Belnay

György Alajos, történetiró, szül. Trencsénmegyében 1765., megh. Pozsonyban 1809. Tanulmányait a budai egyetemen elvégezve, 1788. a pécsi akadémiához a bölcsészet tanárává, 1792. pedig Pozsonyban a történelem tanárává nevezték ki. 1801. Schauff János történettanár és nyomdatulajdonos leányát vette el és a nyomda az ő tulajdonába menvén át, számos munkát nyomatott ki, 1805-1809-ig pedig szerkesztette és kiadta az «Ephemerides statistico-politicae» c. hirlapot. Nevezetesebb munkái: Reflexiones (Pozsony 1890); Historia litterarum bonarumque artium in Hungaria (U. o. 1799); Historia regni Hungariae (U. o. 1804. Uj kiadások 1808 és 1813-ban); Compendium historiae rei lítterariae in Hungaria a sec. V. in sec. XVIII. (U. o. 1811.)

Bélnedv

l. Bél.

Bélnézés

l. Haruspricium és Oltáron nézők.

Belnövők

v. belülnövők (növ. Endogenoece plantce: De Candolle övényrendsze-rében az egysziküeket nevezte így, azon régi téves felfogás alapján, melyet már Mohl megcáfolt, mintha ezeknek a növényeknek törzse, nem mint a kétsziküeké Exogenae) a hengeralaku fatest külső oldalán vastagodnék, hanem az uj edénynyalábok a régieken és más megfásodottakon belül keletkeznének s belülről kifelé vastagodnának.

Belobreszka

kisközség Krassó-Szörény vm. moldovai j.-ban, 808 szerb lak.; van mellékvámhivatala m. k. belépő állomása (veszteglőintézet) postahivatala és postatakarékpénztára.

Beloch

Gyula Alvin, német történész, szül. Nieder-Petschkendorfban 1854 jan. 21. 1879 óta az ókori történelem tanára a római egyetemen. Munkái: Campanien, Geschichte und Topographie des antiken Neapel und seiner Umgebung (Berl. 1879), Der italische Bund unter Roms Hegemonie (Lipcse 1880), Die attische Politik seit Perikles (u. o. 1884) Histor. Beiträge zur Bevölkerungslehre. I. Theil: Die Bevölkerung der griech.-röm. Welt (u. o. 1886). Storia greca. Parte I. La Grecia antichissima (Róma 1891), Studi di Storia antica

(1-ső füzet u. o. 1891); Griechische Geschichte (I. köt. 1893. Strassburg).

Belo-chrobatok

(fehér-horvátok). A szláv népcsalád délnyugati csoportjához tartoznak. Biborban született Konstantin a horvátok egykori hazáját minden kétséget kizárólag, a Kárpátoktól észak felé elterülő vidékekre helyezi. Itt létezett egymás mellett két nagy ország: Belochorvacia és Beloszerbia vagyis Fehér-Horvátország és Fehér-Szerbia (Hunfalvy Pál szerint a fekete szó úgymint a fehér különös jelentésü a hely- és országneveknél; ez uralkodást vagy elsőbbséget, az mintegy másodhelyet v. alattvalóságot jelent). Saját fejedelmeik kormányozták. A népvándorlás által előidézett hullámzásokban keresendők azon okok, melyek 630 körül a horvátokat ősi hazájuk elhagyására és dél felé nyomulásra kényszeríték. Megjelenésöket Pannóniában csak örömmel üdvözölhették Bizancban, hol az avarok pusztulásai, melyek ez időtájt Illyricumra, Dalmáciára s a Száva és Dráva vidékére terjedtek ki, mély aggodalmat költöttek. Konstantinos nem említi, hogy a horvátokat Héraklios császár hivta segítségül az avarok ellen, de nagyon valószínü, hogy azok ily meghívás következtében lépték át a határt. Öt fejedelmi fi- és két nőtestvér vezérlete alatt vonultak be a horvátok a mai Bosznia északi részébe és Dalmáciába, s megtámadván az avarokat, hosszas küzdelem után részint kiirtották, részint elnyomták. Az elfoglalt vidékeken azonnal megtelepedtek a horvátok s úgy látszik, hogy eleinte elismerték a bizanci császár fensőségét. Fejedelmeik csakhamar felvették a valószinüleg avar eredetü bán elnevezést. Nemsokára a beköltözködés után a horvátok egy része ismét északra fordult s a mai Horvátország és határőrvidék egy részében telepedett meg. A horvátok egyik törzse a IX. században a nagy morva birodalomhoz tartozott és később a többi sziléziai és lengyel szláv népekbe olvadott. V. ö. Kállay Béni, A szerbek története (1780-1815).

Belodon

ásatag állat, a kihalt ősvilági Crocodiliák egyik alakja: maradványai a németországi triaszban fordulnak elő.

Beloeil

(ejtsd: belölj, falu Hainaut belga tartományban, a Dendrébe szakadó kis patak partján 2800 lak., Ligne herceg kastélyával, amely ritka gyüjteményeiről, kertjének és parkjának szépségéről hires.

Belogradsik

kis városka Bolgárország Ny-i részében, 1100 lak., fantasztikus alakú, vörös homokkő-sziklák közt fekvő kis erőddel.


Kezdőlap

˙