Bucsujárás

a kat. egyházban; kegyeletes helyek látogatása, ájtatoskodás és lelki épülés végett. A kegyeletes helyek látogatásának szokása egykoru a vallás történelmével. Megvan a mohammedánoknál, megvolt a zsidóknál (jeruzsálemi templom és a régi pogányoknál is A bucsujáró helyek a kor és kegyelet tekintetében első helyen állanak: a szent föld, melyet már a II. század folyamán látogattak egyes áhitatoskodók, de melyet sűrübben kerestek fel, amint a keresztények száma gyarapodott, a hitüldözés megszünt és Konstantin császár s szt. anyja, Ilona a szent sir felett, Bethlehemben és egyebütt templomokat emeltek. N. Károly a VII. században Harun al Rasiddal az arabok kalifájával, kik a szent földet lefoglalták, egyezséget kötött, mely a zarándokoknak biztonságot és védelmet szerzett és Jeruzsálemben zárdát alapított, mely azok lelki és testi szükségleteikről gondoskodott. A szt. föld iránti kegyelet szülte a keresztes hadjáratokat is. A keresztények - a kat. hit tanai alapján - Krisztus szenteinek: az apostoloknak, a vértanuknak, hitvallóknak és szüzeknek sirjaihoz is zarándokolnak a II. század eleje óta, első sorban szt. Péter és Pál, és komposztellei szt. Jakab sirjához. Azonban olyan helyekhez is, amelyeken a szentek csodatevő képei vannak meg, szokásosak a B.-ok, ahova sokaktól tapasztalt rendkivüli testi-lelki segítség hire, vagy a közáhitat és az itt nyerhető bucsuk (l. o.) vonzzák a hiveket. E tekintetben kivált a bold. sz. Máriának templomai s az azokban lévő képei u. szobrai képezik a kat. hivek kiváló s világszerte minden országban látható bizalomteljes tiszteletének tárgyait. Igy hazánkban: Sasvár, Kis-Cell, Mária-Radna, Besenyő, Mária-Remete stb.; Spanyolországban: Monserrat, Olaszországban: Loretto; Franciaországban: Lourdes; Stájerben: Mária-Zell stb.

Bucsum

kisközség Alsó-Fehérmegye verespataki j.-ban, 1000 házzal és 1532 oláh lak. B. tkp. 6 szétszórt faluból (B., B.-Cserbu, B.-Izbita, B.-Pojén B.-Sásza és B.-Muntyán,) áll, melyek lakói tulnyomóan aranybányászattal foglalkoznak (l. Abrudbánya és Verespatak); legjelentékenyebb a Péter-Pál és Mihály bányamű, mely 250 kg. aranyat és ezüstöt termelt s 450 munkást alkalmazott; a többi 9 bányában mintegy 200 munkás dolgozik, de a termelés csekély. B. a Detunáta (l. o.) megtekintésére alkalmas kiinduló pont. Hajdan Tőkefalva volt a neve, s lakói állítólag ide telepített szepesiek volta.

Bucsu-munka

Ha a bányász el akarja hagyni a munkáját, e szándékát 14 nappal erőre a bányatiszténél bejelenteni és leköszönui köteles. Ez alatt a 14 nap alatt azt az ugy, mint rendesen végzett munkáját B.-nak nevezik.

Bucsus pille

(Cnethocampa processionea L.), az éjjeli lepkék és pedig a Bombycidák családjába tartozó kártékony rovar. Nősténye barnás-szürke, szárnyán két harántcsík van, melyek közül a belső szélesebb, mint a külső; csápja kétszeresen fürészlet. Testhossza 1.5 cm., szélessége pedig kiterjesztett szárnnyal 3,7 cm. Himje kisebb és fehér tövü szárnyán három haránt csík van; 0,9 cm. hosszu és kiterjesztett szárnnyal 3,1 cm. széles. Álcája 16 lábu, barnás-szürke, hátán fekete csikkal és minden testizén 10 vörösbarna szemölccsel, melyekből hosszu és fehéres szinü szőrcsomó ered. Bábja gubóban pihen és egy helyen igen nagy számmal található. E pille igen nagy ellensége a lombos fáknak és rendesen csak aug. végén és szept.-ben mutatkozik, amikor nősténye éjjel röpködve megtermékenyül és petéit vénebb tölgyfaágak kérgére, hajlásokba v. repedésekbe rakja. Egy-egy nőstény 150-200 petét rak. A pete csomóban marad és csak a következő évi május havában kel ki belőle az apró hernyócska. A hernyók igen társas állatok, amennyiben nappal egy közös helyen huzódnak meg és éjjel egy csapatban vándorolnak lombfalásra. E vándorlás, melyről a pille nevét is kapta, napleszálltakor kezdődik: a hernyók akkor hosszu sorban indulnak utra és elől rendesen egy halad, utána szintén egy vagy kettő, majd hármasával, sőt hetesével csatlakoznak hozájuk a többiek s ugy vonulnak fel a fa koronájába, v. egy szomszédos fára. Ha nagyobbak, akkor már állandó fészkük is van, ahová lombfalás után mindennap visszatérnek. E fészek igen nagy, néha 3-4 dm. hosszú és 2-3 dm. széles, kivülről sűrű pókhálószerü fonattal, levedlett bőrrel és hernyósárral van bevonva, és felülről egy bejárója van, amelyen át a hernyók ki- és bejárnak. Kiválóan a tölgyek lombját szeretik, de inségből lekopasztanak más fát, sőt káposztát is. Jul. havában bebábozódnak és bábjai ugyanabban a fészekben maradnak, ahol a hernyók tanyáztak, De nemcsak azért nevezetes e hernyó, mert kárt okoz, hanem arról is, hogy lehullott szőre kellemetlen bőrkiütést, sőt ha ember v. állat szemébe, v. könnyebben megsérülő részébe hatol, gyuladást is okozhat. E szőrszálak végén kis kampó van, mely a bőr alatt megakad és olyanforma kellemetlen fájdalmat okoz, mint a csalán csipése. Vedléskor és bábozódáskor, mikor a hernyó bőrét és azzal együtt nagy mennyiségü szőrét leveti, igen veszélyes dolog ilyen helyen járni s az erdőben tartózkodó állatok v. a vad, ha ilyen helyre kerül, nemcsak hogy igen sokat prüszköl (a szőr ugyanis orrán-száján át belső részeibe jut), hanem néha egészen el is pusztul. Az ember néha erdei perrel, v. málnával is hozhatja azt szájába, és gyomrába. Védekezésül legjobb a hernyót még akkor irtani, mikor kisebb számmal mutatkozik, mert ha nagyobb mennyiségben van, akkor a pusztítás a hernyó elébb említett tulajdonsága miatt igen bajos. Hol csak egyes foltok láthatók, jó lesz azokat óvatosau leszedni és megsemmisíteni. Hernyót égető fáklyákat csak ott lehet alkalmazni, hol a hernyó csak kisebb fészkekben tanyáz, mert a nagy fészkekben tüzzel nem igen lehet tönkre tenni a hernyókat, amennyiben egy-egy fészket majdnem félóráig kellene égetni, hogy a rovar mind elpusztuljon. Ujabban használnak ellenök különféle folyékony rovarirtó szereket, amelyeket az u. n. permetező géppel az illető fészkébe lövelnek. Ilyen szer az entomoktin, az anmonin és a különféle petróleum-emulziók. Általában ahol ez a hernyó mutatkozik, oda embert és állatot nem tanácsos bocsátani, hanem azonnal hozzá kell fogni az irtáshoz, mielőtt a baj elhatalmasodik.

Bucsu-Szt.-László

1. kisk. Zalavm. pacsati járásában, 577 magyar lak., jelentékeny marhavásárokkal, vasuti állomással, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. B., kisk. Szilágy vm., l. Vármező.

Búcsúztatás

falu helyen divatozó szokás a temetéseknél s abból áll, hogy a kántor verses mondókákban elbúcsúztatja a halottat a rokonságtól és ismerősöktől.

Bucyrus

Crawford county fővárosa Ohio É.-amerikai államban, Cleveland közelében 6000 lak., gépgyárral.

Buczacz

az ugyanily nevü ker. kapitányság székhelye Galiciában, a Stripa partján, 11,096 lengyel lak., a baziliánusok kolostorával, jelentékeny lótenyésztéssel, az egykor hatalmas Potockiak régi kastélyával, 1672. itt kötöttek békét lengyelek és törökök, amelyben Wisniowiecki lengyel király átengedte a törököknek Podoliát és Ukrainát és magát évi adó fizetésére kötelezte.

Buczy Emil

író, szül. Kolozsvárt 1782 máj. 16., meghalt u. o. 1839 október 28-án. A gimnáziumot szülővárosában végezte, két évig Kassán bölcsészetet, 1811-től ismét két évig Kolozsváron törvényt hallgatott, ekkor a kegyes tanítórendbe lépett és Korányi vezetése alatt a görög nyelvet és irodalmat tanulta. Pár évig tanárkodott, majd Bécsbe teologiára ment és világi pap lett. Visszatérte után Szebenben tanított retorikát 1816-ig, működését azzal téve emlékezetessé, hogy már 1813-ban esztétikai leckéket is tartott. 1821-től a gyulafehérvári papnevelőintézet erkölcstanára volt, s miután 1833-ban ismét Bécsbe ment a csillagászatba való bővebb kiképzése végett, a gyulafehérvári csillagásztorony őre, s végül kanonok lett. Az akadémia 1832-ben levelező tagjává választotta. Mint író verseket és széptani értekezéseket írt és Plátót fordította. 1805 körül kezdett verselni, Kazinczy lelkesen buzdította s ettől fogva B. hű követője lett a mesternek. Megismerkedett és bizalmas levelezésben állt korának számos kiválóbb emberével, szoros barátság kötötte Döbrenteihez, akivel e század első évtizdeiben legbuzgóbb képviselője és intézője volt Erdélyben az ujabb irodalmi és művelődési mozgalmaknak, ugyancsak Döbrentei mellett egyik alapítója és lelkes támogatója volt a Erdélyi Múzeum c. folyóiratnak. Ebben közölte verseit (Y jeggyel) s egyéb költeményit és széptudományi értekezéseit. A felső magyarországi Minervában A lyrika poesis okai és a lyrikusok c. értekezése jelent meg. Plátó-fordítása kéziratban maradt. Mint költő, klasszikai mértékü ódávial és nyugati formáju dalaival a Kazinczy iskolájához tartozik, ez iskola másodrangu költői közé; van tehetsége, még inkább izlése, de egészében jelentékeny. Többet hatott esztétikai készültségével, mind értekezéseiben. mind élőszóban; és esztétikai tudományának egyik meghonosítója volt nálunk, s az irodalmi izlésben is egyik elismert tekintély. Sem versei, sem tanulmányai nincsenek összegyüjtve. Életrajza: Lázár Béla, B. E. élete és irod. munkássága, Budapest 1888.

Bud

Nagyon elterjedt Árpádkori személynév, mely a XII. sz. elején nőnévnek is előfordul.


Kezdőlap

˙