Cassa

(ol., ejtsd: kassza) a. m. pénzszekrény, pénztár.

Cassagnac

l. Granier de Gassagnac.

Cassano

több város neve Olaszországban, a jelentékenyebbek: 1. C. all' Jonio, város Cosenza tartományban, püspöki székhellyel, 9030 lak., szőllő-, olaj-, és eperfatermesztéssel, márványbányával és kéntartalmu ásványvizforrásokkal. - 2. C. d' Adda, falu Milanó tartományban, az Adda jobb partján, 4880 lak., három csatáról ismeretes; 1259. a milanóiak megverték és elfoglalták Ezzelino da Romanot; 1705 aug. 16. a Vendôme vezérelte franciák megverték Savoyai Jenőt és 1799 ápr. 27. Szuvarov legyőzte a Moreau vezérlete alatt álló franciákat. - 3. C. delle Murgie, Bari tartományban, 5000 lak., rézolvasztókkal.

Cassas

(ejtsd: kassza) Lajos Ferenc, francia festő és építész, szül. Aray le Ferronban 1756., megh. Versaillesben 1827. 1816-ban a párisi gobelinműintézet főfelügyelője és rajztanára lett. Rézmetszetekben kiadott rajzai: Voyage pittoresque de la Syrie, de la Phénicie, de la Palestine et de la Basse-Égypte (1759-től, 30 füzet) szöveggel de la Porte du Theiltől; Voyage pittoresque de l'Istrie et de la Dalmatie (Páris 1802) és Vues pittoresques des principaux sites et monuments de la Gréce, de la Sicile et des sept collines de Rome (Páris).

Cassatio

(lat.) a. m. semmisítés. - Itélet C.-ja a. m. az itéletnek megsemmisítése. - Cour de C. (franciául, olaszul Corte di Cassazione), semmítőszék. - A zenében igy nevezték az olyan darabot, mellyel egy hosszabb zeneelőadást befejeztek; később C. alatt egy a szerenád fajához tartozó, több tételü zenedarabot értettek, melyet este az utcán, illetőleg a szabadban adtak elő.

Cassegrain

(ejtsd: kaszgren), francia tudós, ki egy tükörteleszkópot szerkesztett, melyben az objektiv helyett átfurt tükör volt. Abban különbözött a Gregory által feltalálttól, hogy a kisebb homoru tükör helyett domborut használt. Ezen módosítás előnye abban áll, hogy a cső a kis tükör kettős gyujtó távolával rövidebb és ez által fényben erősebb lesz és erősebben nagyít. Mivel a két tükör egymással ellenkező irányban görbül, a gömbi eltérés is részben elenyészik.

Cassel

1. közigazgatási kerület Hessen-Nassau porosz tartományban a thüringiai fejedelemségek, Waldeck és Hessen nagyhercegség közt, 10,115 km2 területtel, (1890) 820,988 lak. A kerület egészen hegyes, a legmagasabb csúcs a Magas-Rhônben levő Wasserkuppe (950 m.). A Kinzig, Werra, Fulda, Lahn és Majna öntözik. Földje termékeny. C. 24 járásra oszlik. - 2. Fővárosa Hessen-Nassau porosz tartománynak és 1866-ig Hessen választófejedelemségnek. 173 m. magasságban, a Fulda mindkét partján, a Habichtswald, Reinhardswald, Kaufungerwald és a Söhre által határolt medencében, (1890) 72,477 lak., jelentékeny gép- lokomotiv-gyártással (legnagyobb a Henschel-féle), fizikai eszközök készítésével (ismeretes a Breithaupt-féle gyár), vasbutor-, zongora- és papirgyárakkal és kémiai szerek előállításával. C.-nak Altstadt, Westviertel Ober- és Unterneustadt nevü részei közül csak az utóbbi van a Fulda jobb partján. A város szép és rendezett utcákból áll; erődítményeire csak nehány régi épület emlékeztet. Legszebb utcája a Königstrasse (1600 m. hosszu). Legjelentékenyebb épületei: a Szt. Márton-templom (a XIV. és XV. századból), Nagylelkü Fülöp hesseni gróf siremlékével; és a kat. templom Fischbein festményével; az egykori választófejedelmi palota (Rotes Palais), a Fridericianum nevü muzeum, az igazságügyi palota, a Bellevue-kastély és a képtár. Emlékszobrok: II. Frigyes hesseni gróf márványszobra a Friedrichsplatzon, Spohr Lajos bronzszobra a Theatersplatzon, a Hesseni emlékszobor, egy alvó oroszlán és néhány mellszobor. C. kulturális és jótékonysági intézetei közül a nagyobbak: a Museum Fridericianum, nehány antik művészeti emlékkel és gazdag országos könyvtárral (170,000 kötet és 1600 kézirat, ezek közt a Hildebrand-ének a IX. századból), a képtár müipari, porcellán és fayence tárgyakkal, a flandriai és hollandi iskolából való képekkel; több tudományos (történelmi, földrajzi, természettudományi) egyesület, több középiskola, nehány kórház stb. Kiránduló helyei az Aue (Karlsaue) nevü park, szép márványfürdővel és Wilhelmshöhe (l. o.). - Chassala néven már 913. történik róla említés. 1239. városi jogot kapott. Gyermek Henrik székhelyévé tette. A hétéves háboruban a franciák megszállották (1756-62). Miután Nagy Frigyes szövetségesei a franciákat elűzték, erődítményei nem sokára leromboltattak. 1807. Vesztfália királyság fő- és székvárosává lett. 1813. ezen jellegét elvesztette és ismét a hesseni választó birtokába került. 1866 jun. 19. megszállották a poroszok és azóta porosz birtok. V. ö. Führer durch C. Wilhelmshöhe und Umgebung 1887; Piderit: Geschichte der Haupt-u. Residenzstadt C. 1882. - 3. Város Nord francia départementban, a 157 m. magas Mont-C.-en, (1891) 3931 lak. szülöttének Vandammenak, emlékszobrával; a XVI. századból való városházzal. Régi kastélyának terrasszáról gyönyörü kilátás nyilik. A rómaiak Castellum Morinoruma, 1678 óta francia birtok. A városnak az a történeti nevezetessége van, hogy falai alatt 1071. Róbert, Flandria grófja legyőzte I. Fülöp francia királyt; 1328. Valois Fülöp a föllázadt flamandokat és 1677. Orléans Fülöp Orániai Vilmost.

Cassel

1. Dávid, zsidó tudós (C. Pál testvérbátyja), szül. Glogauban 1818 márc. 7., meghalt 1893. jan. 22. Teologiai tanulmányait Boroszlóban és Berlinben végezte, 1846-79. a Nauen-féle nevelőintézet igazgatója volt Berlinben, 1862 óta az ottani zsidó tanitóképző tanítója is. 1872-től egész haláláig mint a berlini zsidó teologiai főiskola tanára működött. Főbb munkái: Leitfaden für den Unterricht in der jüd. Gesch. u. Litteratur (8. kiad., Majnai Frankf. 1890); Hebr.-Deutsches Wörterb. (Berlin 1871); Gesch. der jüd. Litteratur (u. o. 1772-74, 2 köt.); Lehrbuch der jüd. Gesch. u. Litteratur (Lipcse 1879). Azonkivül kiadta de Rossi Ázarjá: Meor-enájim c. munkáját (Vilna 1866); valamint Jehuda ha-Lévi: Kuzári c. vallásbölcsészeti könyvét (Lipcse 1879), az utóbbit német fordítással és magyarázattal. Magyarul megjelent: A zsidó nép és irodalom története. Ford. dr. Kleinmann Mór (Pest 1868).

2. C. István Pál (tdk. C. Selig), német teologus és kulturhisztorikus, született Grossglogauban 1821 február 27., meghalt Friedenauban, 1892 december 24. Erfurti kir. könyvtárnok, 1866-ban a porosz képviselőház tagja, 1867. a berlini Krisztus-templomban hitszónok lett. Nagy feltünést keltettek a német fővárosban (1869-70 s egyébkor) tartott nyilvános felolvasásai a pápák története köréből és a francia-német haboru után mondott Deutsche Reden-jei (2. kiad. Berlin 1871). Egyéb munkái: Magyarische Altertümer (Berlin 1848); Eddische Studien (Weimar 1856); Der Schwan in Sage und Leben (Berlin 1861, 3. kiadás 1872); Weihnachten - Ursprung, Bräuche u. Aberglaube (u. o. 1862); Das Evangelium der Söhne Zebedäi (Bielefeld 1870); Kaiser- u. Königsthrone (Gotha 1874); Löwenkämpfe von Nemea bis Golgatha (u. o. 1875); Fredegunde, novella (1883); Aus Litteratur und Geschichte (Lipcse 1885, 2. kiad. 1886); Japanische Sagen (1885); Zoroaster (1885); Krit. Briefe über die Probebibel (1885); Friedr. Wilhelm II. (1886); Der Elefantenorden (1888); Philippus der Kaiser eine Apologie (1888); Il Veltro. Dantische Studie (1890); Vorträge über die sociale Frage (1891) stb. 1875 óta kiadta a Sunem cimü teologiai heti folyóiratot. Összes kisebb műveit most adják ki Erfurtban. Az első kötet 1893. jelent meg.

Casselmann-zöldje

réztartalmu zöld festék, amely a rézszulfát és a nátrium acetát forró oldatainak az összeelegyítésekor csapadék alakjában leválik. A kiszárított csapadék élénk zöld szinü, és gyakran előnyösen helyettesíti a még mérgesebb arzéntartalmu schweinfurti zöldet. Kémiai összetétele ingadozó; a bázisos rézszulfát meg a rézacetát vegyületének tekinthető.

Casserole

(franc. ejtsd: kásszról), lapos edény, agyagból, vasból v. ónozott rézből; serpenyő.


Kezdőlap

˙