Bériot

(ejtsd: bérió) Károly Ágost, belga hegedü-virtuóz, szül. Louvainben (Löwenben) 1802 febr. 20. megh. Brüsszelben 1870 ápr. 8. A zenében hirnévtelen gyámja Tiby adta meg a nagytehetsegu és szorgalmas fiunak a szilárd alapot. 1821. Viotti előtt játszott, mint már önálló művész; a konzervatóriumban nem sokáig akart Baillot tanítványa maradni, ki elnyomta volna egyéniségét. Párisban első fellépte is mindenkit meghódított s őt angol hangverseny-körutra indította, melynek sikerei után Németalföld királya kinevezte első magán hegedüsének. Az 1830-i forradalom e jövedelem forrását kiapasztotta s ezóta ismét utazgatnia kellett; nőül vette társnőjét, a hires Garcia-Malibran asszonyt akitől 1833-ban fia született s aki 1836. elhunyt. A gyászoló férj csak 1840. lépett fel ismét hangversenyben, német földön. 1843. kinevezték a hegedü tanárának Brüsszelben, hol 1852-ben megvakult és bal karja megbénult. B. valamennyi művészi iskola erényeit egyesítette játékában: hangja ugyan nem nagy, de nemes, szép volt, ügyessége és intonálása tökéletes, előadása sima, mindig finom s apró vonások révén is érdekes. Éppen ilyenek dallamos, behizelgő szerzeményei: versenyművek, tanulmányi gyakorlatok, ábrándok; világhirü a 11 közül az 5-8. Theme varié. Egészen reá vall nagy tanítványainak: Prumenek s Vieuxtemps-nak művészi egyénisége.

Beriazlav

város az orosz Kherszon kormányzóságban, a Dnyepr jobb partján Kherszontól 65 km.-nyire, (1887) 11779 lak., olajpréseléssel és élénk gabona- meg fakereskedéssel.

Beriszló

(graborjai), horvát származásu régi család volt, melynek tagjai Mátyás király és a Jagellók alatt jelentékeny szerepet játszottak. B. Bertalan vránai perjel, Mátyás halála után Korvin János hive. A Csonthegy mellett vivott csatában elfogták és csak Ulászlónak tett hűségesküje után bocsátották szabadon, de csak szinleg volt hive Ulászlónak aki ellen titkon fellázította Ujlaki Lőrincet is. Ez kitudódván, B.-t elfogták és javait elkobozták. Később azonban Ulászló ujra visszahelyezte birtokaiba. B. Péter, 1508-ban fehérvári prépost, majd kir. kincstartó, veszprémi püspök, horvát- és tótországi bán és vránai perjel volt. 1508. Ulászló követeként Bécsbe, Miksa császárhoz ment, kit a velenceiek ellen szövetségre szólított fel. A szövetség létre jött ugyan, de a háboru a török készülődései miatt elmaradt. Többször kitünt a török ellen vívott harcokban, midőn azonban 1521-ben Jajcát, Tinnint, Klisszát és Skardonát ostromolta volna, a remélt pápai segélyt nem kapván meg, seregét bekerítették és őt magát is megölték.

Berja

(ejtsd: berhá), kerületi székhely Almeria spanyol tartományban, a Sierra-Gador Ny-i lábánál, 8700 lak., ólombányákkal, kitünő szőllőkkel és festői környékkel.

Berk.

növénynevek mellett Berkeley M. J. nevének rövidítése.

Berk

Árpádkori magyar személynév, mely a kelet-európai törökségtől (bolgár, kozár, kun) került hozzánk. Jelentése az ujgur nyelvben a. m. erős, kemény, szilárd.

Berka

an der Ilm, város Szász-Weimar nagyhercegségben, 12 km.-nyire Weimartól, (1890) 1915 lak., fürdőhely, amelyet főképen szelid és erősítő éghajlatánál fogva évenkint mintegy 2000 nagyobbára idegbeteg látogat.

Berkan

(Perkán), vászonszerü szövet, mely a kereskedésben moir néven is előfordul. Berkasoro, község Szerém vmegye šidi járásában, (1891) 1035 horvát-szerb lak.

Berkeley

(ejtsd: börkli, 1. város Gloucester angol grófságban e bristoli Avon partján, (1891) 6277 lak; kitünö vaj- és sajtkészítéssel (Double Gloucester). 1786 itt ejtette meg az első himlőojtást Dr. Jenner, kinek siremléke a St. Mary plébánia templomban áll. A közelében magasan fekvő 1150. épült B.-Castleban ölték meg II, Eduárd angol királyt. 2. county Virginia É.-amerikai államban, 720 km2 területtel, Martinsburg főhellyel.

Berkeley

angol grófi család, mely nemzedék rendjét a normann hódítás koráig (1086) felviszi. Tagjai közül megemlítendők: B. György (1628-1698) ki 1679. kapta a grófi címet és. B. György Cranfield, angol tengernagy (1753-1818), ki a francia-angol tengeri hadjáradban tünt ki.

1. B. Giles József; angol botanikus, szül. Bigginben, Oundle egyházkerületben 1803., megh. Sibbertoftban 1889 jul. Papi tanulmányait a hires Rugby Collegeben, később Cambridgeben végezte, de lelkészi teendőin kivül a botanikát is művelte s korán jelentékeny hirnévre tett szert, mint az alsóbb rangu növények ismerője. Művei: Gleanings of British algae (London 1833); British flora. Fungi (u. o. 1836); British Fungi (u. o. 1836-43. 4 köt.); Decades of fungi (u. o. 1844-56); Introduction to cryptogamic botany (u. o. 1857); Outlines of British fungology (u. o. 1860); Handbook of British mosses (u. o. 1863).

2. B. György, angol filozofus, szül. Vallerinben, Thomastown mellett, Irországban 1685 márc. 12., megh. Oxfordban 1763 jan. 23. Először a teologiát tanulta a dublini egyetemen, ahol 1707. fellowship-et (évi járadék, melyet a vizsgálat után osztanak) nyert s 1713-ig megtartott. Már e korban tett közzé három művet, melyek a filozofia történetében fontos szerepet visznek. 1709. jelent meg tőle a látás új elmélete, Essay towards a new theory of vision, melynek értéke nem avult el, s melyben kifejti hogy a tárgyak távolságát, helyzetét és nagyságát nem közvetetlenül a látás útján vesszük észre hanem a látás érzeteit más érzékek érzeteivel kombináljuk. Erre következett főműve Treatise on the principles of human knowledge. (Értekezés az emberi ismeret alapelveiről) 1710., mely nagy jelentőségü a filozofia történetében; azután 1713. Three dialogues between Hylas and Philonous, melyben a főmű tanításait párbeszéd formájában adja elő. Mind a művekben kitünő jártasságát bizonyítja az emberi tudásnak majdnem minden ágában, a teologiában, a régi s újabb filozofiában, de a természettudományokban is. 1713. Londonban megismerkedik Addisonnal, Swifttel, Pope-pal, mint Peterborough gróf káplánja és titkárja beutazza Francia- és Olaszországot, majd újabban Franciaországba indul, ahol Malebranche-sal ismerkedik meg, kivel néhány nappal ennek halála előtt élénk vitatkozást folytathatott; ezután Olaszországba megy, ahol 1720-ig marad. 1724. mint derryi esperes nagy jövedelem birtokába jut s 1728. arra vállalkozik, hogy a Bermuda szigeteken kollégiumot alapít a vadak térítésére, mely célra Walpole miniszter tetemes összegeket igér neki 1728. útra is kél, neje és nehány fiatal pap társaságában. Saját vagyonából tetemes összegeket költ célja elérésére, de Walpole cserben hagyja s 1731. visszatér Angliába. Itt mindenek előtt új műben igazolja a látásról irt elméletét azután közzéteszi párbeszédben irt legszebb művét; Alciphron or the minute philosopher (1732), melyben az angol szabadgondolkodók, főleg Mandeville, Collins, Shaftesbury ellen száll síkra. II. György király nejének annyira tetszett e könyv, hogy férjénél a cloyne-i püspökséget eszközölte ki B. számára. Itt élt mint buzgóhitszónok és szorgalmas iró 1753. amidőn püspöki javadalmát tovább élvezvén Oxfordba tette át lakását, hogy fia tanulmányait vezethesse.

B. filozofiája igen következetes, a végletekig vitt idealizmus, jobban mondva fenomenalizmus vagy spiritualizmus. Már Locke kifejtette volt, hogy a dolgoknak objektiv tulajdonságai, a szín, illat, íz stb. voltakép csak érzéki szerveinknek állapotai, tehát nem objektivek, hanem mi bennünk élők, szubjektivek. E tulajdonságokat Locke másodlagosaknak nevezte s megkülönböztette az első, eredeti tulajdonságoktól, minők kiterjedés, alak, nagyság, amelyek Locke szerint igenis a tárgyaknak objektiv tulajdonságai. De B. eme tulajdonságokat is szubjektiveknek mondja. Mert ezek is érzetek vagy képzetek. Tehát amit tárgynak mondunk, egyáltalán nem egyéb, mint tulajdonságainak összege, e tulajdonságok pedig mind érzetek, képzetek, tehát a tárgyak nem léteznek rajtunk kivül, hanem csak bennünk mint képzetek. Esse est percipi. A tárgyakra nézve a lét nem egyéb, mint képzet formájában létezni. De honnét jönnek e képzetek? Van külső okuk, isten; aki a véges elmékben szabályos rendben kelti azokat a képzeteket, melyeknek összességét világnak nevezzük. A természeti törvény nem egyéb, mint képzeteink egymásutánjának istentől alkotott rende. Mi létezik tehát ? Léteznek a véges elmék s a végtelen elme, isten, nem létezik az, amit anyagnak neveznek. Minthogy tehát a valónak látszó tárgyi világot képzeteknek, jelenségnek mondja, nevezhető B. tanítása idealizmusnak, fenomenalizmusnak s minthogy az anyag létét tagadja s csak szellemek létét ismeri el spiritualizmusnak. Materializmus-ellenes voltáért újabban is hívei akadtak B.-nek, így Collyns Simon, Schadwork, Hodgson Fraser s mások.

B. püspöknek 1735. megjelent Querist (A kérdező) c. műve, amellett, hogy magában foglalja B.-nek többi munkájában kifejtett nézeteit, kérdések alakjában nemzetgazdaságtani tanokat fejteget. Egyik előfutárja Smithnek. Műve sok erővel megirt támadás a merkantilista iskola ellen; a pénzről s a nemzeti vagyonról szóló merkantilista nézetek ellen száll síkra, s ha nem is minden tévedés nélkül, olyan tanokat fejteget, melyek közül több néhány évtized mulva Smith rendszerében találnak helyet. (V. ö. Ingram: History of Political Economy, 82. l.)


Kezdőlap

˙