Carta

(olasz., ejtsd: karta) a. m. papir; C. bianca (fran. carte blanche), fehér papirlap, iratminta. (V. ö. Carte.) - C. rigata, l. Cadricat.

Cartagena

1. Spanyolország legfontosabb hadi kikötője és Murcia tartomány egyik kerületének székhelye (1887) 84,230 lakossal. Kikötőjének bejárata 700 m. széles; ezt mindkét oldalán dombokon épült erődök és ágyutelepek védik; a város körül emelkedő magaslatok szintén meg vannak erősítve; a Castillo Antiguot koronázó erőd a város közepe és a part között fekszik. Ezeken kivül az egész város körül bástyák és falak huzódnak el. Régi székesegyháza már régen összedüledezett. A városháza casas consistoriales, a tenger közelében a las Monjas-téren épült; portikusza előtt arab izlésre valló galéria áll; benne római és karthagói régiségeket őriznek. Egyéb jelentékeny épületei: a Caridad-kórház; a presidio, a tenger mellett, ennek közelében van a rendkivül nagy hajóarzenál, a maga hajó-, kötél- és vitorlavászongyáraival. Legszebb sétahelye a botanikus kert. A Santa Lucia külvárosban sok az ólom- és cinkolvasztó. Kikötőjéből különösen alfafüvet, ólom-, cinkérceket és narancsokat exportálnak. Közelében a Sierra de C.-ban ólom- és vasércbányák vannak nagy számmal, amelyek mintegy 1200 munkást foglalkoztatnak C.-t Hasdrubal karthagói vezér alapította Kr. e. 228. és legfontosabb fegyveres hellyé tette Hispaniában; a rómaiak Carthago Novanak nevezték el és 210. Scipio vezérlete alatt elfoglalták. Augustus csász. idejében Colonia Victrix Julia néven kolóniává lett és egyike volt Hispania legvirágzóbb és legnépesebb városainak. Kerülete 20, mások sz. 40 stadium volt, tehát legalább kétszerte több lakosa volt, mint napjainkban. 425. a vandalok foglalták el; későbben a nyugati gótoknak bizanciaknak (534-624), majd ismét a nyugati gótoknak (624-711), végül a móroknak került a birtokába, akik elpusztították. II. Fülöp korában ujra fölvirágzott. A spanyol örökösödési háboruban a szövetségesek rövid időre elfoglalták. Legfontosabb szerepet a város az 1873-iki anarkia idejében játszott. Julius 12-én a kommunizmus hivei C.-t hatalmukba kerítették és 1874 jan. 11-ig állottak ellen, amikor is a város magát Dominguez spanyol vezérnek megadta. - 2. C. (azelőtt C. de las Indias), Bolivar állam fővárosa Kolumbiában, az Antillák tengerének egy kis parti szigetén, amelyet a szárazzal hid köt össze, 8600 lak., erős és vastag körfalakkal, néhány szebb templommal, amelyek közt a legjelentékenyebb: a San Juan de Dios. C, kikötője 40 km2-nyi területü, amelyet szigetek (Tierra Bomba, Bara stb.) zárnak el a sík tengertől, biztos menedéket nyujt a hajóknak. 1890 2 1/2 millió peso értékü volt a kivitele (marha, marhabőrök, dohány, nemes fémek). C.-t 1533. Heredia Calamar néven alapította; régebben a XVIII. században virágzóbb volt mint most; egészségtelen környéke miatt lakóinak száma 30,000-ről apadt le 8600-ra.

Cartago

1. az ugyanily nevü departamento fővárosa Costa-Rica köztársaságban, 1588 m. magasban, 22 km.-nyire San Josétől, amelytől az Ochomogo-hágó választja el, 1000 lak., az 1823. földrengés előtt 23,000 lak. C. egyike a legrégibb városoknak Spanyol-Amerikában; már 1522. fennállott. Midőn S. José lett a főváros, nagyon aláhanyatlott. - 2. Város Kolumbiában, Cauca államban 5 km.-nyire a Cauca folyótól, 7700 lak., kik kítünő kávét, dohányt és kakaót termelnek.

Cartault

Ágoston György Károly, francia filologus, szül. Párisban 1847 aug. 24. Több helyen tanárkodott, Benoist Jenő halála (1887) óta Párisban a Faculté des lettres tanára, hol a latin költészetet tanítja. Több tudományos folyóirat dolgozótársa. Munkái: La Triére athénienne, étude d'archéologie navale; Collection Camille Lécuyer, terres cuites trouvées en Gréce dans l'Asie-Mineure (1882-85); Sur l'authenticité des groupes en terre cuite de l'Asie-Mineure (1887); Vases grecs en forme de personnages groupées (1889); Terre cuites grecques photographié d'aprés les originaux des collections privées de France et des musées d'Athénes (1891).

Carte

(franc., ejtsd: kart), kártyalap, étlap. A la C. enni annyit jelent, mint az ételeket szabadon választani az étlap szerint, ellentétül a table d'hôtenak, melynél adott étlap szerint étkezik a vendég. C. blanche a. m. fehér lap, képletes kífejezése a teljhatalomnak.

Carte

Tamás, angol történetiró, szül. Ducmoorban 1686., megh. 1754 ápril 2. C. Sámuel történetirónak (1653-1749) fia. Papi pályára lépett, de mivel az elüzött Stuartok érdekében megindított mozgalomhoz csatlakozott, 1715. Franciaországba kellett menekülnie, hol nagy angol történeti munkája érdekében a levéltárakban kutatott. 1728. Karolina királynő pártfogása alatt visszatérhetett, de később az Atterbury-féle összeesküvésbe elegyedett és ekkor megint Franciaországba kellett menekülnie. Főbb művei: General history of England (Lond. 1747-45 uj kiad. 1851, 5 köt.); Life of James, duke of Ormond (1746, 2 köt.); Catalogue des rolles gascons, normands et français dans les archives de Londres. (Megj. Párisban 1843, 2 köt.)

Carteja

előbb feniciai, majd a Kr. e. VI. század végén karthagói város Spanyolországban (Hispania Betica) a Gibraltári szoros közelében. Még a rómaiak alatt is igen virágzó és hatalmas város volt. Kr. e. 171. Colonia Libertinorum név alatt első római kolónia volt.

Cartel

(franc., ejtsd: kártel), különösen rokoko izlésü fali órák kerete. Igy nevezik a kisebb méretü cartouche-t is. - Más értelemben l. Kartel.

Cartellier

Péter, francia szobrász, szül. Párisban 1775 dec. 2., megh. u. o. 1831 jun. 12. Bridan műtermében tanult, de apja korai halála következtében kénytelen volt műipari rajzolással fentartani magát. Első műve, mely nevét ismertté tette, a szüzesség szobra volt (márványból 1808); erre következett Aristides szobra és Vergniaud kolosszális szobra (1815). 1810. a Louvre főbejáratára készített egy kitünő basreliefet: A dicsőség istenasszonya, amint koszorukat oszt. 1811. pedig az École de droit számára I. Napoleon mint törvényhozó szobrát (jelenleg a versaillesi muzeumban), s az Arc de Triomphe du Carroussel számára elkészítette Valhubert tábornok szobrát, 1819-ben Pichegru tábornok szobrát (jelenleg a versaillesi muzeumban). Ő tőle való Reimsban XV. Lajos kolosszális bronz-szobra; Pallas Athéné (jelenleg a versaillesi muzeumban); Josefine császárné síremléke a rueili templomban (1825). Iskolájából egy sereg jóravaló francia szobrász került ki; ilyenek: Aumont, Bude és Lemaire stb. V. ö. David Imre, Notice historique sur C. statuaire (Páris 1836).

Carter

több county az észak-amerikai Egyesült államokban, és pedig Kentuckyben (7510 lak., Grayson főhely) Misszuriban (1440 km2-nyi ter., 1450 lak., Van Buren főhely), Tennesseeben (1008 km2-nyi ter., 7910 lak., Elizabethtown főhely).


Kezdőlap

˙