol minta szerint való átalakítása által a polgári szabadságot biztosítani akarta. Békebírónak (juge de paix) olyan egyént képzeltek, aki személyes tekintélye és szomszédjai viszonyainak ismerése alapján, képes a viszályokat csirájokban elnyomni. Evégre minden kanton egy békebírót választott néhány szakértővel (prud'hommes), kiknek feladata volt csekély jogügyeket, birtokháborításokat, becsületsértéseket elintézni, egyeztetési tárgyalásokat, gyámsági ügyeket vezetni. Az intézmény nem birt meggyökerezni és eredménye a várakozásnak meg nem felelt; minélfogva a békebírák lassankint a kormány által kinevezett hivatalnokokká váltak, akik az említett teendőkön felül a bírói rendőrség gyakorlatában és az önkéntes bíráskodáshoz tartozó némely cselekményben közreműködnek. Ezenkívül a B. előtt kell az egyezséget megkísérleni, mielőtt a vitás ügy a rendes bíróság elé vitetnék.

Az egyeztetési eljárás (Sühneverfahren), amint a német polg. perrend szabályozza, az angol és francia B.-ok előtt végbemenő eljárástól egészen eltér. Ennek értelmében a rendes bíróság a polg. peres ügy bármely szakában az egész ügynek v. egyes vitás pontoknak békés elintézését megkísérelheti, e célra a feleket kiküldött v. megkeresett bíró elé utasíthatja és azok személyes megjelenését is elrendelheti. Házassági peres ügyekben az egyeztetési (békéltetési) kísérlet úgy mint Magyarországban is kötelező. Az egyesbíróság elé az ellenfelet az egyeztetés megkísérlése végett per indítása nélkül is lehet idéztetni. Ha egyezség létre nem jön, mindkét fél kérelmére a szóbelileg előadott kereset folytán a peres ügy azonnal tárgyaltatik.

Magyarországban a B.-i intézményt az 1877. XXII. t. c. honosította meg, mely szerint a kisebb polg. peres ügyekben (l. o.) a kir. járásbírón és a szolgabírón kívül a békebírák is itélnek. A békebírákat a közigazgatási bizottság meghallgatása után a király nevében az igazságügyminiszter nevezi ki. Kinevezhető az, aki jogot végzett, elméleti vagy jogtudományi államvizsgát tett, vagy bírói hivatalt viselt és feddhetlen jellemü. A kinevezés előfeltétele, hogy a törvényhatósági joggal felruházott város közvetetlenül, a rendezett tanácsu város képviselete, a nagy község vagy a körjegyzőségben szövetkezett több kis község előljárósága pedig a közigazgatási bizottság útján a kinevezésért folyamodjék és javaslatba hozzon olyan egyént, aki a törvényes minősítéssel bír és a tiszt átvételére késznek nyilatkozik. A békebíró a községi bíráskodással is megbízható. Rendőri és büntető ügyekben a békebírót semmi hatáskör sem illeti. Egyébiránt valamint a kisebb polg. peres ügyekbeli bíráskodás és a községi bíráskodás rendezése nem, úgy a B.-i intézmény szervezése sem tekinthető véglegesnek. E tekintetben újabb törvényhozási intézkedések várhatók.

Bekeblezés

a nyilvánkönyvi bejegyzésnek az a neme amelynél fogva a telekkönyvbe bevezetett ingatlanokra vonatkozólag dologi jogok vagy olyanok, amelyek épp a bejegyzés által nyerik a dologi jog minőségét (p. bérlési jog), keletkeznek, változnak vagy elenyésznek, még pedig véglegesen, ami által a B. különbözik az előjegyzéstől l. o.). A B. alaki előfeltételei ugyanazok, amelyek a bejegyzéshez általában kivántatnak. Az annak alapjául szolgáló okiratokra nézve azonban még különösen szükséges, még pedig magánokiratnál: hogy a jogügyletben résztvevő személyek, az ingatlanok vagy a jogok, melyekre a B. szándékoltatik, határozottan megjelöltessenek; hogy az ügylet, melyből a bekeblezendő jog ered, előadassék; hogy abban a B. megengedése (clausula intabulandi) benfoglaltassék. Telekkönyvi jog kitörlésére elég a jogosítottnak abbeli nyilatkozata, hogy a kitörlésbe beleegyezik. A külső alak tekintetében kell, hogy a magánokirat az ügylet keltét tartalmazza; hogy a kiállító aláirásával legyen ellátva, és hogy az aláirás vagy hitelesítve legyen, vagy két férfitanu által is alá legyen irva. Ha a kiállító irni nem tud, ha az okirat külföldön állíttatik ki: az alak tekintetében még különös feltételek teljesítése szükséges. A közokiratok közül csak azok szolgálhatnák B. alapjául, amelyek a B. végett a magánokiratokra nézve megszabott belső kellékekkel el vannak látva; továbbá a biróság v. más arra jogosított hatóság által felvett végrehajtható egyezségek, és a biróilag végrehajtható ítélet minőségével biró okiratok. A B.-t az ezáltal jogaiban sértett fél - az illető végzés ellen való felfolyamodáson kívül - megtámadhatja kitörlési keresettel eredeti érvénytelenség alapján, mely szükség esetén büntető bírósági eljárás előrebocsátásával megállapítandó; és kitörlési keresetet indíthat annak alapján, hogy a bekebelezett jog elévülés által vagy más módon elenyészett. Érvénytelenség következtében a megtámadott B. előtt volt nyilvánkönyvi állapot visszaállíttatik; és ezen az alapon a kereset harmadik személyek sérelmére, kik időközben nyilvánkönyvi jogokat nyertek, három éven belül feltétlenül, ezen túl csak úgy indítható, ha ezek a személyek a B. érvényessége tekintetében jóhiszemben nincsenek. Az elenyészésnél fogva indított kitörlési kereset nem szolgálhat annak sérelmére, aki a kitörlendő jogot B. vagy előjegyzés által előzőleg megszerezte, vagy aki arra ugyanilyen módon további jogot szerzett.

Bekeblező nyelvek

l. Amerikai nyelvek.

Bekecs

Maros-Torda vmegye legnagyobb hegysége. A Maros, Nyárád és Küküllő völgyeiből mindenünnen látható, s a lakosoknak az időjárást jelzi; a Hargitta hegységtől. a Mezőhavastól és Cserepeskőtől csak a Szakadát keskeny völgye, a D. felé eső siklódi Nagykőtől s a Firtostól a Nagy-Küküllő folyó választja el. Főtömege trachit, főgerince Szováta és Mikháza közt emelkedik, K-ről Ny-ra csapva, a Kis- és Nagy-Nyárád felső völgye közt fekvő területet foglalja el; szép bükkös fedi, melyet azonban különösen a Ny-i oldalon a szénégetők már erősen letaroltak. Két főcsúcsa a Bekecstető, mely egészen kopár és a Körtvélyestető, melynek tisztása kaszáló. A Bekecstetőn a 4-6 m. széles Óriásárka nevü töltés és árok vonul végig, rajta régente B. vára állott, melynek elpusztultával a várkatonák leköltöztek a hegy aljára s ott Selyét alapíták. Hajdan (1600 körül) itt kápolna állott, melyet búcsujárók sűrűn felkerestek. A várnak nem maradt semmi nyoma. A B. csúcsáról gyönyörü kilátás nyilik egészen a Ciblesig, Retyezátig és Negojig. A Sugó patak mellett fennállott kolostor egészen eltünt.

Bekecs

kisközség Zemplén vm. Szerencsi j.-ban, (1891) 1186 magyar és német lakossal, kis fürdővel; 21 foknyi bő langyos forrása az 1713. földrengés alkalmával keletkezett; görvélyesek jó sikerrel használják.

Bekecs

az ötvenes és hatvanas években Magyarországban nagyon elterjedt felső (téli) kabát, kivül gazdagon zsinórozva, prémezve s szőrös bőrrel bélelve. Lengyelországban még ma is divatos és elterjedt.

Békecsók

(osculum pacis), az ős keresztény egyházból származó azon szokás, amely szerint a teljes kibékülés jeléül a papok s a nép a szt. mise alatt vagy más egyházi szertartásoknál is egymást megölelték és megcsókolták «az Úr békéje veled», «és a te lelkeddel» szavak kiséretében. A békecsók, a különféle egyházak szertartásainak különbözősége szerint, a szt. mise más-más részeiben adatott. Igy a keleti liturgiában a felajánlás előtt, a mozarabi- és a gallikánban a felajánlás után, az Ambrus-féle és az afrikai szertartásban a «Mi Atyánk» után, a rómaiban pedig az «Agnus Dei» után. Minthogy a pogányok e miatt is gyanuba fogták a keresztényeket, azért az apostoli szabványok (constitutiones apostolicae LVIII. c; 11.) meghatározták, hogy előbb a papok a püspököt, azután külön a férfiak és külön a nők csókolják meg egymást elkülönített helyeiken. E szokás a XIII. sz.-ig állott fenn, később a világi hívek között megszünt és e helyett a kereszt v. ereklye csókolása jött divatba. A gör. egyházban a feltámadás reggelén a pap előlép s miután minden papot megcsókolt, a hozzá közeledő hiveket is megcsókolja és megáldja, amire a hivek nem szerint elkülönítve egymást megcsókolják «Feltámadt Krisztus» «Valóban feltámadt!» szavak kiséretében.

Békefejedelem

spany. principe de la paz, több spanyol miniszternek tiszteletcime.

Bekej

Régi magyar személynév, mely az Árpádkorban nagyon gyakori s az eredetileg kicsinyítést jelentő d képzővel is előfordul. A név nyilván csak változata a Beke névnek s úgy látszik, a kedveskedést kifejező török j képzővel van ellátva, tehát tulajdonkép ugyanolyan, mint a magyaros Bekcs név.


Kezdőlap

˙