Capo di Monte

III. Károlytól alapított, de csak 1843. befejezett kastély Nápoly mellett, amelynek parkjában porcellángyár állott; a gyárat a franciák szüntették meg 1806. A gyár jegye egy korona és alatta v. N (Napoli) v. R F (Real Fabbrica).

Capo d'Istria

az ugyanily nevű kerületi kapitányságnak (794 km2-nyi területtel, 74,755 lak.) főhelye Isztriában a Valle Stagnon nevü öbölbe kinyuló sziklás félszigeten, amelyet a szárazhoz kőtöltés csatol, félkör alakban termékeny vidéktől környékezve, (1890) 10,706 lak., bőrcserzéssel, hajóépítéssel, művirágkészítéssel és jelentékeny tengeri sófőzéssel. Piaca a velencei S. Marco-térre emlékeztet. Jelentékeny épületei a székesegyház, amelynek homlokzata részint a XV. sz.-ban gót, részben a XVI. sz.-ban lombard stilusban épült, értékes templomi szerekkel, a többi közt régi művészi elefántcsont szekrényekkel; továbbá a városháza, a prétori palota, az I. Ferenc császártól épített fegyház, magasan fekvő Belvedere-jével. C. helyén, a hagyomány szerint, Palladia nevü kolchiszi gyarmat állott. A rómaiak idejében Aegina volt a neve. A hunok lerombolták; ezután fölépítőjéről Justinopolisnak és későbben Kaprisznak hivták. Az aquilejai patriárka uralma alatt Caput Istrie nevet nyert. Hogy az isztriai határgrófok uralma alól meneküljön, a velenceiek oltalma alá helyezkedett. De 1353. ezek ellen is föllázadt; amiért a velenceiek teljesen lerombolták és uralmukat állandóvá tették. 1797., illetőleg 1814. osztrák uralom alá került.

Capo d'Istrias

görög államférfiu, lásd Kapo d' Istrias.

Caporal

l. Tizedes.

Caporioni

(olasz), az egyházi állam városaiban a sedisvacantiák alatt a közigazgatás vezető férfiai. Hivataluk vagy tartós idejü volt, s akkor évenkint tekintélyes polgárok sorából választották s pápai legátusok állásukban megerősítették, vagy pedig legtöbbnyire csak a szentszék betöltésekor rendelték ki, anélkül, hogy hatáskörüket pontosan körül vonalozták volna. Magában Rómában a pápa a széküresedés idejére 42 neki javaslatba hozott tekintélyes polgár közül 12-őt választott ki caporionénak. A pápáknak avignoni fogsága idején a (13) C.-k állandó hivatalnokok voltak, mig IV. Jenő pápa 1435. azt a szokást nem léptette életbe, hogy főpapot nevezett ki governatorénak.

Caporcianit

l. Laumontit.

Capot

(franc., ejtsd: kapó) a. m. felső kabát, vagy esőköpeny, mely a köpenyhez tartozó fejrevaló süveggel is el van látva: ez utóbbit magát is C.-nak nevezték.

Capotasto

(olasz), tulajdonképen vonós hangszerek fogólapjának a vége; de C.-nak mégis inkább egy oly, a fogólapon eltolható s az összes hurokat leszorító kapocsfát neveznek, mellyel a hangszer összes hurjai tetszés szerint, p. fél, egész stb. hanggal magasabbra hangolhatók. A C. különösen a gitárnál van használatban, a vonós hangszereknél ma már nem. A zongoránál a C. egy szilárdan a szerkezettel egybekötött vasrud, mely a hangolófában van megerősítve s a felső, azaz vékonyabb hurokat fedi.

Capoul

József, francia tenorista, szül. Toulouseban 1831 febr. 27. Zenei kiképeztetését Párisban nyerte. 1861-1872 közti években a párisi Opera-Comique legkedveltebb tagjai közé tartozott. Newyorkban, Londonban, Bécsben, Budapesten, Pétervárott vendégfellépteit nagy tetszés kisérte.

Cappa

v. Capa (középkori latin). A kanonokok és némely szerzetesek vállát borító kis kerek köpeny csuklyával. A püspököké kék uszállyal is el van látva. Azelőtt az egyháziak egyik felső köpenyét is igy hívták.


Kezdőlap

˙