Bessos

Baktria persa szatrapája, királyát, Dareios Kodomannost, Kr. e. 330. a gangamelai ütközet után menekülés közben elfogta s több társával hatalmába kerítette a kormányzást, hogy Nagy Sándorral szemben az ellenállást folytathassa. Attól félve, hogy Dareios makedón kézbe kerül, ezt megölte s IV: Artaxerxés néven királlyá kiáltotta ki magát. Baktriát ugyan makacsul védte, 329. mégis kénytelen volt a győztes makedónok elől meghátrálni, mire a szatrapák Nagy Sándor hadvezérének, Ptolemaiosnak kiszolgáltatták; halálra itéltetvén, orrátol és füleitől megfosztatott s Ekbatanában keresztre feszíttetett.

Bessungen

Darmstadt (l. o.) külvárosa.

Besszarábia

kormányzóság Oroszország délnyugati részében, a Dnyesztr, Fekete-tenger, a Duna-torkolat Kilia ága és a Pruth között, 45632 km2 területtel és (1886) 1612175 román, orosz, bolgár, görög, örmény, német és cigány lak. Nevét az egykor benne uralkodó Besszarab oláh családról kapta. É-i részébe a Kárpátok alacsony ága nyulik be; D-i része sík. Határfolyóin kivül a Kagilnik és Jalpuk öntözik. Az időjárás télen nagyon hideg a fagy soká tart, nyáron pedig forró. É-i részében sok a terméketlen föld; terméketlen a tengerparton levő Budsak nevü kis steppe is. A termékeny földnek mintegy fele legelő, többi részeiben buzát s egyéb gabonát, kukoricát, lent, kendert és dohányt termelnek; szőllőt csak a D-i részekben és nem sokat találni. A házi állatok száma nagy; a folyókban sok a hal. Salétromon és márványon kivül még sok sót szolgáltat a bányászat. Az ipar jelentéktelen; szeszgyártásra, bőrcserzésre, lisztőrlésre és gyertyaöntésre szorítkozik. A kereskedés szintén nem nagyon élénk, bár Kilia és Akjerman jó kikötők. B. élén polgári kormányzó áll, aki az uj-oroszországi főkormányzónak van alárendelve. A kormányzóság 8 kerületre oszlik; ezek: Kisinev, Akjerman, Bender, Orgjejev, Szoroki, Kotin, Bjezil és Iszmail. Fővárosa Kisinev. A legrégibb idők óta szittya nomádoktól lakott B. 106-ban Kr. u. Dácia római tartomány részévé lett. A III. században a gótok szállották meg, az V. században pedig a hunok; ezeket követték az avarok, bolgárok, magyarok és kunok, azután szláv népek. A XIII. században a tatárok pusztították. Ugyanazon században genovaiak alapítottak partjain kereskedelmi ügyvivőségeket. 1367 óta Moldovának vált részévé. 1503. D-i része a törökök hatalmába került. A XVIII. században az oroszok több izben (1711., 1736-1739., 1787-91.) küzdöttek birtokáért; végre az 1812-iki bukaresti békében megkapták. Az 1856-iki párisi béke Iszmail környékét és Kagul nagyobb részét (mintegy 9274 km2 területet), ujra Moldovához csatolta, de az 1878-iki orosz-török háborut követő berlini kongresszus ezt ismét visszaadta Oroszországnak.

Besszer

vagy néhol jobb, műkifejezés a ferblijátékban. Annak a játékosnak, aki a vizi-t adja, jogában van az első két kártya megtekintése után a vizijét megkétszerezni v. megháromszorozni. Ez a többszörözés a besszerelés vagy javítás. A játekos természetesen csak akkor besszerel, ha jó kártyája jutott. Nálunk (különösen a Bácskában) a B. után az osztónak jogában áll a B.-t is megkétszereztetni a játékosokkal; ez a rebesszer.

Besszermán

Vjátka (Ural) vidékén élő s a vogulokkal rokon nép.

Best

Vilmos Tamás, angol orgonaművész, szül. Carlisleben 1826 aug. 13. Leszámítva 1852-53-iki Londoni állását (a hires Panoptikum-orgonánál s a Szt. Márton-egyházban), 1840 óta Liverpoolban orgonás, ujabban a Lincoln-templomban és a Szt. György-hangversenycsarnokban. Művészetét főképen az ingyenes délutáni hangversenyeken tette hiressé. Könyveket is írt: The modern scool for the organ (London 1853): The art of the organ playing (2 köt. u. o. 1870) cimekkel.

Bestia

(lat.) a. m. vadállat, állatiasan durva emberről is: bestiális, vadállati. Bestialitás a. m. állatiasság, állatokkal üzött fajtalanság.

Bestiaire

(ejtsd: besztjer a. m. állatkönyv, így nevezik a Physiologus (l. o.) nyomán ó-francia nyelven írt állattörténeteket. A legrégibb B. 1120-ból De Thaon Fülöptől való, aki anglonormann lelkész volt (kiadta Wright: Popular treatises on science written during the middle ages címmel); a XIII. századból valók Gervais B.-jei (kiadta Mayer P., Romania I.) és Guillaumeéi (kiadta Hippeau Le B. divin címmel, Caen 1852 és Mann Fr. Heilbronnban 1888); a XIV. századból Fournival Rikárd B. d'amourja (kiadta Hippeau Párisban 1860).

Bestiarii

(lat.) a. m. gladiátorok, kik az állatviadalokban küzdöttek. L. még Cirkuszi játékok és Venationes.

Bestiarius

(lat.), a valóságos vagy képzelt állatok alakjaival diszített oszlopfő. Az ilyen oszlopfők egyik jellemző sajátságát teszik a csucsives építészetnek. Arra nézve eltérők a vélemények, vajjon az ilyen állati alakuknak van-e mindig jelképi jelentőségük vagy gyakran csak az a föladatuk, hogy diszítményül szolgáljanak ?


Kezdőlap

˙