Borház

présház, az a hely, hol szüret alkalmával a szőllőt leszemelni zúzni, préselni stb. szokták. Arad vidékén kolnának, az Érmellékben pajtának, a felső vidékeken hiskának, néhol gunyhónak híják.

Borhid

kisk. Szatmár vmegye szinyérváraljai j.-ban, (1891) 1172 oláh és magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Bórhidrogén

A bórnak eme vegyülete a legujabb időkig nem volt biztosan ismeretes. Jonas F.-nek nehány év előtt azonban sikerült előállítani - habár nem egészen tiszta állapotban - a bormagnéziumnak sósavval való elbontása utján. Szintelen, kellemetlen szagu gáz, mely vizben csekély mértékben oldódik. Ammoniával egyesül; a savak e vegyületet könnyen elbontják. Meggyujtva zöld lánggal elég.

Boriás

-nak hítták és e néven személyesítették meg a Karszt hegységen innen lakó latin partvidéki lakosok a Boreás szelet. Ma Bóra a neve.

Boriac

v. Boricius, az első névleg ismert boszniai bán volt 1154-1163. B. 1154-ben mint II. Géza magyar király szövetségese Manuel bizanci császár ellen harcolt. Géza halála után B. Géza testvéreinek II. László és IV. István pártján állott III. István, Géza fia ellen. Azért III. István 1163. hadsereg élén ellene küldött egy Gottfried nevü német vitézt, aki Boricsot megverte. B. nemzetség, 1158-1283. főkép Pozsega vmegyében szerzett javakat. Alapítója Borics, Bosznia bánja. E nevü fiának gyermekei: Odola, Chelk és IV. Borics 1210-1248. említtetnek; ugyanezen időtájban élt a szintén Borics bán nemzetségéből származott Detmár ispán és egy másik (III.) Borics bánnak (talán I. B. unokájának) két fia István és Pál, valamint Benedek s ennek Marcel, Mihály, Visen és Viel nevü fiai. Valószinüleg e nemzetségből származott a Posgay-család. V. ö. Wertner, Magyar nemzetségek, I.

Borica

régi székely tánc, l. Magyar táncok.

Borickit

(ásv.) vasmészhidrofoszfát; veséded, vaskos, viaszfényü. Csehország (Nenacovic), Stájerország (Leoben) a lelőhelye.

Borics

helyesebben Boris, Kálmán király feleségének Eufémiának fia, ki 1113-ban Kijevben született, hová Kálmán feleségét visszaküldte volt, mivel hűtelennek tartotta. Ez a hűtlenség azonban nincs bebizonyítva s az országban egy tekintélyes párt Kálmán király törvényes fiának ismerte el B.-t. II. István halálával a 18 éves ifju érvényesítni akarta jogait s megakadályozni azt, hogy unokatestvére; Béla jusson a trónra: Bizáncban a császár egyik rokonának nőül vétele által akart segítséget nyerni, reményeiben csalódva azonban Lengyelországba ment, hol III. Boleszlav, kinek leányát, Juditot megnyerte feleségül, pártfogásába vette ügyét. 1132-ben lengyel és orosz hadakkal elfoglalta a Szepességet s ősszel már a Sajóig nyomult, midőn Szobjeszláv cseh fejedelem Lengyelországra ütvén a lengyel hadaknak vissza kellett térniök. 1133-ban ismételte támadását, mely annál nagyobb sikerrel kecsegtette, mert növekedett azoknak száma, kik őt törvényes szülöttnek tekintették. Béla király azonban a Sajó mellett levő táborában mindazokat az urakat, kik törvényességében nem kételkedtek, itélet nélkül kivégeztette, mire a többiek követség utján tudatták a lengyel királlyal, hogy B. törvényes származását el nem ismerik s igy követeléseit sem teljesíthetik. A lengyelek még azon éjjel és rá csakhamar az oroszok is visszavonultak. 1134. januáriusban azonban Boleszláv és Vladimirko ismét megsegítették a trónkövetelőt, mig II. Bélát Szobjeszláv és az osztrák Albert herceg támogatta. Jul. 22. a király seregei döntő győzelmet arattak, de a lengyel király csak Lothár császár közbenjárására mondott le B. támogatásáről, forma szerint pedig csupán 1137. kötött békét Bélával. B. a békealkudozások idejében sem nyugodott, mire Béla 1136-ban az aradi gyülésen (i, II. Béla) levágatta leghűségesebb 68 emberét s így az ellenzéket vérbe fojtotta. Őt magát többé nem is háborgatta B. II. Géza trónraléptével azonban ujabb szövetségesek után látott s II. Vladiszláv cseh herceg és III. Konrád császár segítségével 1146. husvét hetében el is foglalta Pozsonyt, szept. 11. azonban Lerfeldnél ismét véres vereséget szenvedett s 7000 halott hátrahagyásával kellett menekülnie. A politikai kalandor a következő (1147.) évben Konrád császár, majd VII. Lajos francia király keresztes hadaihoz csatlakozott. Az uralkodók, polit. menekültről lévén szó, megtagadták ugyan a magyar király által követelt kiadatását, de segítséget sem adtak neki. Most tehát a bizanciak szövetségét kereste. 1152 nyarán egy gör. hadosztály élén valóban egész Temesvár vidékéig nyomult B., Belus bán elől ellenben csakhamar visszavonult. Az 1155-ben ujból kitört háboruban a Belgrád közelében vivott csatában esett el. Fia Kálmán utóbb egy gör. thema helytartója lett s utódok nélkül hunyt el. V. ö. Wertner Mór, Boris und Rostislaw. Berlin 1889. 8-r. 154 lap. Hodinka Antal: Kálmánfi Kolomanovics Boris. Történ. Tár, 1889., 421-433. lap. A főbb müvek: Hadtört. Közl., 1891., 145. lap; Szigligeti Törvénytelen vér cimmel drámát irt róla; de egyebek közt nem értékesítették még a szépirodalomban azt a drámai részletekben gazdag jelentést sem, melyet VII. Lajos táborában való tartózkodásáról Deuly Odó tesz.

Boril

bolgár cár, mint trónkövetelő uralkodott 1207-1218, mely utóbbi évben II. Asjen János a törvényes cár elfogatta és szeme világától megfosztatta. B. Henrik bizanci császárnak apósa volt. Ismeretlen okból üldözte a bogomilokat és 1211. ellenök a trnovoi egyházi zsinaton kimondotta az egyházi átkot.

Bor-illat

bor-aróma, össze nem tévesztendő a borzamattal (l. o.). A B. már a szőllőben, melyből a bor készül, megvan, s valószinüleg az illó olajok közé tartozó szagos anyag. Az uj borban nagyobb mértékben észlelhető mint évek multán, ha a hordóban lassan oxidálódott: A borzamat ellenben az ujboron alig észrevehető s főleg az ászokolásnál fejlődik ki tökéletesen s részint összetett éterek, részint aldehidek stb.-ből áll.


Kezdőlap

˙