Burnell

Arthur Coke, angol orientalista, szül. St.-Briavelben 1840., meghalt West-Srattonban 1882 okt. 12. 1860. mint polgári hivatalnok Madraszba ment, később mint biró működött India különféle helyein. 1868-1869. beutazta Arábiát, Egyiptomot, Nubiát és a Levantét, 1876. Jávát, ahol a hindu-kultura maradványait tanulmányozta. 1881. tért vissza Angliába. Számos munkái közül felemlítendők: Elements of South Indian palaeography (2. kiad. Mangalore 1876); On the Aindra school Of Sanskrit grammarians (u. o. 1875); A classified index to the sanskrit manuscripts in the palace at Tanjore (London 1880).

Burnes

(ejtsd: börnsz), Sándor, sir, angol utazó, szül. Montroseban Skótországban 1805., meghalt Kabulban 1841. 1821-ben mint hadapród Indiába ment, ahol már 1828. a vezérkar második főnöke volt. Nagy nyelvi ismereteinél fogva több izben politikai ügyek elintézésével bizták meg, és 1830.a lahorei rádsához küldték. Minthogy ott ügyesen végezte dolgát, a főkormányzótól engedélyt kapott Balchba, Kunduzba, és Bukharába való utazásra. 1832. indult el Gerard orvos kiséretében, aki a természettudományi megfigyeléseket vállalta magára. Ezt az utazást Travels into Bokhara (Lond. 1843, 3 köt.; leguj. kiad. 1847; c. művében irta meg, amely Afganisztánra és a szomszéd országokra vonatkozólag még most is a főforrásmunkák közé tartozik. Kabulra vonatkozó műve: Cabool, being a narrative of a journey to and residence in that city (Lond. 1842, ném. Lipcse 1843).

Burnet

(ejtsd: börnet), county Texas É-amerikai államban, 2740 km2-nyi területtel, 6855 lak. Főhelye: B.

Burnet

1. Gilbert, angol protestáns teologus és történész, született Edinburghben 1643 szeptemben 18., szigoruan royalista házból; megh. 1715 márc. 17. Eleinte jogbölcsészettel, később teologiával foglalkozott, beutazta Hollandiát (1664) s 1665. lelkész lett Saltounban Skóciában. A vallási pártok küzdelmébe: Beszélgetések egy konformista és egy nem konformista között (1669) cimü iratával lépett be. 1669. teol. tanár minőségben Glasgowba hítták, itt a püspökök tekintélyét védte a preszbiteriánusok ellen és a disszenterek megtürését az episzkopálisok ellen, de mérsékelt alapelvei miatt mindkét párt egyformán gyülölte. A skót korona szuverén hatalmának védelme (Buchanan hires művével: De jure regni apud Scotos, szemben) megszerezte nekí II. Károly király kegyét, melyet azonban szabadszellemü magatartása és pápistaellenes buzgalma folytán nemsokára ismét elveszített. 1673. odahagyván glasgowi tanszékét, kir. káplán lett Londonban s mint a kat. hit határozott ellensége, nevet vivott ki magának. II. Jakab trónöröklési jogát nyilvánosan megtámadta, amiért is ennek trónraléptével (1685) nagyobb utra indult s Hollandiában orániai Vilmos meghitt tanácsadója lett, s érdekében röpiratokat irt. Midőn e miatt Angliában a honárulás vádját emelték ellene, holland honpolgárrá lett. 1688. elkisérte az orániai herceget Angliába s 1689. salisbury-i püspök lett. Ettőlfogva nagy szerepet vitt ugy az egyházban, mint a parlamentben. A király 1699. a gloucesteri herceg nevelését bizta rá, aki azonban korán elhalt. A parlament: History of the reformation of the church ofEngland (London 1679-1714, 3 köt.; uj kiad. 1880, 2 köt.) címü munkájáért köszönetet szavazott neki. History of his own time (kiadta fia B. Tamás, London 1723-24, 2 köt.; uj kiad. az elsőben kihagyott helyekkel és jegyzetekkel bővítve, Oxford 1823, 6 köt., 1839-ben ismételve: 1883, 1 köt.) cimü műve becses adatokat szolgáltat az angol forradalom történetéhez. Említendő még: A vindication of the authory, constitution and laws of the church and state of Scotland (1672).

2. B. János, skót festő és rézmetsző, született Fisherben 1784 márc. 20., megh. Stoke Newingtonban 1868 ápr. 29. Képei közül, melyeket többnyire maga karcolt, felemlítendők: A greenwichi invalidusok ünnepe a trafalgari ütközet évfordulóján; A szenteste; Táncoló bábok; Hajótörésből megmenekült család. Ezeken kivül főképen angol képeket metszett rézbe vonalas modorban; ilyenek: Stuart Mária beszélgetése Knox Jánossal; Scott Walter abbotsfordi dolgozó szobájában; A vak hegedüs; Végrendelet-felbontás (1825). Irott munkái: Practical hints on composition in painting (1845); Practical hints on colour in, painting (1843); A practical treatise in painting (1822-1827); Landscape painting in oil colours ( 1849); Practical hints on portrait painting (1849); Rombrandt and his works (1849); Turner and his works (1852; uj kiad. 1860).

Burnett

(ejtsd: börnett), 1. county Wisconsin É.- amerikai államban, 4000 km2-nyi területtel, 3140 lak. Főhelye: Anderson. 2. folyó Queensland brit-ausztráliai gyarmatban; az É. sz. 24° 45' alatt a Csendes-oceánba torkollik.

Burnett

Frances Eliza Hodgson, amerikai írónő, szül. Angliában Manchesterben 1849 nov. 24. Fiatalon Amerikába költözött. Regényei: Lass o' Lowries (1877); Haworths (1879); Louisiana (1880); Sara Crewe (1888); The pretty Sister of José (1889); Vagabondia (novella-gyüjtemény, 1889), s a nagy sikert ért Little Lord Fauntleroy (1886). Nixie c. drámáját sikerrel hozták szinre 1890.

Burnettizálás

Lényege az, hogy a telítendő fát gőzöli (kilugozza); a gőz leeresztése után légüres tért készít és aztán higabb cinkkloridoldatot (1 s. r. Zn 59 s. r. vizre 3° B. sűrüs.) bocsát reá és ebben a fát egy ideig magas (8 atm.) nyomás alatt tartja. A ZnCl2 lebocsátása után a fát felhasználás előtt még meg kell szárítaní. Vasuti talpfákra, főként bükkfatalpakra a B. igen jó, amennyiben a fának tartósságát csekély költség mellett legalább is megkétszerezi. Hazánkban a m. államvasutakon alkalmazzák. L. Telítés.

Burney

(ejtsd: börni), 1. Károly, angol zenetörténetíró, szüL Shrewsbury-ben 1726 ápr. 7., megh. 1814 ápr. 12. Elkészítette egy nagy zeneiskola tervét 1767; irt Händelről 1785; a Rees-féle « Cyclopaedia» zenei cikkei is tőle valók. Kiadta 1784. a pápai kápolna nagyheti ájtatosságának Palestrinától, Allegritől, Baitól származó zenéjét, s írt fuvolára hegedüre, zongorára, stb. darabokat.

2. B. Frances, az előbbeni leánya, szül. 1752 jun. 13., megh. Bathban 1840 jan. 6. Kedvelt regényeket irt, minők: Evelina (London 1778); Cecilia (u. o. 1782); Georgina (u. o. 1789); Camilla (u. o. 1796); The wanderer, or female difficulties (u. o. 1814).

Burnley

(ejtsd: börnli), város Lancaster angol grófságban, a Burn és Calder összefolyásánál, a Pendel Hills (600 m.) Ny-i lábánál, (1891) 87058 lak., régi kastéllyal, jelentékeny pamut- és vászoniparral és vasművekkel. A leeds-liverpooli csatorna átszeli.

Burnót

l. Dohány és Burun.


Kezdőlap

˙