Bodóka

Falucskához tartozó puszta Abauj-Torna vm. csereháti j.-ban; Neuschloss Károly és fia nagy gőzfűrészével, mely évenkint nagymennyiségü puhafaanyagot állít elő 140.000 frt értékben s 34 munkást foglalkoztat.

Bodoki havas

1195 m. magas hegy a Bodoki hegységben (l. o.) Háromszék vmegyében; lejtőjén Kincsás vár romjai vannak, melynek építési ideje ismeretlen.

Bodoki hegység

(Hunfalvy szerint Háromszéki vagy Kászoni hegység), az erdélyi trachithegylánc egyik tagja, mely Háromszék és részben Csikmegyében az Olt, Kászon és Feketeügy völgyei közt mintegy 35 km. hosszuságban és 10-22 km. szélességben É-ról D. felé huzódik; egyszerü gerinces hegység, melyet a Büdös nyerge két részre oszt; legmagasabb csucsa É-i felében a Büdös (1174 m., l. o.) hires barlangjával. D-i részében a Bodoki havas (l. o.). E hegységben van Bálványos vára (l. o.) és a hires szt. Anna-tó (l. o.); az Olt völgyében Tusnád, Bükszád és Málnás nevü fürdők vannak.

Bodókő-Váralja

kisközség Abauj-Torna vm. gönci j.-ban, (1891) 1325 magyar lak., van postahivatala és postatakarékpénztára szeszgyára. A községtől É-ra egy hosszukás kuphegyen régi hires várának omladékai láthatók, melyet a Rákóczyak építettek.

Bodoky

Lajos, mérnök. szül. B.-Gyulán 1833 okt. 1., megh. 1885 szept. 13. Tanulmányait Kecskeméten, Eperjesen és Budapesten végezte. 1860. Békés vmegye főmérnökévé választotta, de a provizórium beálltakor leköszönvén, mint magánmérnök működött, mignem 1863. a Temes szabályozó társulat főmérnökévé választotta. E minőségben dolgozta át és adta ki Humphrynek és Abbotnak akkortájt megjelent és világszerte feltünést keltő művét a Missziszippin eszközölt vizsebességmérések eredményeiről és az ebből levont vizfolyási elméletről. 1873. az Al-Duna szabályozásának terveit előkészítő nemzetközi bizottságba a magyar kormány őt küldte ki. E minőségében részletes tanulmányt dolgozott ki. A budapesti Dunaszabályozó munkák befejezése után orsz. középítési felügyelővé tették meg. Ebben az állásban volt 1881-ig midőn a műszaki tanács szervezésével osztálytanácsősi minőségben a vízépítészeti osztály élére állították. Midőn Kemény Gábor báró a közmunka- és közlekedésügyi miniszteriumot átvette, miniszteri tanácsosi minőségben a vizügyi adminisztráció élére állította. Bokros elfoglaltsága mellett talált időt az irodalmi munkásságra is, már említett művén kivül; az 1873-iki bécsi világkiállításon bemutatott vízépítészeti tárgyakról irt nagyobb jelentést. Pár évvel később a francia csatornákról szóló tanulmányát adta ki. Tevékeny részt vett a m. mérnök és építész egylet vizépítészeti szakosztályának gyülésein. V. ö. Gazdasági mérnök 1885. évfolyamát.

Bodola

kisközség Háromszék vármegye sepsi jarásában, (1891) 1725 magyar és oláh lak., mezőgazdasági szeszgyárak, postahivatal és postatakarékpénztárral. Nagy erdősége, jó havasi legelője, juh- és baromtenyésztése van. B. a Barcai lapály szélén, a Tatrang folyó jobb partján a Zajzn patak beömlésénél fekszik. Már 1211. mint a Barcára telepített német lovagok számára kiszakított terület határhelysége említtetik, 1242. IV. Béla prázsmári Demeter ispánnak adományozta. 1332. Buduli név alatt mint önálló egyházközség szerepel. Utóbb mint Dietrich gróf birtoka a törcsvári várhoz tartozott, de 1360. Bodolai Sánta László birta. 1478. már a Béldiek kezén volt, kiknek ott váruk vala, 1519. II. Lajos Brassónak adományozta, de a város csak rövid ideig birta, csakhamar ismét a Béldieké lőn. A Béldiek régibb várát feldulta Mihály vajda, 1612 okt. 12. a Báthori Gábor ellen fegyvert fogott Weiss és Géczi ostromolta s feldulta, de az romjaiból fényesebben emelkedett ki, mint valaha, s lakásul szolgált a nagy Béldi Pálnak (ki innen menekült el visszafelé vasalt lovakkal az ellene küldött seregek elől), mig Mikes Kelemen efeletti haragjában földig le nem romboltatta az erős várat; Béldi elkobzott javait Mikes örökölte s most is utódai, a gróf Mikesek és Béldiek birják. Béldi Pál vára a falu közepén feküdt, ma alig van nyoma. A kat. templomban kőkoporsó van, vasfegyverzetü hős dombor-faragványával.

Bodola

(Buduló). Régi magyar személynév, mely Bodol alakban előfordul a XIII. század elején (Vár. Reg. 220). Budolownak pedig egy 1330 említett csallóközi nemes apját nevezték. Mint családnevet a székelyek közt találjuk. A név kétségkivül a török «budula», «butalak» azaz ostoba szónak felel meg. Hasonló értelmü a közép ázsiai törökségnél a Tentekbala azaz «ostoba-gyerek» név (l. Vámbéry: A török faj. 261) s nálunk is találunk az Árpádkorban efajta neveket, mint: Hazug, Részeg stb.

Bodola

(zágoni), 1. János, erdélyi református püspök, szül. Felső-Dobolyban Sepsi-Székben 1754 febr. 24., megh. N.-Enyeden 1836 jan. 14. Tanult Kézdivásárhelyen 5., a n.-enyedi főiskolában 14, a leidai akadémián 3 évig. Külföldről hazajőve (1784) N.-Enyeden lett lelkész, 1787. az ottani főiskolán az egyháztörténelem tanára s egyszersmind főkönyvtárnok; 1799. kiutazott Angliába, a főiskola építésére ott gyüjtött segély tisztába hozatala végett; 1806. az erdélyi reform. egyházkerület főjegyzője, 1816. püspöke lett.

2. B. (zágoni) Lajos, műegyetemi tanár, szül. San Pier d' Arenában (Olaszország) 1859. okt. 9. Szülei: Z. Bodola Lajos főmérnök és neje szül. Montano Adél voltak. Tanult Genovában, Cataniában. 1879. szüleivel együtt véglegesen hazaköltözött Magyarországra, hol 1880. a kir. József-műegyetem rendes hallgatója lett. 1885. mérnöki oklevelet kapott, tanulmányainak befejezte után egy évig mint a grafosztatika és hidépítés tanszékének tanársegéde, azután mint a mekanika és grafosztatika repetitora működött, s lett a geodéziának repetitorává. Mint ilyen, államköltségen kiküldetésben járt külföldön felső geodéziai tanulmányok céljából. 1889. a geodézia magántanárává nevezték ki, 1891. pedig nyilvános rendkivüli tanárrá. Művei: Utmutatás magasságmérésekre, a. k. m. természettudományi társulat könyvkiadó vállalatában 1888. megjelent Kirándulók zsebkönyvé-ben; Az elsőrendü háromszögelési szögmérésekről a Magyar mérnök- és építész-egylet közlönyének 1888-iki, XXII. kötetében; A prizmatikus tükörrendszerekről és a háromélü prizmákról különös tekintettel a szögkitűzésre. XXVII. kötet, 1893; és több apróbb cikkely a Természettudományi közlönyben.

3. B. Sámuel, ev. ref. püspök, szül. Székelyudvarhelytt 1790 dec. 10., megh., Kolozsvárt 1866 ápr. 22. Tanult szülővárosában, Nagy-Enyeden, Göttingában. Visszatérvén hazájába, 1816 tavaszán már Kolozsvárt özv. báró Dániel Istvánné udvarában volt pap; innen ez évi nov. 17. Héderfájára ment lelkésznek. 1841. Nagy-Enyeden lett teologlai tanár. 1848 nov. 17. a fellázadt oláhok elől menekülve, Kolozsvárra, innen 1849-ben Marosvásárhelyre ment, hol 1850-től ismét teologiai tanár volt. 1854-ben átköltözött Kolozsvárra. Már előbb a főkonzisztorium püspökhelyettessé tette. 1861 május 22-én a király a püspöki hivatalban megerősítette s ugyanakkor kir. tanácsosi címet nyert. Ő kezdte meg az erdélyi egyházkerület Névkönyvének kiadását 1858-ban. A feltünedezni kezdő egyházalkotmányi uj eszmék némelyike ellenében konzervativ álláspontot foglalt el, de a preszbiteriumok szervezésének buzgó hive volt. Munkái: Kik az igaz keresztyének? Brassó 1831; Katekizmus. Kolozsvár. 1832. IV. kiadás; Keresztyén hittan címmel Nagy-Enyed és Marosvásárhely, 1848; V. kiadás Kolozsvár 1851. Ennek nyomán 1867. kiadta Garda József; A keresztyén anyaszentegyház négy oszlopa. Nagy enyed, 1845; Az élő egyház és annak ismertető jegyeiről. U. o. 1856; Bod Péter smyrnai Polykárpusának folytatása. (Névkönyv 1860-1861); Képviselet successió és más teendők anyaszentegyházunkban. (Névkönyv 1862); Ki volt a reformátusok első püspöke Erdélyben? (Névkönyv 1865.) V. ö. életrajza, dr. Bartók Györgytől (Nagy papok életrajza).

Bodolya

kisközség Baranya vm. baranyavári j.-ban (1891) 1243 magyar és horvát lak. Bodolyai hegycsoport (Szőllősi hegyesoport) különálló, kis hegysor Baranya vm. baranyavári j.-ban, a Karasica-patak menten; 20 km. hosszuságban s 2-3 km. szélességben terül el. Legmagasabb csucsa 241 m. Lejtőit szőllők, tetejét erdők borítják.

Bodon

Régi magyar személynév, mely használatban volt ugy az előkelő osztálynál, mint az alsóbb rendüeknél. A név nyilván a törökségtől került hozzánk. - B., a dongagyártásnál használt kifejezés, mely a fatörzs bütüjén azon övet vagy kört jelzi, mely az egyes azonos szélességü dongák határát képezi.


Kezdőlap

˙