Bory de St. Vincent

(ejtsd dö szen venszán) János Marcellin, francia természettudós, szül. Agenben 1780., megh. Párisban 1846 dec. 22-én mint táborkari őrnagy. 1798. Baudin kapitányt elkisérte uj-hollandiai utjára, de Bourbon szigetén visszamaradt; ezt tehát átkutatta és Szt.-Ilona és más afrikai szigetek érintése után visszatért Európába. Majd mint százados a táborkarba lépett és az 1806-1807. háboruban mint dragonyos kapitány vett részt. 1814-ben Soult-tal a hadügyminiszteriumban szerepelt s a 100 napi uralom idejében tevékeny szerepet játszott. A Bourbonok másodszoros visszatérte után el kellett hagynia Franciaországot előbb Németországban, majd Brüsszelben tartózkodott, 1820. azonban visszatért Franciaországba. 1829. a moreai expediciót mint tudományos részvevő kisérte, 1830. a hadügyminiszterium történelmi osztályának főnöke lett; 1840-ben vezetője volt az algéri tudományos expediciónak. Utleirásai mellett egyéb tudományos munkákat is irt, minő többek között: Histoire des hydrophytes, Páris 1829. c. műve.

Boryslav

község Galiciában Drohobycz kerületi kapitányságban, 10 km.-re Drohobycztől, (1890) 10424 lak. A Kárpátok lábánál elterülő homokkő és homokrétegekből, amelyekben 1000 számra vannak (legfölebb 40 m. mély) kutak furva, nagy mennyiségü petroleumot és ozokeritet nyernek; az ozokeritből évenként 12 millió kilót, petroleumból pedig 2-3 millió kilót termelnek.

Borysthenés

ókori görög neve a Dnyepenek.

Borz

kisközség Bihar vmegye belényesi j.-ban. (1890) 328 oláh lak., vasuti megálló. A borzi malmok völgye festői szépségü; benne szép tó van. V. ö. K. Nagy Sándor, Biharország, Nagyvárad 1888. III. köt., 133.

Borz

(Meles Storr.), a ragadozó emlősök (Carnivora) rendjében a menyétfélék közé tartozó állatnem melynek egyetlen faja az európai közönséges B. (Meles taxus Pall.), otromba, köpcös testtel; háta széles, lábai kurták, feje rövid, orra hegyes; fülei rövidek, első lábain erős, ásó karmai vannak. Bundája hátán szürkés szinü, hasa és lábai feketék, hátsó lábai között a farka tövéig rozsdásfehér; a szájazugától a füléig fekete szinü, hátrafelé szélesedő sáv huzódik. A nőstények világosabb szinüek. Európában a 60-ik É-i szélességi fokig fordul elő; D.-Európában Olaszországban található; de a többi középtengeri tartományokban nem fordul elő. Ázsiában a Léna folyóig terjed, a Kaukázusban gyakori és D-i határa Tibet. A föld alatt, saját maga készítette építményben lakik, s ezt magános helyeken építi. Építménye a rókáénál nagyobb, középpontját a földszint alatt 1.1/2 m.-nyire fekvő katlan képezi, amelyből különböző irányokban több folyosó indul ki. E folyosók közül azonban csupán egy-kettő szolgál kijáratul, mig a többi csak szellőztető nyilás. Lakását a legnagyobb tisztaságban tartja. Tápláléka alsóbbrendü állatokból gyümölcsből és gyökerekből áll; de megeszi a madárfiókát is s a fácánosokban néha nagy károkat okoz. Táplálékát éjjel keresi. A nappalt és a telet átalussza. A téli álom kezdete előtt októberben párosodik, s a nőstény februárban 2-5 fiat fiadzik. Bőrét vadásztáskák, tarisznyák, utitáskák készítésére használják, szőréből finom ecseteket készítenek. Vadászata igen különböző módon történik; vagy borzebekkel lakásába szorítják s aztán kiássák, v. hálókkal fogják el, mikor lakásából távozni, vagy lakásába visszatérni akar v. végre lesből lövik le. Mérges természetü s fiatal korában igen nehezen szelidül.

Borz

Régi magyar személynév. Az állatokról vett neveket, mint: Bika, Csikó, Medve, Farkas, Róka, Ravasz (régen a. m. róka), Eüzü (őz), Hód stb., mint minden primitiv nép, ugy őseink is nagyon kedvelték.

Borza

v. Boza földje, a XIII. században a Barcaság neve. II. András a betörések visszaverése végett 1211. a német lovagrendnek adta át; csakhogy a lovagok, amint a kunokat leverték, a Fekete-tengerig terjedő független állam középpontjává akarták tenni a B. földjét s ehhez III. Honorius pápa helybenhagyását is megnyerték. II. András azonban 1225-ben fegyveres erővel üzte ki őket s a német lovagrend és nagymestere, Salza Hermann hiába igyekezvén visszanyerni az elvesztett területet, a mai Németország ÉK-i részét szerezte meg. Ezzel a B.-föld külön politikai szerepe is megszünt. V. ö. Orbán Balázs, Székelyföld.

Borzadályos

borzasztó (eset.), a tragikaival határos érzés, amennyiben úgy a szánalom, mint a félelem fokozását jelenti. Az ó, valamint az uj dramaturgia a félelmetes eme tulhajtását a szinpadon határozottan elitéli. Mindamellett az u. n. szenzációs drámák a B.-t folyton mivelték, és így általában a rémdrámák nevére tettek szert. De a B. annyiban különbözik a rémítőtől, hogy amabban még van valami magasztos, vonzó elem, az erőnek valami eltorzított foka, a sorsnak valami vérfagyasztó igazságossága. Borzasztó Oidipos felfedezése, hogy saját apját ölte meg és hogy vesztét már el nem kerülheti, borzadályos Atreus lakomája, melyben rokonai husát tálaltatta fel öccsének, és borzadályos Orestés üldöztetése az Erinnysek által. A B. amennyire a szinpadon kerülendő, annyira jól alkalmazható az eposzban és regényben. Odysseus némely borzasztó helyzete, alvilági járata, Dante pokolbeli jelenetei stb. a B. eme nemcsak megengedett, de magasztos neméhez is tartoznak.

Borzafa

(növ.), a bodzafa régi neve.

Borzag

a Sambucus Ebulum L. vagyis földi bodza népies és önálló neve Nógrádmegye magyarjai között; l. Bodza (gyalog v. földi).


Kezdőlap

˙