Bertrade

I. Monfort Simon gróf leánya, ki Fulco anjoui, grófnak lett neje. I. Fülöp francia király megpillantván e bájos nőt, törvényes nejét Bertát, kivel 20 éven át házasságban élt, eltaszítá magától és a megszöktetett B.-ot vette nőül. E miatt a pápa 1096-ban egyházi átokkal sujtotta, mire Anjou és Flandria grófjai fellázadtak ellene. Fülöp ekkor egy időre elvált B.-tól, de utóbb megint udvarába fogadta és 1108. bekövetkezett haláláig vele élt. Fülöp halála után B. kolostorba vonult vissza, hol meghalt. (V. ö. Brial: Examen critique des historiens qui ont parlé du divorce de Philippe I. (Recueil des historiens de France. XVI. köt. 18-114. l.)

Bertramisták

a Karolingok idejében Ratrammus (Bertramus) teologus követői.

Bertrand

1. Henrik Gratianus gróf, francia tábornok, I. Napoleon hű társa, szül. Châteaurouxban (Indre) 1773 márc. 28., megh. u. o. 1844 jan. 31. A forradalom alatt belépett a mérnöki hadosztályba, melyben 1795. kapitánnyá lett. 1796. az olasz hadsereghez került, azután részt vett az egyiptomi hadjáratban és dandárnokká lőn. Az austerlitzi csatában tanusított bátorságával Bonaparte kiváló kegyét nyerte meg, ki őt hadsegédévé nevezte ki. 1806-ban elfoglalta Spandaut, 1807. pedig nagyban járult a friedlandi győzelem kivivásához. Az 1809. hadjáratban az asperni ütközet után kiváló érdemet szerzett magának azzal, hogy a Dunán átvezető hidakat veretett, minek jutalmául Napoleon őt gróffá és Marmont helyébe Illiria kormányzójává nevezte ki. Hasonló bátorsággal harcolt B. az 1812. és 1813. évi hadjáratokban és Duroc halála után a császári palota főmarsalljává lett. A tartalékhadtest élén részt vett a lützeni és bautzeni csatákban; nem birta ugyan megakadályozni, hogy Blücher az Elbán át ne kel jen, a lipcsei ütközet után azonban a visszavonulásra nézve rendkívül fontos Lindenau falut megvédte és a Hanau mellett vivott csata után fedezte a francia hadsereg átkelését a Rajnán. A császárt lemondása után Elbára követte, a száz nap alatt sem hagyta el, és hősiesen harcolt Waterloonál. Azután Szt.-Ilona szigetére kisérte és csak Napoleon halála után tért vissza Franciaországba, hol XVIII.Lajos valamennyi előbbi tisztségébe és méltóságába visszahelyezte. Az 1830. forradalom után Indre départementban a kamarába választották, hol a szabadelvü párthoz csatlakozott és különösen a sajtószabadság és a pairek kamarájának eltörlése mellett emelt szót. 1834. visszavonult châteaurouxi jószágára.1840.ő és Joinville herceg Napoleon hamvait Szt.-Ilonáról Párisba hozták. Fiai kiadták kéziratban hátrahagyott művét: Campagnes d'Égypte et de Syrie,mémoires pour servir á l'histoire de Napoléon, dictés par lui-męme, a Sainte Hélene.1847, 2 köt. (V. ö. Grande Encyclopédie VI. 466.)

3. B. Jakab, francia festő, szül. Lyonban 1825., megh. Párisban 1887. Leginkább a mitologiából merített és tragikus jelenetek festésével foglalkozott. Művei: Sappho halála, Virginia halála, Ophelia őrültsége, Rómeo és Julia, Gretchen a tömlöcben, Corday Sarolta, Lesbia, Mignon, Szt. Cecilia. Vezeklő Magdolna c. festményéért az 1883. müncheni nemzetközi műkiállításon első osztályu éremmel tüntették ki.

2. B. Jenő, francia szinész, jelenleg a párisi nagy operának igazgatója, szül. Párisban 1850. 1892. mint Ritt és Gallé utóda a nagy opera igazgatóságát vette át. 1892. a becsületrend lovagkeresztjét kapta. 1893 ápr. 7. Dupuy miniszter B.-t és társát Gailhard-ot igazgatói állásukon megerősítette.

4. B. József Lajos Ferenc, francia matematikus, B. Sándor archeologus öccse, szül. Párisban 1822 márc. 11. Már 11 éves korában, mint a Licée St. Louis növendéke, letette az École polytechnique-en a felvételi vizsgálatot, melynek alapján ott 17 éves korában mint elsőt vették fel. Innen az École des mines-re ment s mérnökké lett. De 1846. elhagyta e pályát, hogy magát a matematikának szentelje. Több intézeten tanított, míg végre 1862. Biot utódja lett a College de France-on, mint a matematikai fizika tanára. 1856 óta a tudományos akadémia tagja, 1874 óta pedig annak állandó titkára, 1884 óta egyszersmind a francia akadémia tagja. Könyveket irt a számtanról, az algebráról, a differenciál és integrálszámításról, a valószinüségszámításról és a termodinamikáról, továbbá számos értekezést a matematika és az elméleti fizika köréből. Nem kevésbbé fontosak életrajzi és történeti művei, mint: Arago et sa vie scientifique (Páris 1865); Les fondateurs de l'astronomie moderne (1865); Rapport sur les progres les plus récents de l'analyse mathématique (1867); L'académie des sciences et les académiciens de 1666-1793 (1868) V. ö. Discours de réception á l'Académie française et réponse de M. Pasteur, Páris 1885.

5. B. Sándor, francia archeologus, szül. Párisban 1820 jun. 28. Művei: Essai sur les dieux protecteurs des héros grecs et troyens dans l'Iliade (1857); Études de mythologie el d'archéologie grecques: d'Athénes á Argos (1858); La Gaule avant les Gaules (Páris 1891); Archéologie celtique et gauloise (1891) stb. 1860 óta kiadja a Revue archéologique c. folyóiratot. A m. tud. Akadémia 1880. választotta külső tagjává.

Bertrandit

(ásv.), kovasavas beryllium (H2Be2Si4O9) a fenakittal rokon. Rombos fehér vagy sárgás átlátszó táblácskákban fordul elő Csehországban a Pisek vidéki pegmatitban, Franciaországban Nantes mellett (Petit-Port, Barbin, Orvault), Észak-Amerika Colorado (Mount Antero). A berill elváltozási terméke. Bertrand irta le 1880-ban.

Bertrich

falu és fürdőhely Koblenz porosz kerületben, az Üssbach keskeny völgyében, (1890) 386 lak.; 32° meleg klórnatriumot, kénsavas és szénsavas nátront stb. tartalmazó forrását főképen reumatizmus, köszvény, ideg- és gyomorbajok ellen használják.

Bertuch

Frigyes Jusztin, német könyvkereskedő és iró, főleg fordító, szül. Weimarban 1747 szept. 30., hol 1822 ápril 3. meghalt. Jénában teologiát s jogot hallgatott, mire a dán követ fiainak nevelője lett Madridban, hol a spanyol nyelvet s irodalmat behatóan tanulmányozta. Hazatérve, Károly Ágost herceg igen pártfogolta a művelt és munkás férfiut s 1775. titkárává nevezte ki. Nagy vállalatai: Allgemeine Literatur-Zeitung (Jéna, 1785 óta); Journal des Luxus und der Moden (1786); Bilderbuch für Kinder (1790) óta 190 füzet) irodalom- s műveltségtörténeti szempontból igen fontosak. Az 1789. alapított Industrie-Comptoirból lett 1804-ben a földrajzi intézet, melynek kiadványai (főleg a Weiland-féle Atlas és a Geographische Ephemeriden 1798 óta) Németországban korszakot alkotnak a földrajzi tudomány terén. Szintén korszakot alkotnak a spanyol és portugál irodalom ismertetését célzó művei: Magazin der spanischen und portugiesischen Literatur (1780, 3 köt.) valamint fordításai: Spanyol és portugál drámák (1782), Don Quijote (1775). Saját drámái s egyéb költői művei jelentéktelenek. Említést érdemel, hogy Elfride c. szomorujátékát (1775) Dugonics András Kun László cimmel magyarosította. V. ö. e darab kiadását Heinrich Gusztáv-tól (1885, a bevezetésben).

Beruházás

(impensae), valamely dologra fordított (a dologba fektetett) költekezés. A B. szükséges ha a dolog fentartására szolgál, hasznos, ha a dolog jövedelmezőségét emeli kényelmi, ha csupán a dolog kellemesebb használhatósága vagy a beruházó szépészeti érzékének kielégítése végett történt. A B. megtérítése iránti kérdés fontos szerepet játszik azokban az esetekben, amelyekben a dolog eddigi birtokosa a dolgot kiadni, azaz a birtokot a tulajdonosnak átengedni tartozik. A kérdés megoldásánál valóban az tartandó szem előtt, hogy senki másnak kárával nem gazdagodhatik s ebből kifolyólag megtérítés tárgyát csak az a költség képezheti, melyet a dolog természete szerint az élvezett hasznokból kellett volna fedezni. Ilyenek p. a rendes javítás költségei. Ami különösen a tulajdoni kereset esetét illeti, a szükséges és a hasznos B. megtérítését úgy a jóhiszemü, mint a rosszhiszemü birtokos követelheti a pernyertes tulajdonostól, mert a szükséges befektetés nélkül nem volt volna a dolog állaga épségben tartható, s az e végből eszközölt költekezés feltétlenül a tulajdonos terhére esik. A jóhiszemü birtokos igényt tarthat a hasznos B. megtérítésére is, mert csakis a jóhiszemü birtokos jogosult a dolgot tetszése szerint használni és igy azokért a cselekményekért, melyek nélkül a dolog állaga fenmaradhatott volna s melyek a dolognak csupán javítására irányultak: a tulajdonos egyedül a jóhiszemü birtokossal szemben felelős. A kényelmi B. megtérítését csak annyiban követelheti az előbbi birtokos, amennyiben a dolog értéke tényleg emelkedett; e helyett azonban szabadságában áll a kényelmi B. tekintete alá eső berendezéseket a dologtól elválagztani és elvenni, ha és amennyiben ez a dolog állagának sérelme nélkül eszközölhető.

Hasonló felfogás jut érvényre azon B. megtérítése tekintetében, melyet a tulajdonjog tartalmához tartozó jogosítványoknak jogügylet v. a törvény rendelkezése alapján történt megosztása, avagy a használatnak, illetve haszonvételnek időleges átengedése esetében a tényleges birtokban volt fél teljesített. Megjegyzendő azonban, hogy p. a haszonélvező aki a dolog gazdasági rendeltetését fentartani köteles, nem követelheti az oly költségnek hasznos B. cimén való megtérítését, mely a dolognak meg nem engedett átalakításával volt egybekötve s hogy azt a költséget sem igényelheti, mely jóllehet hozzájárult a dolog állagának megóvásához a rendes karbantartás, jelesül a közönséges javítás és helyreállítás körét meg nem haladja. A rendkivüli helyreállítás költségét azonban felszámíthatja: ha az e végből szükséges beruházást a tulajdonos teljesíteni elmulasztja. A haszonvételek szaporítása végett tett költekezés pótlását csak annyiban követelheti a haszonélvező, amennyiben a tulajdonos megbizása nélkül teljesített erre vonatkozó cselekménye a tulajdonos nyilvánvaló vagyoni előnyére szolgál. A bérlő v. haszonbérlő részére megtérítendő B. tekintetében első sorban a szerződés tartalma irányadó; ily megállapodás hiányában az a szabály, hogy a kisebb és évenkint szükséges javítások a bérlőt a nagyobb javítások a bérbeadót terhelik s ha a bérbeadó ez iránt való kötelezettségét teljesíteni el mulasztja, a bérlő a nagyobb kijavítást maga eszközölheti s a bértárgyra ekként fordított költséget a bérösszegből is levonhatja. A B. megtérítésének kérdése igen fontos tárgya a volt hitbizományi birtokos és a hitbizományi utód közti leszámolásnak s e tekintetben csak az jegyzendő meg e helyütt, hogy a kérdés, a hitbizományi birtokos önállóbb jogállásának megfelelő módosításokkal, a haszonélvezet esetében követendő szabályok szerint oldandó meg (l. Családi hitbizomány).

Különös szabályok szerint történik a zálogbirtokos által eszközölt B. felszámítása és megtérítése. A magyar magánjog szerint az, aki kölcsön fejében vagy birói árverésen való vétel, avagy inskripció utján, az adós, illetve érdemdijazó (inskribáló) ingatlan birtokát kapta ideiglenes haszonélvezetül a zálog vagy inskripció tárgyát képező birtokkal, a visszavonhatási jog épségben tartása mellett, sok tekintetben mint tulajdonos rendelkezhetett s innen ered, hogy nagyobb körre terjed a B. is, melyet mint javítmányt (meliorácio) a visszaváltó tulajdonos a zálogbirtokosnak megtéríteni köteles. Ilyen egyebek közt a közbirtok rendezése határ vagy a birtok védelmét tárgyazó más perekre, urbéri szabályozássa v. népesítésre fordított költség; továbbá az épületekbe és ültetvényekbe eszközölt befektetés, melynél azonban nem az azokra fordított költség, hanem a kiváltáskori érték és haszon veendő tekintetbe. Az azonban, amit a zálogbirtokos a birtokból vett, p. épületre való stb., fel nem számítható (l. Zálogbirtok). A szorosabb értelemben vett B.-tól meg lehet különböztetni a dolog érdekében teljesített másnemü kiadást (expensae), mely nem szolgál közvetetlenül a dolog állagának fentartására vagy értékének gyarapítására de mint láttuk a megtérítés kérdésében gyakran a beruházással egy tekintet alá esik.

Berula

Koch (növ.). l. Csermelybürök.

Bérulle

Péter, az oratoriánusok alapítója, szül. a Champagne-ban 1575., megh. 1629. Az általa alapított vallásos társulatát az oratóriumi atyáknak V. Pál pápa 1613. hagyta helyben. VIII. Orbán pápa 1627. bibornokká tette. Művei csak halála után, 1644-ben jelentek meg.

Bérúni

Abú Raihán Muhammed b. Ahmed, nagyhirü keleti csillagász, matematikus, történetiró és bölcsész, szül. Khwarizm külvárosában 973. A fejedelmi család pártolása mellett végezte tudományos munkáit. Midőn Mahmúd gaznavida fejedelem szülőföldjét meghódította (1017), a hódító egyéb tudósokkal B.-t is magával vitte Gaznába, ahol nagy alkalma kinálkozott tanulmányai kibővítésére. Itt kutatta India történetét, régiségeit, vallásait és szokásait, melyekről nagyszabásu munkát írt. B. két leghiresebb munkáját: Chronologie der orient. Völker (Lipcse 1878, angolul London 1879) és India (London 1887, 2 kötet; angolul u. o. 1888) cimmel Sachau Ede, arab eredetiben angol fordítással és magyarázó jegyzetekkel tette közzé.


Kezdőlap

˙