Benedicamus Domino

(lat.) a. m. magasztaljuk az Urat! E szavakat mondja az áldozó-pap a szt. mise végén, a szokott «ite missa est» helyett, valahányszor az egyház violaszinü miseruha használatát parancsolja (Pro tristitia temporis insinuanda. Microlog. de ecc. obser. c. 46.).

Benedicite

(lat., «mondjatok áldást»), ama rövid ima kezdete, amelyet különösen kolostorokban evés előtt szoktak mondani. Így kezdődik továbbá ama hálaima is, amelyet Dániel tanusága szerint(3. fej) az izzó kemencébe vetett három ifjú megmenekülésénél mondott. A breviárium dicséreti részében mindennap elmondják.

Benedict

Gyula, német zongoraművész és zeneszerző, szül. Stuttgartban 1804 dec. 24., megh. Londonban 1885 jun. 5. B. apja zsidó bankát volt, ki fiát gondos, tudományos és művészeti nevelésben részesítteté. B. 1822-1825-ig Bécsben a Kärtnerthor-színház karmestere volt, azután beutazta Német- és Olaszországot; Nápolyban, hol a katolikus hitre tért, a San-Carlo szinház zeneigazgatója lett, de mint zongoraművész is tetszést aratott több olasz városban. 1831. Párisban ment, hol Bériot- és Malibrannal ismerkedett meg, kiknek ösztönzésére 1832. Londonba költözött. Egy nagyobb hangversenyutazást kivéve, melyet 1850-től 1850-ig Lind Jennyvel Amerikában tett, B. szintén állandóan Londonban maradt és mint zongoraművész, zeneszerző és karmester tekintélyes állást vívott ki magának, amint azt lovaggá avatása 1871., számos rendjele és londoni tevékenységének 40 éves jubileuma (1875 máj. 18.) bizonyítják. Számos zongoraművet (szonáták, variációk, fantáziák, szalon- és hangversenydarabok), a Rose of Erin, Ernesto e Giacinta és Portoghesi a Goa c. operákat írta.

Benedicti

Lőrinc, cseh-tót iró, szül. Nedosoron (Nyitra vmegye) 1555., megh. 1615. mint prágai egyetemi tanár. Ő kezdte meg a klasszikus mondták szerint való méretes verselés cseh-tót nyelven. Versben írta meg Jézus és a patriárkák életét.

Benedictio ad mitram

vagy ad birretum (lat.), így nevezik az apátok megáldatását aszerint, amint azokat a püspöksüvegre - mitra - vagy csak papi süvegre - birretum - avatják fel, ill. amint jogot nyernek a püspöki jelvények használatára, vagy nem.

Benedictio nuptialis

l. Házasságkötés.

Benedictson

Viktória Mária, szül. Bruzelius, svéd írónő (mint ilyen Ahlgren Ernst néven ismeretes), szül. Trelleborgban 1850 március 6., 1888 jul. 22. testben és lélekben megtörve, megölte magát Kopenhágában. Egyszerü stil, pompás jellemzés, élénk helyzet-rajzolás által tünt ki.

Benedictus

(zene), l. Mise.

Benedictus Levita gyüjteménye

az egyházjogi hamisított források gyüjteményének egyike. Három könyvből és négy függelékből áll. Ansegisus fontanellai apát kapitulare-gyüjteménye folytatásául kivánt szolgálni. A IX. sz. közepe táján keletkezett s először 857. használták a chiersyi birodalmi gyülésen. Szerzője ismeretlen s a Benedictus Levita költött név.

Benedikt

1. Márk, az újabbkori talmudisták egyik leghiresbike, szül. Csurgón (Fehér vmegye) 1753., megh. Karlsbadban 1829. 18 éves korában Prágában ment tanulni, innen Nikolsburgba alrabbinak, kevéssel ezután Lundenburgba főrabbinak, honnan Magyarországba visszakerült és Sasvárban (Nyitra vmegye) lett főrabbi. 1790. ismét Nikolsburgban választották főrabbinak s mint olyan, császári oklevél által, a morva és sziléziai zsidók országos rabbijának ismertetett el. A rabbinikus irodalom terén fiatal korától fogva ritka tevékenységet fejtett ki.

2. B. Móric, magyar születésü bécsi ideggyógyász, u. o. rendk. egyetemi tanár, szül. 1835. Doktorrá avattatott 1859. 1861. docense lett a villamos gyógyászatnak és idegkórtannak. 1868. rendkívüli tanárrá nevezték ki. Az ideg- és agybetegségeken kívül foglalkozott koponyamérésekkel, szem- és fülgyógyászattal. Az idegbajok villamos kezelését számos új módszerrel gazdagította. Munkái: Elektrotherapie, Nervenpathologie, Anatomische Studien an Verbechergehirnen, Zur pathologischen Anatomie der Lyssa, Die Theorie der Neuroretinitis stb. s számos a szaklapokban megjelent kazuisztikus közlemény.


Kezdőlap

˙