Bolond Istók

humorisztikus képes hetilap Budapesten, melyet Don Pedrő névvel 1878 jan. 6. Bartók Lajos alapított, ki azóta is a lapnak szerkesztő-tulajdonosa.

Bolonditófű

(növ.). Benkő szerint a Hyosciamus nigerg l. Beléndfű.

Bolond-mese

A népmesék sajátszerü válfaja, mely a mesében egy általában elég gyakori hitetlenségeh nevetséges tulzását és mindenféle képtelenség meg sületlenség összehalmozását határozottan céljául tűzi ki. Példái kivált a szláv és a magyar mesékben gyakoriak, de a legtöbb másfajú népek meséiben sem ritkák, és majdnem mindenütt ugyanazon primitiv eszközökkel érik el a szándékolt kacagtató hatást. A hazudozás mulattató celzatu mesterségének e termékei közül irodalmi magaslatra emelkedtek az u. n. Münchhauseniádák v. De Manx («Mendax» anagrammja) báró kalandjai (l. Münchhausen), amelyeknek egyes elemeivel elszórtan a legtöbb nép hasonló fajtáju naiv alkotásaiban is találkozunk. A folklore ez ágának irodalmával igen behatóan foglalkozik Müller-Fraureuth, Das deutsche Lügenmärchen. Magyar példákul említendők kiválóképen: Kriza, Vadrózsák, 10. sz. mese; Arany-Gyulai, Népkölt. Gyüjt., I. 459. l. (13. sz. mese 4 változatban); Nyelvőr, V. 34.; V., 87.; V. 179.; VIII. 463.; XIV. 43.; XIV. 380. (mesevég gyanánt). Mesekezdésképen is elég gyakori, igy p. Merényi gyüjteményében több helyütt.

Bolond Miska

humorisztikus képes hetilap; kiadó-tulajdonosa Emich Gusztáv volt; Tóth Kálmán alapította és szerkesztette 1860 jun. 4. 1862 jul. 27-től 1864-ig ideiglenesen Szokoly Viktor volt a lap szerkesztője; 1865-ben ismét Tóth Kálmán vette át a lapotg végre 1874-1875. Bartók Lajos szerkeszette dec. 4-ig, midőn a lap megszünt. A lapot, mely politikai s nemzeties irányával az akkori viszonyok közt nagy hatást tett, 1862. októberben az abszolut katonai törvényszék három hónapra felfüggesztette, s a szerkesztő Tóth Kálmán és kiadó Emich Gusztáv, az azon évi julius hóban megjelent és lefoglalt két számában közlött cikkért el is itéltetett és pedig előbbi két, utóbbi egy havi fogságra és 200 frt pénzbirságra. E szünetelési időre a lapot az év végeig Röppentyűk és Krampuszok cimü képes humorisztikus füzetekkel kárpótolták.

Bolondóc

(Bolondos) vára, l. Beckó.

Bolondóci

Mihály comes, Apa comes fia, a tatárokkal Pest alatt a Rákoson 1241. vivott első csatában 9 sebet kapott.

Bolondokháza

l. Tébolyda.

Bolondok ünnepe

(Festum stultorum s. fatuorum), középkori népünnep karácsony táján, leginkább dec. utolsó, vagy jan. első napjaiban, tehát a régi római Saturnaliák (l. o.) ideje táján s már csak azért is, de az ünneppel járó hagyományos szokások alapján is feltehető, hogy egyenesen e romai ünnep utodja és örököse. Az egyháznak már 663 óta folyton meg-megujuló tilalmai dacára éppen a papság elnézése, sőt ez ünnepekben való elég élénk részvétele miatt jó sokáig élt ez űnnepek gyakorlata, kivált Franciaországban és Belgiumban. Sőt magukat a templomokat és az oltárokat sem átallották e parodisztikus bohózati előadások szinhelyeivé tenni, amelyekben a bolondok püspöke, vagy pápája számos segédlettel, a legvadabb sületlenségeket és trágárságokat tartalmazó szertartási könyv szerint játszotta el a bolondok miséjét. A karácsonyi ünnepkörbe esvén e furcsa népmulatság, utóbb kiváló szerep jutott benne a karácsonyi misztériumokkal való elegyülése folytán a szamár-nak, amelytől szamárünnep (l. o.) nevet is nyert. A párisi egyetem teologiai kara egy ideig védelmébe vette ez ünnepeket s csak 1544. adott ki ellenük tilalmat, de még ennek ellenére is tovább éltek egy darabig a dijoni «confrérie de la Mere folle» kebelében, mig végre a dijoni parlament határozata 1552. itt is véget vetett e bohóságoknak. Történetük szorosan összefügg a népdrámáéval és különösen a miniszteriuméval, s igy ezek irodalmában is szóba kerül. V. ö. különösen Alt, Theater u. Kirche; Tilliot, Mémoire pour servir forda l' histoire de la ffordete des fous (Lansanne 1741); Schneegans a Zschr. f. deutsche Kulturgeschichte 1858. évi folyamában.

Bolondság

(eszt.), a komikum eleme és alakja, a bohóságtól annyiban különbözik, hogy a B.-ban már értelmi hiány, az elmekórság első foka nyilatkozik. Néha a bolond és bohó egyértelmüek; «bolondot» csinálni, elkövetni néha csak annyi mint pajkoskodni, nevetségesen tévedni. Igy van öntudatos bolond is. az «udvari bolond», ki tréfáival, ferdeségeivel csinyjeivel mulattatja urát és környezetét, s ki nemcsak hogy nem elmekoros, sőt inkább szellemesebb, mint a józan, de korlátolt eszü köznapi ember. A B. hármas fokozatát gyönyörüen mutatja be Shakespeare a Learben; ott a király súlyos bántások és sértések folytán valódi bolonddá válik, míg körülötte egy tettetett bolond őrült dolgokat mível és beszél, az udvari bolond pedig keservesen bohócoskodik.

Bolondvár

Régi (részint őskori, részint népvándorláskori) földvárak maradványainak mai népies neve, melyek rendesen kör- vagy tojásdad idomu kisebb halmot képeznek sáncolás nyomaival; a sáncolás egyszerü, kettős, sőt hármas is s néha magát a földvárat is két részre osztja. A B. név különösen Fehérmegyében van elterjedve, igy nevezik p. az adonyi, bárándi, ercsi, sárbogárdi földvárakat; egyéb népies nevek: Ebvár, Leányvár, Kupavár, Pogányvár, Tündérvár, Szöszvár, Gémvár stb. (Rómer Fl. F., Résultats Généraux du mouvement archéologique en Hongrie. Budapest 1878. 78-102. l. A nemzetközi antrop. és őscég. kongresszus Budapesten 1876. tartott VIII. ülése «Compte-Rendu»-jének II. kötetében.).


Kezdőlap

˙