Bursa copulatrix

v. közösülő táska, a rovarok nőstényeinek ivarszervén a him közösülő szervének befogadására szolgáló táskaszerü elkülönülés, amely az ondótartóval közlekedik. L. Rovarok.

Bursa mucosa

l. Nyáktömlő.

Burscheid

város Düsseldorf porosz kerületben, (1890) 6864 lak., bársony- és plüsszövőkkel.

Burschenschaft

(német, ejtsd: bursensaft), a Bursch szóból származik, melynek értelmezését l. Bursa. B. alatt, 1815 óta, tanuló-testületeket értenek. Fichte és Jahn ösztönzésére ez év jun. 12. Jenában 113 tanuló gyült össze s vetette meg alapját az első Burschenbundnak, melynek célja volt a tanulók egyesítése s a durva tanuló-életmód javítása. Szinök fekete-vörös-arany. Ilyen B. keletkezett azután Németország több egyetemi városában. 1818. általános B.-t szerveztek Jénában. A B.-k lassanként politikai célokat is tüztek magok elé, s mikor Kotzebuet 1819 márc. 28. Sand meggyilkolta a hatóságok a B.-t elnyomták. Ez elnyomás idején a B.- k nem szüntek meg, sőt titokban különböző irányban szervezkedtek. Voltak Armin, Germán-pártiak, melyekhez később a Teutonpárt járult. 1833. a frankfurti merénylet után egész szigorral léptek föl, kivált Poroszországban a B.-k ellen. Az 1848. mozgalmas időkben a bécsi B. fejtett ki nagyobb politikai tevékenységet, megalakította az emlékezetes akadémiai légiót. Ujabb időben a B.-k mulató társasággá váltak, melyeknek a régi B.-kkal a néven kivül alig van köze. 1883. Jénában B.- emléket állítottak, mely alkalommal Küster Konrád javaslatára reformálni igyekeztek a Burschenschaftokat, s ugyanekkor: Allg. Deutscher Burschenbund (A. D. B.) nevet vettek föl, melynek organuma az: Allgemeine Deutsche Universitäts - Zeitung. 1-6. évfolyam (Berlin 1887-1892).

Bursera

Triana et Planch. (növ.), a burseraceák családjának nyirfatermetü fái, váltakozó, egyszerü vagy összetett levelekkel, fürtös vagy bogas virágokkal, gömbölyded vagy ferde, hosszas, 1-3 burku csonthéjas gyümölccsel. Dél-Amerikának meleg és közép tájain 23 faja honos. A szárnyas és molyhos levelü B. tomentosa Triana et Planch. fajból ered a takamahak-gyanta A B. gummifera L. (chi-boufa, tengeri terpentina Benkőnél) Martinique és Guadeloupe szigeteknek 9 méter magas fája, sárgásfehér virágokkal s bogyónemü, borsónagyságu gyümölcsökkel. Darabosan leváló sima kérgében balzsamnedv van, mely szárítva kivül fehéres, belül zöldes v. sárga darab, s chibou- v. Cachibou-gyanta v. gomartmézga név alatt jő a kereskedésbe s orvosságnak és tirnisznek használják. Ez a gyanta az elémi-gyanták közé tartozik, terpentin szagu, friss törése v. melegítve köménymagillatu. A B. acuminata W. az előbbihez nagyon hasonló fa Portorikó s Szt.-Domingó szigeteken; ebből származik a karanna-gyanta.

[ÁBRA] Bursera gummifera.

Burseraceae

(Amyrideae növ.) a Therebinthinák vagyis balzsamos növényeknek külföldi családja, ami szömörice-féléinktől (Anacardiaceae) a 2-5 rekeszü gyümölcs választja el. Többnyire melegtartományi, szárnyas v. ujjas levelü fák v. cserjék. Valamennyi részökben bőséges mézgagyanta v. balzsam képződik, azért balzsamfáknak is nevezik és különféle módon értékesítik.

Bursian

Konrád, német filologus, született Mutzschenben 1830 nov. 14., megh. Münchenben mint az ottani egyetem tanára 1883 szept. 21. Munkái: Julius Firmicus Maternus, De errore profanorum religionum kritikai kiadása (Lipcse 1886) Geographie v. Griechenland (u. o. 1862-72); (Geschichte der klassischen Philologie in Deutschland (München 1883) stb.

Burslem

(ejtsd: börszlem), iparos város Stafford angol grófságban, a Pottery-districtben, 27 km.-nyire Staffordtól, (1891) 30862 lak., rendkivül virágzó keramikus iparral. Wedgewood, a róla elnevezett kőedény gyártásának fölfedezője, B.-et vallotta hazájának.

Bursza

város, l. Brussza.

Búr-Szent-György

nagyközség Pozsony vmegye malackai j.-ban. (1891) 2383 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.


Kezdőlap

˙