Billiton

a németalföldiek szigete a K.-ázsiai Arkipelgusban az É-i sz. 2° 30' és 30° 17' közt, Bankatól K-re, amelytől a széles Gaspar-szoros választja el; 6552 km2 területtel és (1888) 38 209 lak., akik közt 114 európai, 10 000 khinai; a többi maláji és benszülött (orang dagong). Felülete halmos; Tadsam hegyei 600 m. magasak; épület- és ébenfák nagy számmal vannak. Legnagyobb kincse a cinérc, amely 1860 óta egy társaság bányász (1886-87. 51/2 millió kg.). B. különálló tartomány; 7 kerületre van beosztva; fővárosa Tandsong-Pandang.

Billom

járási székhely Puy-de-Dôme francia départementban, az Allier egyik mellékvizének mély és nedves völgyében, várromokkal koronázott dombok közt, (1886) 4569 lak., Saint Loup (a XV. századból) és Saint-Cerneuf (XIII. századból) nevü két érdekes templommal; vászonszövéssel, pamutfonókkal, hires cserépedény-készítéssel. A merovingi királyoknak itt palotájuk volt; szerzetesi iskoláját 1415. IV. Jenő pápa jogi iskolává tette; 1555. Duprat kancellár jezsuita kollegiummá alakította.

Billon

(franc., ejtsd: bijon), ezüst-ötvény, mely több rezet mint ezüstöt tartalmaz vagyis, ha 1000 súlyrész ötvényben az ezüst 500-nál kevesebb; ezt az ötvényt váltópénzek készítésére használják. Franciaországban B. általában váltópénzt jelent és így a rézpénzt is. B. jelzi ezenfelül a kiselejtezett és a forgalomból kivett pénzt, melyet súly szerint eladva beolvasztanak. - Billonage, tiltott v. kisebb értékü pénzzel való kereskedés. - Billoneur, az aki a föntebbi pénzzel kereskedik.

Billot

(ejtsd: bijó) 1. Albert, francia diplomata, szül 1841 de. 3. 1865. a külügyminiszteriumban vállalt hivatalt, 1880. a kereskedelmi osztály, 1882. a politikai ügyek vezetője, 1885. lissaboni, 1890. római követ lett. Több füzetet írt a kiszolgáltatás kérdéséről.

2. B. Ker. János, francia tábornok, szül. Chaumeillben (Correze) 1828 aug. 15. A st.-cyri katonai iskolában növekedett. 1849 óta, amidőn mint altisztet a táborkarhoz áthelyezték, 1869-ig majdnem mindig Algériában szolgált, ahol felvitte az alezredességig. Rövid ideig a mexikói expedicióban is résztvett. A német-francia háború kitörésekor (1870) a loire-i hadsereghez nevezték ki ezredesnek. A köztársasági párthoz csatlakozva, Gambetta és Freycinet kegyét hajhászta, kik őt az ujonnan alakult 18. hadtest élére állították és nemsokára dandár-, majd hadosztályparancsokká («au titre auxiliaire») nevezték ki. Hadtestével résztvett a Beaume la Rolande melletti csatában (nov. 28.), mivel azonban elkésve érkezett a 19. hadtest vezénylő Crouzat tábornok segítségére, ez Beaune-t nem birta elfoglalni és visszavonulni kényszerült. Villersexel mellett azonban B. győzte le a németek. 1871 februárban szülőföldjén, Correze kerületben megválasztották képviselőnek a nemzetgyülésbe, ahol a balpárthoz csatlakozva, ennek csakhamar elnöke lett s a hadsereg reformja körüli tanácskozásokban élénk részt vett. 1875. élethossziglanra szenátorrá nevezték ki, mely állásban erélyesen ellene szegült a monarkia visszaállítását célzó ármányoknak és terveknek. Eközben egyre sürgette a francia vezérkar átalakítását, mely végre 1878. - porosz mintára - meg is történt. A köztársaság végleges győzelme után Gambetta ajánlatára a lillei I. hadtest 1. hadosztályának parancsnokává és vezérévé nevezték ki, 1879. pedig a 15. hadtest vezetését vette át Marseilleban; 1882. a Freycinet-minisztériumában a hadügyi tárcát vállalta el, 1884. megint átvette az 1. hadtest parancsnokságát Lilleben. Freycinet hadügyminiszter 1888 jun. 15. a hadsereg egyik főfelügyelőjévé nevezte ki. (Grande Encyclopédie VI. 872.)

Billroth

Keresztény Albert Tódor, bécsi sebésztanár, szül. Rügenben 1829., tanult Greifswaldban, Göttingában és Berlinben, tanulmányutakat tett Bécsben, Párisban. 1852. avatták doktorrá, ugyanezen évben a berlini klinikán Langembeck asszisztense lett s ugyanitt habilitálták 1856. dócenssé. 1859. Zürichbe hívták meg a sebészet tanárának és a sebészeti klinika igazgatójának. 1867 óta a sebészet tanára a bécsi egyetemen. B. mint sebész világhírét kézi ügyességének, alapos és sokoldalú orvosi képzettségének és klasszikus tollának, ékesszólásának, s a górcsövészetben való jártasságának köszöni. Nagyszámu tudományos dolgozatai és statisztikai közleményei német és bécsi szaklapokban jelentek meg. Azonkivül számos fejezetet írt a Pithával közösen kiadott sebészeti kézikönyvbe és Lückének német sebészetébe. Magyarra le van fordítva, hires és sok kiadást ért kitünő könyve: Az általános sebészi kór- és gyógymetszet (Buda 1869, Orvosi könyvkiadó társulat). 1892. az egyetem és a diákság tanári működésének 50. félévét fényesen megülték. Volt tanítványai «Beiträge zur Chirurgie» c. ünnepi díszmunkával kedveskedtek neki; szülőházát pedig emléktáblával jelölték meg.

Bilwerder

Hamburghoz tartozó sziget, amelyet a Bille és Elbe fog körül.

Bilwiller

Róbert, svájci meteorologus, született Szt.-Gallenben 1849 augusztus 2. Ő hozta be Svájcba a naponkinti meteorologiai távirati értesítéseket. A 80-as években szervezte a säntisi meteorologiai állomást. Munkái: Kepler, der Reformator der Astonomie (Zürich 1877), Grundzüge einer Klimatologie der Schweiz (u. o. 1890).

Bilma

l. Kauar.

Biló

(Biela), Horvátországban Belovár-Körös vmegyében emelkedő alacsony (294 m.) hegység, mely Szt.-Györgytől D-re és DK-re, Belovártól ÉK-re és K-re domborodik; fővonalához, mely ÉNy-ról DK-re csap, alacsony dombhátak csatlakoznak, melyeket egyszersmind párhuzamos völgyek szelnek; főfolyója É-on Bisztra, D.-en Csaszma. Legmagasabb csúcsa a Biló (294 m.), Kaproncától D-re.

Bilobatus

v. bilobus (lat.) a. m. kétkaréjos. Levélről mondják, midőn a levélnek a felső részét a levél hosszának körülbelül 1/3-áig haladó metszés két hegyes karéjra osztja, pl. az Urtica biloba Hort, L. még Bauhinia.


Kezdőlap

˙