Cambrésis

(ejtsd: kamerezi), Franciaország egykori vidéke, ma Cambrai arrondissement. II. Henrik német császár 1107-ben a cambraii püspökök javára grófsággá tette 1677. foglalta el XIV. Lajos Németországtól.

Cambria

1. county Pennsylvania észak-amerikai államban, 1929 km2-nyi területtel, 46811 lak., Johnstown székhellyel. 2. C.; Wales latin neve.

Cambrian pottery

(angol, ejtsd: kembrienpotteri), zománc-festékkel befestett angol cserépedény, melyet a XVIII. században Swansea-ban gyártottak.

Cambridge

(ejtsd: kembridzs), 1. grófság Anglia K-i részében Northampton, Huntington, Bedford, Essex, Suffolk, Norfolk és Lincoln grófságok közt, 2119 km2-nyi területtel (1891) 188862 lak. Csak D-i része halmos, É-i része egészen sik; ezt Ely-sziget néven is ismerik. Az Ouse szeli keresztül, amely itt veszi föl a Cam és Lark nevü mellékvizeit. C. várostól ÉK-re és K-re nagy krétasikság terül el. A földnek 1/3-a eke alá kerül, a többi nagyobbára legelőül szolgál. Az állattenyésztés virágzó, s a grófság különösen jó vajat szolgáltat. Ipara nincs.

Fővárosa: 2. C., Anglia régi és tekintélyes városa, az ugyanily nevü grófság főhelye, a 12-szer áthidalt Cam mindkét partján, (1891) 36983 lak. A rómaiak idejében Camboritumnak, a középkorban Grantebridgenek hivták; 871. a dánok, 1010. Hódító Vilmos dulták föl. Házai régies külsejüek. Játékterei, kertjei, pompás rétjei kellemes hatást tesznek. Templomai közt kiválóbbak: a St. Mary the Great, az apátsági és a szent sirról elnevezett templom (Round Church); ez utóbbi kerek épület egykoron a templáriusoké volt. Egyéb kiválóbb épületei mind az egyetemmel függnek össze. C. hirét-nevét egyetemének köszöni, amelyet némelyek szerint már 630-ban, mások szerint pedig csak 1209. alapítottak. A C.-i egyetemre vonatkozó legrégibb hiteles okirat I. Eduárd király idejéből való. Régi kiváltságaiból még napjainkig is megőrizte azt a jogot, hogy felügyel a nyilvános fegyelemre, azokra a házakra, amelyekben diákok laknak (licensed lodgings) és eltilthatja olyan üzletek látogatását, amelyek a tanuló ifjak pazarlásra irányuló vágyát előmozdíthatnák. Még Erzsébet királyné idejéből való szervezetét az 1858. és 1882. kiadott szabályzatok az ujkor szellemében átalakították. Ezek szerint az egyetem 17 intézetből (Colleges v. Halls) és két hostelből áll, amelyeknek mindegyikét saját külön törvényei szerint igazgatják; ezekhez járulnak a non-attachedv. non-collegiate students, kik egy cenzor felügyelete alatt a college-eken kivül laknak. A college-ek közül a legrégibb a Peterhouse (1257-ből), a legujabb a Downing college (1807-ből); leglátogatottabbak: Trinity (1546-ból), leghiresebb egész Angliában, közel 700 tanulóval és egészben 3550 taggal, igen értékes könyvtárral, 103863 Ft sterl. évi jövedelemmel; a master fizetése 3000, a fellowké 300-750 Ft st., továbbá a St. John's college (1511-ből) pompás kápolnával; Clare (1326), Pembroke, Gonville and Caius (ejtsd: kísz), Corpus Christi, Queen's college, St. Catherine's stb. C.-én kívül vannak a nők számára Girton college (1873-ból 110 tanulónővel) ég Newnham college (1875-ből 140 tanulónővel). A két hostel: az olcsó, szigorán ortodox Selwyn-college (1882-ből) és az Ayerst Hall (1884-ből) szegényebb tanulók számára. A college-ek tagjai: 1. a rektor (Master, Head), 2. a fellows (akik a graduáltak sorából kerülnek ki és az alapítványokból rendes évi fizetést huznak), 3. graduates, akik még nem fellowk, 4. a bachelors, a college végzett tanulói, 5. a tanulók (undergraduates), akik 4 osztályba osztatnak: a) fellow-commoners, gazdagabb szülők gyermekei, akik a fellowkkal egy asztalnál esznek, de számuk már nagyon kevés, b) scholars, akik ösztöndijat élveznek, c) pensioners, a fizető tanulók tulnyomó része és d) sizars, akik ingyen ellátásban részesülnek. A tanulók, akiknek száma (1891) 3029 (a tanulónőké 250), nagyobbára 3, legfőbb 4 év alatt végzik el tanulmányaikat; az első évesek neve: freshman, a másodéveseké: junior soph, a harmad éveseké: senior soph. Minden collegenek megvannak a maga tutorai és lecturerei, akik a tanulókat otthon tanítják; a tanulók, akik bizonyos szakmára készülnek, ezen kivül egyetemi tanárok előadásait is hallgatják; ezek száma 42. Tanít ezenkivül 6 reader és 33 university lecturer, akiknek állása a mi egyetemi rendkivüli tanáraink állásának felel meg; továbbá 50 teacher, superintendent, demonstrátor és curator. A tantárgyak száma azelőtt csekély volt; most azonban a latinon, görögön, teologián, matematikán és fizikán kivül vannak képviselői a természettudományoknak, orvostannak, a filológiának (angol-szász, arab, héber, szanszkrit), a jogtudománynak, történelemnek és műtörténelemnek meg a zenének. Minden tanuló, mielőtt valamely collegebe fölvétetnék, tartozik beigazolni, hogy megvan-e a kellő előképzettsége. Az egyetemi grádusokat három, nagyobbára irásban tett vizsgálat alapján adják ki; ezek: a previousexamination (littlego), az anyanyelvből, görögből, latinból, vallástanból, geometriából, algebrából és aritmetikából; a generál examination, görögből, latinból, algebrából és a statisztika törvényeiből, végül a special examinationa kandidátus választása szerint teologiából, filozofiából, nemzetgazdaságból, jogtudományból, természettudományokból, mekánikából vagy zenéből. E három vizsgálat alapján megadja az egyetem Bachelor (B. A.) grádust. A bachelorok további 3 év mulva, vizsgálat nélkül is, csak bizonyos dijak lefizetése mellett megkapják a Master (M. A.) cimet. A doktor cimet csak idősebb tudósoknak szokták megadni. A tanulók mindennap legalább három órát (délután 2-5) testedző játékokkal foglalkoznak. E célra szolgálnak a játékterek (Parkers's Piece és Fenner's Ground), az evező klubok csolnakházai, a labdajátékház (Tennis-Court). Az egyetemhez tartoznak továbbá a szenátus épülete, a nagy könyvtár (400000 kötettel és 6500 kézirattal, a többi közt a Codex Beze), a Pitt Press (egyetemi sajtó), az Addenbrooke's Hospital, a Fitzwilliam-muzeum (kép- és szoborgyüjteménnyel), a természettudományi és anatomiai muzeum, a csillagvizsgáló és a botanikuskert. A C.-i egyetem a tantervek elkészítése, a vizsgálatok módozata, tanárok alkalmazása stb. tekintetében teljesen független; az államtól segélyt nem kap; a parlamentbe két képviselőt küld. Az egyetemet kifelé a Chancellor, a High Steward és Deputy High Steward képviseli, akik azonban a belügyek igazgatásától távol állanak. A tulajdonképi vezető a Vice-Chancellor, aki 2 évenként változik és mindig vm. collegemastere; melléje vannak rendelve: a Registrary (levéltáros), a Commissary, Librarian, Counsel (jogi tanácsos), 2 Esquire Bedell és a Public Orator (aki az egyetem nevében latin nyelven tart beszédeket). A tanítás, vizsgálatok ügyeiben stb. a Generál Board of Studies intézkedik, amely az egyes szakok (összesen 12) választott képviselőiből áll; a javaslatokat a Special Board-ok teszik meg, és a Council, meg a Senate hagyják helyben. V. ö. Holl Cambridgeshire (1882); Statutes and Ordinances of the University of C. (1883); The University Calendar, évenkint; Clark C. Brief historical and descriptive notes (London 1890); Bass Mullinger, A historyofthe Univers. of C. (4 köt. az egyetem megbizásából készült.)

3. Város Massachusetts észak-amerikai államban, a Charles-folyó mellett, tulajdonkép Boston külvárosa amellyel összeköttetésben áll; 1890) 70028 lak., hengerművekkel, szappan- és kocsigyártással, cukorfinomítókkal és teleszkop lencsék készítésével. C.-ben van az Egyesült-Államok legjelentékenyebb iskolája, a Harvard-University, amelynek alapját egy puritán lelkész John Harvard vetette meg 1638-ban. Eleinte csak teologiai fakultásból állott most már felöleli a tudományoknak minden ágát és 1869 óta Eliot V. K. ösztönzésére elfogadta a tanszabadságot is. A Harvard University az államtól segélyt nem kap, ma külön város a városban, magában foglalván a nagy előadási termeket, laboratóriumokat, két gazdag zoológiai muzeumot, a Peabody-muzeumot (amerikai régiségek számára), palotákat a tanárok és tanulók számára egy botanikus és egyéb kerteket, nagy ebédlőket, parkokat és réteket az ifjúsági játékok számára végül egy nagy könyvtárt (375576 köt. és 300863 füzetet). Csillagvizsgálója egyike az ujvilág leggazdagabb és legjobban vezetett ilynemü intézeteinek. Vagyona (1890) 7122855, évi jövedelme pedig 2805774 piaszter. A tanárok (tutors, assistents stb.) száma: 186, a tanítványoké 1341. V. ö. Quincy, Hist. of Harvard University (1860. 2 kiad.). Thayer, An historical sketch of Harvard University (1891).

Cambridge

1. Adolf Frigyes herceg Tipperary gróf, Culloden báró, Hannover ország helytartója és angol tábornagy, III. György király legifjabb fia szül. Londonban 1774 febr.. 24., megh. u. o. 1850 jan. 8. Korán a hadseregbe lépett s 1793., mint ezredparancsnok részt vett a hondschoote-i ütközetben. 1794. atyja ezredessé, C. herceggé és peer-ré nevezte ki. Mint felsőházi tag, a francia forradalom elleneihez tartozott s támogatta Pitt politikáját. 1803. Hannoverában a franciák ellen harcolt. 1816. pedig Hannovera helytartója és később alkirálya lett s e minőségben a tudományok és művészetek pártolása által népszerűségre emelkedett. 1837-ben, midőn Ernő Ágost cumberlandi herceg a hannoverai trónra lépett, visszatért Angliába. Nejétől, hessen-kasseli Auguszta hercegnőtől egy fia és két lánya született: 1. György (l. alább); 2. idősb Auguszta leánya (szül. 1822.), ki Frigyes Vilmos, mecklenburg-strelitzi nagyherceghez ment nőül; 3. ifjabb leánya Mária Etelka (szül. 1833.) Teck Ferenc hercegnek (württembergi Sándor herceg fiának) a neje.

2. György Frigyes Vilmos Károly, herceg, angol tábornok és a brit hadsereg főparancsnoka, az előbbinek fia, szül. Hannoverában 1819 márc. 26. Atyja halála után ennek cimét és helyét öröklötte a felsőházban. 1854. lord Raglan alatt részt vett a Krim-háboruban, de betegsége miatt még a háboru bevégzése előtt visszatért Angliába. 1856. Viktoria királynő az angol hadsereg főparancsnokává nevezteki, s e minőségben több reformot vitt keresztül. Eltörölte a botbüntetést, behozta a csapatok könnyebb felszerelését s a tisztjelöltek vizsgáját. A tiszti állások megvásárolhatását sok ideig védte, de a közvéleménynek végre engedett s 1870. megnyugodott annak megszüntetésében.

Cambridge henger

l. Henger.

Cambriels

(ejtsd: kambriel) Albert, francia tábornok, szül. Lagrasse-ban (Aude) 1816 aug. 11., megh. 1891 dec. 22. A st. cyri katonai iskola elvégeztével 1836. mint altiszt a gyalogságba lépett, 1847. százados 1853. őrnagy és az 1859-iki olasz háboru folyamán ezredes, 1863. dandárparancsnok lett; az 1870. a Châlonsban ujonnan alakított 12. hadtest egyik dandárát vezérelte és a sedani ütközetben a fején megsebesült és elfogatott. A fogságból azonban Tours-ba szökött, hol Gambettának felajánlotta szolgálatát. Ez a keleti hadsereg vezérletét bizta. reá, melyről azonban, részint szerencsétlen ütközet, részint a hadseregben való egyenetlenségek, részint sebe miatt lemondott. 1871 január elején a Vierzonban hátrahagyott 19. hadtest élére állították, hogy Bourbaki hadosztályát fedezze, de fejsebe következtében január 27. kénytelen volt a tényleges szolgálatból kilépni. 1873. a 10. hadtest parancsnokává nevezték ki Rennesbe, 1869. Besançonba helyezték át.

Cambronne

(ejtsd: kambronn) Péter Jakab István gróf, francia tábornok, született St. Sebastian-ban (Nantes mellett) 1770 december 20., megh. 1842 március 5., 1792-ben lépett a nemzetőrségbe és 1799. Zürich mellett mint százados egy orosz ágyutelep elfoglalásával tünt ki. 1806-1813. őrnagyi minőségben küzdötte végig az összes hadjáratokat 1814. pedig Elba szigetére követte Napoleont, kivel 1815 márc. Párisba visszatért. Napoleon ezért ezredesnek, grófnak és pairnak nevezte ki. Waterloonál a császári gárdának egyik szakaszát vezérelte. A legenda e szavakat adja ajkára: «La garde meurt et ne se rend pas!» Ez azonban nem egyéb mesénél és C. maga sem vallotta azokat a szavakat vagy hasonlókat magáénak. A csata folyamában Halkett angol tábornok felszólítására letette a fegyvert és mint hadi fogoly Angliába vitetett. Később a reakció hadi törvényszék elé állította de miután kitünt, hogy ő 1814. nem esküdött a Bourbonoknak hűséget, szabadon bocsátották. 1820. XVIII. Lajos Maréchal de Campnak és Lille parancsnokának nevezte ki, mely állásáról azonban betegsége miatt 1824. lemondott és Nantes közelében egy faluba költözött, melyet azután 18 évig (haláláig) többé el nem hagyott. V. ö. Grande Encycl. VIII. 1066.

Cambuscan

telivér verseny- és apaló (apja a hires Newminster, anyja The Arrow), a legeredményesebb apaló eddig Buccaneerrel együtt Magyarországon és Ausztriában. Neveltetett Anglia jelenlegi királynője magán ménesében Hampton-Courtban. Mint csikót lord Stamford vette meg, kinek szineiben öt éves koráig számos nagy versenyt nyert. 1872. b. Ambrózy tanácsára Mr. Cavaliero vette meg a kisbéri m. kir. ménes számára 4000 Ł-ért hol 1882-ig működött mint apaló. Számos ivadékai közül legkiválóbbak voltak a legyőzhetetlen Kincsem, Altona, Gamiani, Frangepan, Merény stb.

Cambyses

l. Kambyses.


Kezdőlap

˙