Borovicsi

kerület és e kerület székhelye Novgorod orosz kormányzóságban, a Mszta mellett, 10800 lak,. hajóépítéssel, cserépedénykészítéssel, régi kolostorral. A szt.-péterváriak közül B.-ben sokan szoktak nyaralni.

Borovicska

l. Borókapálinka.

Borovija ozera

6 sós tó neve Tomszk orosz kormányzóságban; a legnagyobb a Malinov; e tavakból évenkint 1 millió pud sót bányásznak.

Borovo

község Szerém vmegye vukovári j.-ban, (1891) 1977 horvát, szerb és német lak., vasuti állomással. B. állítólag a régi Titoburgum helyén fekszik.

Borovszk

kerületi székhely Kaluga orosz kormányzóságban, a Protva mellett, 9700 lak., vitorlavászonkészítéssel, kertészettel és élénk kereskedéssel. Közelében van az 1477-ben alapított Pafnutjev-féle kolostor.

Borovszky

Samu a m. tud. akadémia irattárnoka, szül. Karavukován (Bács-Bodrog vmegyében) 1860 okt. 25. Történelmi és magyar irodalmi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte s 1884-ben az akadémia irattárnokává neveztetett ki. Történelmi értekezései különösen a népvándorlás korát tárgyalják és a Századokban és az Archaeloglai Értesítőben jelentek meg.

Borowsky

Lajos Ernő, Németország egyetlen ev. érseke, szül. Königsbergában 1740 jun. 17., megh. 1831 nov. 9. 1762. tábori lelkész, 1770. városi lelkész lett Königsbergában. 1809. főegyházi tanácsos, 1812. főszuperintendens lett; 1816. püspöki, 1829-ben ev. érseki cimet kapott.

Bóroxid

v. bórtrioxid. B2O3. A bórnak csak ez az egy oxidja ismeretes. Képződik, a bórból, ha azt oxigénben elégetjük. Ugy készítik, hogy bórsavat (H3BO3) erősen hevítenek, miáltal az a vizvesztés folytán B.-dá alakul, Merev; üvegszerü tömeg, f. s. 1.85. Csak igen magas hőmérséken illan el és ezért a különben nálánál erősebb savakat az izzasztáskor vegyületeiből kiüzi. Igy a szulfátokat és nitrátokat B.-al izzasztva azok teljesen borátokká lesznek. Vizben való feloldásakor sok hő fejlődik mivel borsavvá alakul.

Borö

(Bordö) a Far-Öer (szigetek) egyike 110 km2 területtel, Klak kikötővel az ÉNy-i parton.

Borpálma

(növ.) Borassus L., delel-, lontár-, palmira- vagy loddi-pálma), a pálmák családjának egyik génusza abroncsosan izelt, belül fekete, keményfáju törzzsel, tüskés nyél végén álló legyezős levelekkel. Egyetlen faja a B. (B. flabelliformis L.), melyet az Ó-világ forró égövén a térítők közt vadon találnak és termesztenek. Törzse kupalakuan 30 m.-re is felnyulik, átmérője a tövén 60, a levélüstök alatt már csak 30 cm. Levele 3 m. hosszu. Kétféle virága külön-külön növényen, 12-15. esztendejében jelentkezik; egyszerre 20-30 gyümölcsöt érlel; ez gyermekfej-nagyságu;taplós, azután leves husában három csonthéjas magva van.

Mind a gyümölcse, mind a magva, akár éretlenül, akár éretten, még hozzá nyersen is, vagy különfélekép elkészítve mindig jóizü étel. De a növény egyéb része is ételt vagy italt nyujt. Palántáját főzelékül eszik (Cejlonban kelingu a neve) v. aszalás után összedarálják és kiszitálják; a szingálok igy nyerik darájukat. A felnőtt B. gyökerének keményítő rögét szágó-ra használják fel. Himtorzsája fejletlen végének levagdalt darabkáit kisajtolják, v. a törzsét magát megsebzik, hogy levét toddi v. pálmabor nevü itallá erjeszthessék, v. azonnal barna cukorrá sűríthessék mely dzsaggara néven jut piacra. A torzsa buroklevelének rostjait megfonják, fiatal fehéres levelére pedig irnak. Ilyen B. levelein irott, több régi hindu könyvet őriznek, melyeknek egyike B. dicsőségét megénekelve 801-féle használatát sorolja el.


Kezdőlap

˙