Bíborka

(növ., Diószegiéknél előbb bodonpót, Gemphrena L., Schultesia Schrad.), a paréjfélék génusza, 70 fajjal a meleg tartományokba, főleg Amerikában és Ausztráliában. Afrikában meg Ázsiában csak egy faja terem, Európában egy sem, de a G. globsa L. (piros immortella) kertekben általában ismertes. Kelet-Indiából, Khina- és Japánból származik, egynyári, fűnemü, gömbvirágzatos szalmavirág. Szép piros virágai hervadatlanok, azért téli bokrétába v. koszoruba kötik (Winterblume) v. más disznek alkalmazzák. A G. aurantiaca Dene mexikói s a virággömbje narancsszinü. Eleinte melegágyban nevelik, kis cserepekben üveg alatt tartják, juniusban a napos jó földbe ültetik ki.

Bíborkaktusz

(növ., Opuntia coccinellifera L), szára több hosszas, tojásdad, vastag és husos, csaknem tövistelen tagból áll; virága szép piros. Hazája Amerika forró vidéke, ahol fiatal hajtásait zöldségképen élvezik, magvából pedig lisztet őrölnek. Ezen s még több más (Op. vulgris L., O. Hernandezii DC., O. Tuna Mill.) fajon él a karmintertü, mely megszárítva a kereskedésbe cochenille névvel kerül s belőle a különféle szép festék, különösen a drága karmin lesz, l. Bibortetü.

Bíborkék

egy neme az indigó-szineknek, az u. n. idigó-bibor.

Bíbornok

Teljes cime: Eminentissimus princeps sanctae Ecclesiae Cardinalis. A B. tagja a római püspök - római egyházhoz tartozó - papságnak, egyuttal tagja a B.-ok testületének, mely mint a pápának tanácsadó és segítő testülete, a pápát az egész egyház kormányzatában támogatja. A pápát is a B.-ok választják és a kormányhatalmi hierarkiában közvetlenül a pápa után következnek. A B.-i méltóság nevét a cardo, a. m. sark, latin szótól veszi. V. Pius 1567 febr. 17. kelt konstitucióban a kardinális cim használatát kizárólag a római egyház kardinálisainak tartotta fenn. A B.-ok teljes száma 70, e szám azonban ritkán szokott teljesen betöltve lenni. E számot V. Sixtus állapította meg 1586. kiadott Postquam verus ille konstituciójával, amely szerint 6 püspök-, 50 áldozár- és 14 diakonus-B. van. A B.-ok mint a pápa rendes tanácsadói és segédei e feladatukat összességükben, mint a pápa tanácsa a konzisztóriumban, testületileg többen a kongregációkban és végül egyenkint valamely különösen átruházott hivatalban, p. mint datarius gyakorolják s teljesítik. Kötelességük főleg a kuria székhelyén állandóan tartózkodni. E kötelességük alól föl vannak mentve a Rómán kivül levő, nem szuburbikárius egyházmegye püspökei, kik egyházmegyéjükben tartoznak lakni. A B.-ok kötelesek tanácsadásaikban véleményüket hűn és igazán minden tartózkodás nélkül kifejezni, kötelesek bizonyos egyházi funkcióknál a pápának segédkezni. A pápai szék üresedése esetén a B.-ok testületét illeti az időközi igazgatás, őket illeti a pápaválasztás joga. Rangban közvetlenül a pápa és a világi uralkodó fejedelmek után következnek; egyes országokban az ottani állami szabályok irányadók. Magyarországban és Ausztriában a B.-ok az uralkodó házból született hercegekkel egynranguak. Cimök megszólításban: Eminentissime princeps, Eminentai Vesta (Tua). Oly egyénekkel nem érintkezhetnek s oly iratot el nem fogadhatnak, amelyek cimüket nem adják meg. Sok kiváltságuk közül kiemelhető, hogy csak ők lehetnek legati a latere: ülés és szavazati joguk van a közzsinaton; csak a pápa biráskodhatik felettük, amely jogot egyes államok törvényhozásai el nem ismer: sérthetetlenek s megsértésük a felségsértéséhez hasonló büntetésekkel jár, azonban szintén csak az egyház jogkörében; a püspököket megillető minden kiváltság őket is illeti; egyházaikban az azokhoz tartozó javadalmakat adományozhatják, ott a püspöki jelvényeket használhatják, s ha áldozárok, a tonzurát és négy alsó rendet feladhatják az ott alkalmazott papjelölteknek. Jövedelmeiket saját egyházaikból s egyéb javadalmaikból huzzák; ha ezek összege a 4000 római scudit - 10.000 frt - el nem éri, a hiányzó összeget a pápai pénztár pótolja. Egyes államok maguk fizetik B. protektoraiknak ezt az összeget; ezenkívül közös jövedelmükből - rotulus - is illeti őket rész, ez azonban ujabban alig haladja meg a 200 frtot.

A B.-i méltóság jelvényei a vörös kalap, galerus v. pileus cardinalitius, capellus rubrus; a vörös főveg, birretum pileolus, caputium és solideo; a biboröltöny, a zafir gyürü, anulus cardinalitius; az u. n. ombrellino, a fejök felett hordott mennyezet; használhatják egyházaikban a püspöki jelvényeket s egy mitrát, s cimereik felett a kalapot alkalmazzák. A B.-ot kizárólag a pápa nevezi ki, de Ausztria, Francia- és Spanyolország s Portugália uralkodóinak kivánatát ez irányban figyelembe szokta venni, habár nem köteles ezen u. n. korona-B.-ok kinevezésére. B.-ká csak kitünő tudós és érdemes egyént neveznek ki; lehetőleg minden nemzetnek képviselve kell lenni a kollégiumban. Kellék az áldozár-bibornoksághoz a betöltött 20, a diakon-bibornokságnál az elért 22-ik év, törvényes születés s legalább a négy alsó rend megléte. a kinevezés szabályszerüen decemberben történik a konzisztóriumban. A kinevezettet valamely idősebb B. bemutatja a pápának, ki őt magánkihallgatáson fogadja s neki a vörös birretumot átadja. Két más konzisztóriumban történik a vörös kalap átadása s a száj megnyitása és bezárása, aperitio et clausio oris; történhetik a kinevezés olyképen, hogy a pápa egyenlőre nem hirdeti ki a kinevezni szándékoltnak nevét, noha ez ekképen kinevezettnek rangsorozata e ki nem hirdetett kinevezés időpontjától számítódik. Ez az u. n. reservatio in pectore, in petto c. A B.-testület feje a dékán, aki mindig az ostai püspök. Jelenleg (1893.) 61 B. van (34 olasz és 27 külföldi), ezek közül a közvélemény szerint a következők tartoznak ugyn. «Papabili» közé: Parocchi, Monaco La Valetta, Di Pietro, Capecelatro, Vanutelli, Mertel, Bonaparte Luciano.

Bíbornok államtitkár

Segretario de Stato. Rendszerint a legkitünőbb bibornokok egyike, akit a pápa különös bizalmával tüntet ki; a B. közvetíti a szentszék érintkezését a külhatalmakkal; állandó összeköttetésben áll a szentszéknél lévő diplomáciai testülettel: Corpo Diplomatico presso la S. Sede; az apostoli nunciusok, internunciusok és a többi diplomáciai személyzet tőle veszi utasításait s hozzá intézi jelentéseit. A B. elnöke s egyszersmind külügyminisztere is volt az egykori pápai állam minisztertanácsának. Oldala mellett segélyére van rendelve a Congregatio super negotiis Ecclesiae extraordinariis, a Secretarii litterarum ad principes, ciffrarum és litterarum latinarum.

Bíbornokbogár

(Pyrochroa coccinea L.), a rovarok osztályának, a födeles szárnyuak (Coleoptera) rendjének Pyrochroidae családjába tartozó bogárfaj népies elnevezése. 15-18 mm. hosszu, feje fekete, tora és szárnyai biborvörörsek. Csápja fésüs. Hazánkban nyáron virágzó bokrokon gyakori.

Bíbornoki gyülekezetek

(congregationes cardinalium), azok a testületek, melyek bizonyos egyházi ügyek igazgatásával, tárgyalásával és eldöntésével állandóan v. ideiglenesen foglalkoznak. Az ideiglenesek szükség esetén alakíttatnak és a tárgy kifejezése után megszünnek. Az állandóak a következők: I. A szent hivatal vagyis a vizsgálat egyesülete (congregatio S. officii seu inguistionis) a jelen alakban alapította V. Sixtus 1586. A pápa elnöklete alatt 12 bibornokból áll és az eretnekségek és hitszakadások és az ezekkel járó bűnök felett itél. Vannak hivatalnokai is, kik között első helyet foglal el a hivatalbeli biztos (commissarius S. officii), utána jönnek az ülnök (assessor), a promotor fiscalis, ki a közvédői tisztet teljesíti. A kongregációnak továbbá még kánonjogtudós tagjai is vannak. II. A tiltott könyveket lajstromozó egyesület (C. indicis librorum prohibitorum). Hatalmában áll megvizsgálni mind azokat a könyveket és iratokat, melyek az egyház tanával és a jó erkölcsökkel ellenkeznek, azoknak olvasását megengedni vagy megtiltani; a tiltott könyvek lajstromát elkészíteni és azok olvasására engedélyt adni. Az egyesület határozatai kötelező erejüket a pápai megerősítés és a Rómában szokásos módon való kihirdetés következtében nyerik (in acie campiforae). III. A tridenti zsinat határozatainak magyarázatára rendelt bibornokok egyesülete (congregatie concilii tridentini interpretum). Hivatva van a zsinatbeli határozatok épen tartására és foganatosítására felügyelni, a támadt kételyeket magyarázás utján eltávolítani a pápa tanácsával, akinek csupán a hitágazat körül való kételyek vannak fentartva. Felügyel a tartományi zsinatokra a trienti rendeletek szerint való megtartására, vizsgálja azok határozatait, szemmel tartja a püspököknek lakhelyükön való tartózkodását, kivánságaikat meghallgatja, ezenkivül az isteni tisztelet terjesztése, az ájtatosság felébresztése és emelése is képezi gondját. Leveleit a pápa tekintélyével (auctoritate papae) breve lakjában bocsátja ki. Határozatainak általános kötelező erejük van. IV. A püspökök és szerzetesek ügyeit tárgyaló egyesület (congr. super negotiis Episcoporum et congreg, super negotiis regularium). A püspökök és kiváltságos prelátusok hivataloskodási tevékenysége és azok egymáshoz való kölcsönös viszonya, és a szerzetesi fegyelem fölött őrködik. Eloszlatja a kétes és vitás kérdéseket megszünteti a viszályokat és panaszokat. V. Az egyházi kiváltságokra és joghatósági viszályokra ügyelő egyesület (congr. immunitatis et jurisdictionis ecclesiasticae). Figyel az egyház hármas kiváltságára, t. i. a személyi, vagyoni és illetékességi kiváltságokra és azokat minden megsértés és támadás ellen védi. VI. A szent szertartások egyesülete (congr. sacrorum rituum). Feladata az isteni tiszttelet, a szertartások és ünnepek körüli intézkedés; azok fentartása, módosítása, megszüntetése, a visszaélések akadályozása v. megszüntetése. Rendkivüli esetként pápai meghagyás következtében a boldoggá v. szentté nyilvánítás körül való eljárás is rábizatik. VII. A bucsu és a sz.-ereklye-ügyet vezető egyesület (congr. indulgentiarum et reliquiarum). Jogköre: a bucsu és ereklyék körül felmerült ügyben eljárni, ez ereklyéket megvizsgálni és hitelesíteni. Engedélyeket ad kiváltságolt oltárokra és bizonyos tárgyak megáldására. VIII. Hitterjesztő egyesület (congr. de propaganda fide). Közege a pápának hitterjesztés ügyében. Gondoskodik a hittérítői állomások alapításáról, határainak megszabásáról és az odaküldendő hittérítőkről és egyáltalán a hitterjesztéssel járó ügyekről. IX. Pius ebből egy uj kongregációt szakított ki, az u. n. congr. pro negotiis ritus orientalis, melynek feladata a keleti egyház összes ügyeinek tárgyalása és vezetése. IX. Az egyház rendkivüli ügyeit vezető egyesület (congr. super negotiis ecclesiae extraordinariis). Tanácskozik a rendkivüli egyházi állapotok fölött s kijelenti azt a módot, mely szerint ez az állapot megszüntethető. E 9 egyesületen kivül vannak még más apróbbak is Rómában, melyek azonban nem tartoznak szorosan az egyház kormányzatához, mert vagy csak Olaszországra v. csak magára az ágyházi államra terjed ki hatáskörük.

Bíbornoki testületek

v. a római kúria hatóságai (tribunalia e. romana). Kétfélék: igazság- és kegyelemügyi hatóságok. Igazságügyi hatóságok. Igazságügyi hatóságok: I. Rota romana. A legfőbb itélőszék, mely peres ügyek megvizsgálására és elintézésére állíttatott fel. Legrégibb hatóság. Régebben mindamaz egyházi peres ügyekre terjedt ki illetékessége, melyeket az egyes országokban elintézni nem lehetett, a politikai ügyeket csak a pápai birodalomból terjesztették ide. XVI. Gergely intézkedése szerint (1834) jelenleg a Rota romana az egyh. államra nézve másod- és harmadfolyamodásu rendes törvényhatóság, minden polgári és olyan egyh. ügyben, melynek tárgyát 500 scudo érték meghaladja. Mint rendkivüli törvényhatóság pedig az egyetemes egyházból felterjesztett oly peres ügyekben jár el, melyek delegáció utján különösen reá bizatnak. Elnevezése valószinüleg onnan származik, mert tagjai a körben ülvén, az ügyeket forgatják (rotant) és vizsgálják. II. Az apostoli kamara (reverenda camera apostolica) nemcsak a pápai pénzügyre figyel, hanem a pénzügyekben felebbviteli törvényszék is. III. Az igazság jegyzete (signatura justitiae). Az előadók folyamodványukat, melyeknek helyt adhatni véltek és határozataikat a pápának aláirás végett előterjesztették. Ez aláírástól nyerte nevét maga a hatóság is. Az előadókból később külön testület képződött, melynek ügyeit igazsági és kegyelmiekre különítették el. A signatura justitiae mint felebbviteli tvszék működik és itél: a birói illetékesség a rótához való felebbvitel megengedése, az előbbeni állapotban való visszahelyezés, semmiségi panasz és a birák el nem fogadása felett. Kegyelemügyi hatóságok. A kegyelem kiszolgáltatása a pápától függvén, e hatóságok csak tanácsukat nyilvánítják a pápa előtt. I. A kegyelem jegyzete (signatura gratiae). Ez itélőszék rendkivüli kegyelmeket osztogat p. ha valaki a törvény értelmében többé nem felebbezhető ügy felebbezését kéri. II. A dataria. Az a hatóság, mely a pápának fentartott kegyelmi ügyekben felmentésekkel is foro externi foglalkozik. Jogkörébe esnek: A szt. széknek különösen fentartott nem konzisztoriális javadalmak adományozása. A kiváltságosok megszorítása, tágítása v. megerősítése. A hozott rendszabályok, kivételek, egyesítések, tagosítás v. felosztás, a kegyuri jog adományozásának megerősítése, uj kanonokságok alapítása. Az egyh. javak elidegeníthetésére való engedélyadás. Felmentés a szabálytalanság ex defectu v. ex delicto minden esetében. Különféle házassági akadályok, fogadalmak és eskük alól való felmentések. Hazánkban a folyamodványok a megyés püspök utján terjesztetnek fel Rómába. III. Peinitentiaria. Abból a célból állíttatott, hogy azok, kik pápai feloldozásra fentartott bűnöket követnek el v. valamely törvényes titkolandó akadályba bonyolódnak, a lelkiismeret itélőszékére nézve feloldozást nyerjenek. Ide tartoznak mindazok a felmentések, feloldozások és érvényesítések, melyek csak lelkiismeretben, if foro interno, alkalmazhatók. Ez az itélőszék minden ingyen (gratia pro Deo) ad ki.

Bíborpinty

(Cardinalis virginianus, Bp.), az éneklő verébalkatuak kúpcsőrü (Conirostres) csoportjába, a pinty-félék (Fringillidae) családjába tartozó madárfaj. L. Kardinális.

Bíbortetü

biborbogár, pirék (Coccus Cacti L.), félszárnyu rovarok (Hemiptera) rendjébe, a növénytetvek (Coccidae) családjába tartozó rovarfaj. Teste három főrészből: fej-, tor- és potrohból áll. A hím feje háromszögletes, tizizü csápjai fonalszerüek, ezek tövén találhatók az összetett szemek, szájrészei elkorcsosodtak. A tor három gyűrűből áll. Az előtor keskeny gyűrűt formál, rajta találhatók az első pár láb és a tejfehér színü szernyak, melyek kétszer oly hosszak, mint a test; villásan erezettek s alaprészükön egy-egy vérpiros folttal vannak tarkítva. A középtor a második, míg az utótor a harmadik lábpárral van ellátva. A potroh hátrafelé folyton keskenyedik s hét gyűrűből van összetéve. A B. szine kékes-veres, lábai és csápjai barnák, szemei szürkék. Nagysága nyugvó állapotban 1.5 mm., kiterjesztett szárnyakkal 3.5 mm. A nőstény hasonló szervezetü, csakhogy teste félgömbalaku, szárnyatlan és sokkal nagyobb. Csápjai áralakuak s 8-izüek. Szívó szájrészei nem korcsosultak el, amennyiben az ajkak megnyúlva szívócsőrt (rostrum) formálnak, míg az állkapcsok szuró sertékké (4) alakultak át; a potroh 8-izü. A B. különböző lapos kaktuszfajokon (Opuntia coccinellifera, O. vulgaris stb.) tartózkodik és azok nedvével él, mely növényeket Mexikóban, a benszülöttek nopal-nak hívnak. A hím tökéletesen, a nőstény félig átalakuló. A hímek párosodás után azonnal elhalnak, a nőstények ellenben még vagy 14 napig élnek, mely idő alatt sárga szinü, apró petéiket a növényre rakják és hogy megvédjék őket, szívócsőrük segítségével a növényhez erősítik magukat s a petéket pajzsszerüen betakarják, (ezért hívják a családot pajzstetveknek). Az álcák 8 nap mulva kelnek ki és a kaktusz nedvéből dúsan táplálkozva, körülbelül két hét mulva - mialatt többször vedlenek - elérik teljes nagyságukat. A hím álcák ekkor bebábozzák magukat, mely állapotban 8 napig maradnak s így az állat élete mindössze 42 napig tart. És minthogy igen szapora állatok, fejődésükben évenkint több generáció (5-6) is lehetséges.

A B. igen fontos kereskedelmi cikk, amennyiben szép vörös festéket szolgáltat, mely anyag az állat egész testében található. E célból az állatokat - kivéve a tenyésztésre kiválasztottakat - a növényről kefével, seprüvel vagy más eszközzel óvatosan leveszik, pléhlemezekre helyezik s kemencékben megszárítják, vagy forró vízgőzben megölve, a napon aszalják és ily módon elkészítve cochenille vagy spanyolosan grana néven hozzák kereskedésbe. Egy fontra 70.000 ilyen megszáradt állat esik. A kereskedésben több féle cochenille van. Igy megkülönböztetnek finom és durva cochenillet, továbbá grana fina v. méstica-t, mely kiválogatott, nagyszemü; az aprószemü, durvának a neve, gr. silvestre vagy capesiana. Ha e kétfélét keverik, akkor granellaná-nak nevezik. Az elkészítés módja szerint van 1. gr. renegrida, melyet forró vízben öltek meg és a napon szárítottak ki; 2. gr. negra, ha a B.-k a vizben való megölés után forró bádog lemezen száradnak meg; 3. gr. paspeada, mely ezüstszürke. A cochenillet többféle vörös festék, különösen kármin-előállításra és még a gyógyászatban is használják. A karmin előállítására a cochenillet porrá törik, forró vízben áztatják, azután timsót adnak hozzá, mire csapadék keletkezik, melyet leülepedés után kimosnak és megszárítanak. A kármin festék, mint ismeretes, a kelmefestészetben, az iparban nagy szerepet játszik. Gerlach óta a karmin ammoniákban feloldva, a szövet- és anatomia vizsgálatoknál is megbecsülhetetlen szer. A karmint barit, zsirkő és ólomfehérrel szokták hamisítani úgy, hogy a keverékhez kevés karmint adnak. A mult században gyakrabban használták gyógyszerül, jelenleg csak a fogpor és fogviz megfestésére használják és legujabban egyes francia orvosok, mint Laboulbfordéne, Lacher stb. fojtó köhögéseknél és lélekzési nehézségek görcsös rohamainál jó eredménnyel alkalmazzák.

A B. eredeti hazája Mexikó, hol a benszülöttek már az európaiak bejövetele előtt ismerték. Spanyolországban guicciardini 1560-ban hozta, honnét ismerete Németalföldre, illetve később egész Európára kiterjedt. A B.-vel való kereskedés már e század elején hanyatlott a K.-Indiában élő lakdye pajzstestü felfedezése következtében, mely szintén hasonló festéket ád, de mind inkább a 60-as évek óta a kátrány és anilin festékek feltalálása óta, amely festékek, habár nem oly tartósak, mint a eochenille, de előállításuk sokkal olcsóbb, mint a karminé. E hanyatlás a számadatok is fényesen igazolják. Igy a mult századokban Amerikából évenkint átlag 80.00 font cochenillet hoztak mintegy 7.410.000 hollandi forint értékben: egy font ára pedig Amsterdamban 1728. 58 flandriai shilling, körülbelül 11 frt volt. E század eljén már csak 12-13 shillingen árulták fontján Londonban, 1889. pedig 1 font ára csak 1 shilling volt. A Kanári-szigeteken p. 1881. 2.527.000 kg. cochenillet váltott be az angol kormány és érte 13.436.00 márkát fizetett ki, 1888. pedig csak 482.260 kg.-ot 489.000 márka értékben. A B.-vel való kereskedésnek hanyatlása különösen Mexikó, Guatemala és a Kanári-szigetek lakóit sujtja.


Kezdőlap

˙