Bullaque

80 km.-nyi hosszu és vizben egyik leggazdagabb mellékfolyója a Guadiananak Ciudad Real spanyol tartományban. A Sierra del Choriton ered és Luciananál torkollik.

Bullarium

l. Bulla.

Bulla-tó

Bullea-tó, l. Buila-tó.

Bullatus

(lat.), az, akit bulla adományozásával neveztek ki. Bullati doctores v. bullati magistri néven azokat nevezték, akiket nem valamely egyetem tett doctorrá, hanem a pápa v. valamelyik király.

Bulldog

(szó szerint a. m. bika-kutya, mészáros-kutya, Canis familiaris molossus hibernicus), eredetileg Irlandból származó erőteljes, zömök, rövidszőrü kutyafajta. L. Kutya.

Bulle

város Fribourg svájci kantonban, termékeny síkon, a Tręme közelében, 2800 lak., la Gruyéres kerületben készített sajt- és fakereskedéssel, papirgyártással és plébánia-templommal, amelyben Mooser Alajostól készített igen szép orgona van.

Bulle

Konstantin, német történetiró, szül. Mindenben 1844 márc. 30. Filologiát és történelmet tanult Jénában és Bonnban (1863-67), azután a brémai polg. isk. tanára (1867), 1879. pedig az ottani főgimnázium igazgatója lett. 1877-1890. tagja vala a német birodalmi gyülésnek s a német haladó-párthoz csatlakozott. Művei: Geschichte der neuesten Zeit 1815-71 (Bréma 1876, 2 kötet) és Geschichte der Jahre 1871-77 (Lipcse 1878, 2 köt.), melyek ujabb átdolgozott kiadásban: Geschichte der neuesten Zeit (Berlin 1886, 4 kötet) c. alatt jelentek meg. Oncken nagy történeti vállalata számára megirta a Geschichte des zweiten Kaiserreichs u. des Königreichs Italien (Berlin 1889). 1893. kinevezték kerületi főigazgatónak.

Bulletin

(franc., olasz: bulletino) a. m. napi értesítés.

Bull-finch

(ang.). Igy nevezik az akadályversenyek pályáján az oly magas és sürü sövényzetet, melyen keresztül kell törni a lónak, mert átugratni rajta nem lehet; leginkább az angliai vadász-versenyeken szokásos akadály.

Bullinger

Henrik, svájci reformátor, született Bremgartenben, Aargauban 1504 jul. 18., megh. 1575 szept. 17. Atyja lelkész volt. 1520 óta Kölnben képezte ki magát, ahol is Luther Von der babílonischen Gefangenschaft c. iratának hatása alatt a reformációhoz csatlakozott. Mint tanító a kappeli kolostorban Zwinglivel szoros összeköttetésbe lépett, elkisérte őt a berni vallásértekezletre s rövid ideig tartó lelkészi működés után Bremgartenben (1529-31), Zwingli utóda s egyik vezetője és előharcosa lett a reformációnak, ugy a katolikusok, mint a rajongók és a lutheránusok ellen működve. Zürichből kiszorította Bucer konkordiáját s egyik kezdeményezője volt a második baseli vagy első helvéciai (1536), valamint a második helvéciai hitvallásoknak (1566). Befolyását és tanácsait a francia és angol ref. egyházra is kiterjesztette. Életét részben önmaga irta meg Diariumában. A reformáció történetét tárgyaló munkáját Hottinger és Vögeli (Frauenf. 1838-1840, 3 köt.) adta ki. V. ö. Pestalozzi, B. Henrik (Elberf. 1858); Christoffel, B. és felesége (1874).


Kezdőlap

˙