Bennish

(Bensch), város osztrák Sziléziában, Freudenthal ker. kapitányságban, 24 km.-re Troppautól, (1890) 4442 lak., vászon- és pamutszövéssel; a környékén levő ezüst- és ólombányák el vannak hagyatva.

Benno

szent, püspök. Különösen a pogány szlávok megtérítésével szerzett nagy érdemeket. Grófi családból született Goslar mellett 1010., megh. 1107. Szerzetbe lépett 1028. Hildesheimban, 1035. szerpap, 1040. áldozó pap lett s III. Henrik goslari kanonokká, 1066. pedig meisseni püspökké nevezte ki. 1085. egy mainzi zsinat elmozdította püspökségétől, de III. Kelemen pápa közbenjárására 1087-ben visszahelyeztetett. Innentől egész haláláig főleg a vendek megtérítésén fáradozott. 1523. avattatott szentté VI. Hadrián pápa által, mi ellen Luther egy művet adott ki: Wider den neuen Abgott und alten Teufel, der zu Meissen soll erhoben werden cimmel, melyre Emser, ki már előbb megirta B. életrajzát, visszafelelt. B. ereklyéinek egy része 1576. Münchenbe, más része Drezdába vitetett. Műve: De dictamine. Szt. B. Bajorországnak, főleg Münchennek védőszentje.

Bennszülött növény

(planta endemica: helyestöves, hazabeli, magyarföldi), olyan növény, amely csak bizonyos hegységben, sikságon vagy országban, de másutt sehol sem nő. A fők között a B. ritkább. Ilyen a józsikafa, meg az apollófenyő (l. o.). Legáltalánosabb érdekü a B., ha az óvilági fajnak Amerikában más helyettesítői vannak, p. az amerikai szőllőfajok v. a napkeleti és napnyugati boglárfa vagy platanus. De az ó-világ földrészeinek, Európa, sőt hazánk külön egységeinek v. természetes vidékeinek is vannak B.-ei.

Benoiston de Chateauneuf

(ejtsd: benoaton dö satónő) Lajos Ferenc, francia nemzetgazda és statisztikus. 1776-tól 1856-ig élt. Munkái közül ezeket említhetjük: Recherches sur les consommations de Paris (1819); Considérations sur les enfants trouvés (1824); De la fécondité en Europe au commencement du XIX. siécle; Sur la dirée de la vie humaine.

Benoit

(ejtsd: bönoá) Péter Lénárt Lipot, flamand zeneszerző, szül. a flandriai Harlebekeben 1834 aug. 17. A brüsszeli konzervatoriumon tanult 1850-5., később a Park-szinház karnagya lett, melodrámákat irt, s 57-ben Abel megölése c. kántátéval állami «római dijat» nyert. Németországot is bejárván ezzel, lelkes röpiratot készített: L'école de musique flamande et son avenir c. a. 1861. Párisba ment, Szellemkirály c. operáját előadni, de a Théâtre lyrique ezt csak elvben fogadta el. Brüsszelben misét, 1863. Te-Deum-Ot és Requiemet, majd fuvola- és zongora-versenyműveket, Lucifer (1866) és A Schelde c. flém oratóriumokat és flém operákat (Isa) irt; A küzdő, szenvedő s a diadalmas egyház c. vallásos drámát és sok hasonlót komponált. B. a német zene híve.

Benöfy

Soma, családi néven: Brujmann Sám., költő és egyházi iró, róm. kath. plébános, szül. Miskolcon 1821., megh. Arlón 1887. Iskoláit Egerben végezte; 1845. szentelték pappá; a palócok köt káplánkodott s dalaikat a Kisfaludy-Társaság számára összegyüjtötte. Irt is egy Palóc-tükör c. etnografiai munkát, de nem adta ki. 1848 a Ferdinánd-huszároknál volt ezred-lelkész. A szabadságharc után 1850. dédesi plébános, 1859. apátfalvi alesperes, 1883. pedig Arlón lett lelkész. - Verseit és cikkeit 1844-től kezdve számos szépirodalmi folyóirat és szaklap hozta 1883-ig, az 50-es években ismert lirai költő volt, legjobban elhiresedtek magyaros humorú versei. Önállóan csak két egyh. beszédje jelent meg; nagyszámu kiadatlan kézirata maradt.

Benrath

Károly, német prot. egyháztörténész, szül. Dürenben 1845 aug. 10. Jelenleg tanár a königsbergi egyetemen. Művei: Bernardino Ochino von Siena (1875, 2. kiad. 1892). Über die Quellen der Italien. Reformationsgesch. (1876). Gesch. d. Reformation is Venedig (1887). Sajtó alá rendezte Hagenbach Dogmengeschichte címü művének 6. kiadását (1888).

Benrekedt lövés

(bánya), midőn a kőzetbe fúrt és repesztő porral megtöltött lyuk el nem sül. A benrekedt lövés töltésének kifurása nagyon veszedelmes, és tiltva van.

Bensberg

falu Köln porosz kerületben, (1890) 10 266 lak., toscanai izlésben épült kastéllyal (1840 óta kadet-iskola), közelében gazdag vas- és ólombányákkal.

Bensen

(csehül Benešov nad Pulsnici), város Tetzchen csehországi kerületi kapitányságban, a Polzen jobb partján, (1890) 2939 lak., a Thun grófok kastélyával, pamut-, gyapjufonókkal és kötött árukészítéssel.


Kezdőlap

˙