Budapesti áru- és értéktőzsde

l. Budapest.

Budapesti glosszák

lapszéli és sorközi magyar jegyzetek a budapesti egyetemi könyvtárnak egy latin kódexében a XV. sz. második feléből. Becses nyelvemlék, de nincs még kiadva.

Budapesti helyi érdekü vasutak

részvénytársaság, Budapestnek a környező vidék főbb pontjaival való összeköttetését tüzvén ki célul, vonalait három irányban építé. Nevezetesen: Budapestről Soroksáron át Harasztiig (15 km.), Budapestről Cinkotáig (11 km.), Budapestről Szt.-Endréig (17 km.). Alaptőkéjét 1.000.000 frt törzs-, 1.500.000 frt elsőbbség, összesen 2.500.000 névérték teszi. Az üzemet maga a társaság kezeli. Székhelye Budapest.

Budapesti Hiradó

a konzervativ párt legerősebb vezérlapja volt és Dessewffy Emil gróf indította meg 1844 jul. 2. és Szenvey József szerkesztette 1848 márc. 15-ig, mikor Vida Károly vette át a szerkesztést; azon év jul. 15-ig, midőn a lap megszünt, összesen 888 száma jelent meg, a márciusi napokig hetenkint négyszer kis ivrét alakban háromszor hasábozva, azután hetenkint hatszor. Ebben a hirlapban jelent meg az első tárca 1845 jan. 5-től Jósika Miklós «Akarat és hajlam» c. regényével; az 1846. évvel pedig már «Irodalom és tudomány» címmel állandó tárcarovata volt a lapnak.

Budapesti Hirlap

1. politikai napilap «Hivatalos Értesítő»-vel Szilágyi Ferenc adta ki és szerkesztette 1853 jan. 1-től (mint a Magyar Hirlapnak folytatását); 1856-tól Emich Gusztáv volt a lap kiadója s Nádaskay Lajos mint szerkesztőtárs van megnevezve, ki 1857-től maga szerkesztette a lapot 1860 szept. 15-én bekövetkezett haláláig, midőn Vértei Ernő vette át, mely 1859-től «A cs. k. kiadó ügyvezetése alatt» jelent meg. Itt közölte Salamon Ferenc szinházi kritikáit, Bulyovszky Gyula Vasárnapi tárcáit és Kuthy Lajos A királyné olvasója c. tudós regényét, mely azonban befejezetlen maradt. Megszünt 1860 nov. 30. és ebből alakult a Sürgöny c. hivatalos lap.

2. B., politikai napilap, melyet Rákosi Jenő és Csukássi József, mint szerkesztő tulajdonosok indítottak meg 1881 jun. 16-án; utóbbinak halál (1891 máj. 27.) óta Csajthay Ferenc a lap felelős szerkesztője. Főszerkesztője Rákosi Jenő.

Budapesti kerületi betegsegélyezőpénztár

Az 1891. XIV. t.-c., valamint a kereskedelmi m. kir. miniszter 1892. évi jan. hó 29. 2342. sz. a. kelt rendelete alapján Budapesten alakult. Székhelye Budapest. Területe Budapest fő- és székváros, továbbá Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vmegyéből Szt.-Endre r. t. város, pesti felső, pesti alsó, pilisi alsó, pilisi felső járás és végül a váci felső járásból Uj-Pest és Rákos-Palota. Működését 1892. évi dec. 31. kezdte s négy havi fennállása után már 20.000 tagja van. Ügyeit 63 tagból álló igazgatóság viszi. Elnöke Falk Zsigmond lovag.

Budapesti Közlöny

hivatalos lap, mely 1867 febr. 20. indult meg Emich Gusztáv, később az Althenaeum kiadásában; szerkesztette Salamon Ferenc 1892 okt. 10. történt haláláig; 1893 jun. 1-je óta Vadnay Károly szerkeszti. (Hivatalos lap volt 1849 nov. 15-től 1852 jun. 30-ig a Magyar Hirlap, szerk. Szilágyi Ferenc; 1852 jul. 1-től 1860 nov. 30-ig a Budapesti Hirlap, szerk. Szilágyi Ferenc és Nádaskay Lajos; 1860 dec. 1-től 1867 febr. 19-ig a Sürgöny, szerk. Vértey Ernő, 1864-től Kecskeméthy Aurél, 1865-től Bulyovszky Gyula, 1867. ismét Kecskeméthy Aurél.)

Budapesti magyar gyorsíróegyesület

a magyar gyorsirás terjesztésére és fejlesztésére alakult egyesület, mely leginkább Markovits Iván, Szombathy Ignác, Gidófalvy Géza, Fayer László és Gondos Miksa ügybuzgó gyorsirók fáradozása folytán 1867 jun. 30. létesült. Az egyesület ma kizárólag a Gabelsberger-Markovits-féle magyar gyorsirás terjesztésén fáradozik egyfelől szaklapok, tankönyvek, évkönyvek stb. kiadása utján, majd a nevezett gyorsirás fejlesztésén munkál, másfelől szaktanárok képesítését célzó tanfolyamok tartásával és a képviselőházban évente tartani szokott irásversenyek rendezésével. Az egyesületnek tagja lehet, minden érettségi vizsgálatot tett és a gyorsirásban járatos feddhetetlen honpolgár. A tagsági díj évente 4 frt, melynek fejében a tagok az egyesület három szaklapját a Gyorsirászati Lapokat (szerk. Vikár Béla), a Gyakorló Gyorsirót (szerk. Jankovits István) s a Budapesti Gyorsírót (szerk. Rónay Károly dr.) kapják. Az egyesület jelenlegi tagjainak száma, a tiszteletbeli 10 tagon kivül 261. A központi egyesület működésében az ország különböző részeiben alakult 20 vidéki kör támogatja. Legújabban (1892) az egyesület tagjainak sorába a gyorsirónőket is felvette, kik Nők Gyorsiró Köre címe alatt az egyesületben külön szakosztályt alakítottak. Az egylet az 1878. évi párisi világ- és 1885. évi budapesti orsz. kiállításon kitüntetést nyert.

Budapesti Philologiai Társaság

1874 aug. hó 8-án Ponori Thewrewk Emil (l. o.) kezdeményezésére alakult. Az első év végén a tagok száma 84-re szaporodott, de alapja tulajdonképen a társaságnak akkor vetődött meg, mikor a budapesti m. kir. tudományegyetem nyelvésztanárai kezdeményezésére megindított Egyetemes Philologiai Közlönyben ügyei számára és a társaság által követett célok támogatására szaklapot nyert. Jelenleg az 1883-ban jóváhagyott alapszabályok vannak érvényben. Ezeknek értelmében a társaságnak célja: h. érintkező pontja akar lenni a magyar állam területén lakó filologusoknak, és azon van, hogy a szigoru filologiai módszert ismertesse és terjessze; nevezetesen a klasszikus ókort illető tanulmányokkal foglalkozik, de amellett a magyar s esetleg a más nyelvet s irodalmat is törekszik működése körébe vonni. Felolvasó nyilvános ülést havonkint (jul., aug. és szept. hónapok kivételével) tart a hónap első szerdáján a m. tud. Akadémiának, melynek I. osztálya 1879 óta a társaságot ezer frtnyi évi szubvencióban részesíti, egyik kisebb termében. Közgyülést Budapesten a karácsonyi szünidőkben tart, mely közgyülés azonban csak akkor határozatképes, ha legalább annyi tag van jelen, amennyi a budapesti tagok számának egy harmadrésze; ellenkező esetben a közgyülés napja egy hónappal elhalasztatik. A B. Ph. T.-nak tagjai alapítók a társaság részére legalább száz frtot, v. évenkint ennek 6%-os kamatjait kötelezvényesen lefizetik), tiszteletiek (kik egyszersmind választmányi tagok), rendesek (kik évente 5 frtnyi tagdíjt fizetnek) és rendkívüliek (csak egyetemi hallgatók, kik évi 3 frtnyi tagdijat fizetnek). Minden tag oklevele kiállításáért 2 frtot fizet. A rendes tagok három évre kötelezik magukat. Az Egyetemes Philologiai Közlöny a társaság minden tagjának jár, szerkesztőjét kijelöli a M. Tud. Akadémia nyelvtudományi bizottsága és a B. Ph. T. választmánya. A választmánynak a tagjai a közgyülésen évenkint választott elnök és alelnök, 12 budapesti és 12 vidéki tag, s a három-három évre választott első titkár, második titkár és pénztárnok. Feloszlás esetén a társaság vagyona a M. Tud. Akadémia nyelvtudományi osztályára száll, de fel nem oszolhatik addig, mig 30 tagot számlál. 1892-ben a B. Ph. T. 10 tiszteletbeli, 6 alapító és 428 rendes és rendkivüli tagja volt. Elnöke P. Thewrewk E., alelnöke Heinrich G., első titkára Fináczy Ernő, második titkára Petz Gedeon, pénztárnoka Cserhalmi Samu. A társaság bevétele 1892. 3769 frt 36 kr., kiadás 3752 frt 10 krra rugott

Budapesti Szemle

1. Trefort Ágost, Lukács Móric, b. Eötvös József, Schedel Ferenc, Szalay László és Henszlmann Imre cikkeivel jelent meg Pesten 1840-ben Heckenast Gusztáv kiadásában két kötetben. - 2. B. Szerkesztette és kiadta Csengery Antal 1858-tól 1863-ig 21 kötetben. - 3. B. Új folyam, szerk. és kiadták Csengery Antal és Lónyay Menyhért 1865 és 1866-ban; 1867-1869-ig Csengery egyedül 14 kötetben. - 4. B. A m. tud. akadémia megbizásából szerk. Gyulai Pál 1873 óta; előbb évenkint 6 füzetben, 1881 óta havi füzetekben jelenik meg; 1892. év végéig 72 kötetben.


Kezdőlap

˙