Chamorro

(ejtsd: kámorro), igy nevezték a spanyolok a csöndes-oceáni Márián-szigetek benszülött régi lakóit.

Chamosit

(chamoisit), zöld színü kloridféle ásvány (vas-aluminium-szilikát), mely rendesen oolitos vasérccel együtt, részben mint annak kötőanyaga található. Mivelhogy az illető oolitos vasérc a chamositon, mint kloridos ásványon kivül gyakran tartalmaz magnetitet s hidridet s egyéb karbonátokat is némelyek C. alatt nem a kloridos ásványt értik, mely a vasérccel együtt terem hanem magát a vasérckőzetet. Svájc: Canton Wallis: Chamoson mellett (innen a név); Canton Uri: Maderau-völgy; Csehország: Nučic és Chrustenic vidékén; Thüringia (Schmiedefeld); Szilézia a lelőhelyei. - Berthíer irta le 1820-ban chamoisit néven, de később C.-ra javították. Rokon vele a berthierin (Lotaringia: Hayanges, Metz vidéke) és a bavatit (Bretagne).

Chamotte

(Samott), égetett és aprított tűzálló agyag. C.-téglák, tűzálló agyagból készített téglák, melyekből kohókat s égetőkemencéket építenek. A C.-tégIákat főképen oly kemencékben alkalmazzák, amelyekben a tégla bázikus salakkal, üveggel v. az alkalikus fahamuval érintkezik, mert ezeknek a C.-tégla jobban ellentáll, mint a quarcos-tégla. A C. téglák a szokásos téglaalakon kivül a boltozat v. a kemencefal hajlásának megfelelően ékalakuak is.

Chamouny

l. Chamonix.

Champ

(franc., ejtsd: sam) a. m. mező; C. de bataille, csatatér; C. de fédérátion, szövetség földje; C. de mai, május-föld; C. de Mars, Mars földje.

Champagne

(ejtsd: sampanny). 1. Franciaország egykori tartománya a felső Szajna medencéjében Ile-de - France, Orléanais, Burgundia, FrancheComté, Lotaringia, Luxemburg és Belgium közt, mintegy 30,667 km2 területtel. Sik terület, amelyet a Szajna, Aube, Yonne, Aisne, Oise és Marne É-i szögletében pedig a Maas öntöznek. Fővárosá volt Troyes. C. a következő 9 vidékből állott: 1. Tulajdonképeni C. (a mai Aube és Marne dép. nagyobb része); 2. Rémois (Reims arrondissement és Marne Ny-i része); 3. Argonne (Sainte-Menehould környéke); 4. Perthois (Vitry-le-Frangois és Saint-Dizier környéke); 5. Rethelois (Ardennes dép. nagyobb része); 6. Vallage (Joinville, Vassy, Brienne, Bar-sur-Aube, Clairvaux és Château-Vilain környéke); 7. Bassigny (Chaumont, Langres, Bourbonne, Montigny, Bourbonne-les-Bains környéke); 8. Sénonais (Sens, Pont-sur-Yonne, Joigny, Saint-Florentin, Tonnerre, Bray stb. környéke); 9. Brie champenoise (Seine-et-Marne dép. jelentékeny része és Château-Thierry arrondissement). C. pouilleuse névvel a C.-nak a Marne és az alsó Aube közt fekvő terméketlen részét illették. Ezen kopár részén kivül a C. mindenütt termékeny, különösen ismeretesek világhirü borai (l. Pezsgő). C.-ból alakíttattak: Aube, Yonne, Seine-et-Marne, Haute-Marne, Marne és Ardennes départementok (l. ezen cimeket). C.-ban a senones, tricasses, meldi, catalauni és remi gallus törzsek laktak. A merovingiak idejében is találkozunk a duces Campanienses névvel. A X. század végén örökös urai comtes de Troyes nevet viselnek. A XI. században I. Thibaud a comte de C. nevet veszi föl. 1284. III. Henrik gróf egyetlen lánya Szép Fülöp nejévé válván, ideiglenesen, 1361. pedig véglegesen egyesíttetett Franciaországgal. V. ö. Poinsignon: Histoire général de la C. 3 köt. 1885.- 2. C., Bas-Berrynek az Indre és a Cher mellékvizei közt fekvő sík de kevésbbé termékeny része. - 3. Tourainenek a Cher és Indre közt fekvő része. - 4. Charente départementnak a Charente és a Né közt elterülő része, amelyet Grande és Petite C.-ra osztanak.

Champagne

Fülöp, belga festő, l Champaigne.

Champagny

(ejtsd: sampanyi) 1. János Baptist Nompere de C., Cadore hercege, francia államférfiu, született Roanneban (Forez) 1756 augusztus 4-én, meghalt Párisban 1834 julius 3. Az 1789. országos rendekben Forez nemességét képviselte s az elsők között volt, akik a harmadik rendhez csatlakoztak. A nemzetgyülésen szabadelvüsége és ékesszólása által tünt ki. A rémuralom elől birtokaira vonult vissza, de azért mégis elfogták és thermidor 9-ig fogva tartották. Brumaire 18. után az első konzul a tengerészeti osztály tanácsossvá tette. 1801. bécsi követ, 1803. belügyminiszter, 1807. pedig külügyminiszter lett. Közreműködött a hirhedt fontainebleaui szerződés. megkötésénél, melynek következtében IV. Károly (spanyol király) és fia Ferdinand lemondani volt kénytelen, a franciák pedig Spanyolországot elözönlötték. Napoleon 1808. Cadore herceggé tette. 1809. Németországban, főképen Casselben élt, Jérôme király oldalán, de azután Napoleon Bécsbe küldte, hogy ott a béke megkötése és Napoleonnak egy osztrák főhercegnővel való egybekelése ügyében alkudozzék. 1811. a császár a külügyi tárcát elvette tőle, mivelhogy az Oroszországgal folytatott alkudozások eredményre nem vezettek; nemsokára azonban a koronajavak felügyelőjévé s a szenátus tagjává nevezte ki. Az orosz hadjárat alatt mint államtitkár Mária Luiza császárnő mellett maradt, s a szövetségesek közeledésekor 1814. a császárnéval együtt Bloisba menekült. I. Napoleon Elba szigetéről való visszatérésekor pairré tette. A második restauráció után a magánéletbe vonult, miglen az 1819-ki királyi rendelet a pairek kamarájába szólítá őt is. Magyarul megjelent tőle: Jelentések, melyek... Napoleon császár... parantsolatjára a párisi tanátsal közlődödtek. Bétsben, 1809. esztendőben. - Négy fia volt: a legidősebbik, Cadore harcege, a diplomáciai pályán működött s 1870. halt meg; a két ifjabbik a második császárság idejében a törvényhozó testületnek volt tagja.

2 C. Ferenc József Mária Teréz Nompere de C. (közönségesen C. Ferene gróf), francia publicista, az előbbinek másodszülött fia, szül. Bécsben 1804 szept. 10., meghalt Párisban 1882 máj. 4. Mint Beugnot és Montalembert elvtársa, az: Ami de la religion és a Correspondant lapokban nagy ügyességgel küzdött a tanszabadság (illetőleg a szerzetes-rendek által vezetett iskolák) mellett. Számos értekezése külön lenyomatban is megjelent. Megemlítendők: Un mot d'un catholique (1844); Du projet de loi sur la loi d'enseignement (1847); De la propriété (1849); Du Germanisme et du Christianisme (1850); La charité chrétienne dans les premiers siecles de l'Église (1854); De la critique contemporaine (1864); Le chemin de la vérité (2 kiad. 1874) stb. Főmüve: Histoire des Césars (1841-43, 4 köt.; 2. kiad. 1853), melynek folytatása Les Antonins (1863, 3 köt.; 2. kiad. 1866) és Les Césars du III. siecle (3 köt., 1870 és többször) c. alatt jelent meg. Egyéb munkái közül megemlítendő: L'homme a l'école de Bossuet (2 kötet 1847) és Cortes Donoso leveleinek és beszédeinek fordítása (1850). C. a Revue contemporaine egyik megalapítója. A francia Akadémiának 1869 óta volt tagja.

Champaign

(ejtsd: csempeny). 1. Két county neve az É.-amerikai Egyesült-Államokban; az egyik Illinoisban, 2880 km2 területtel, 32,740 lak., Urbanna székhellyel, a másik Ohioban, 1023 km2 ter., 24,190 lak. Urbanna főhellyel. 2 város Illinois É.-amerikai államban, az ugyanily nevü grófságban, az Illinois Industrial University székhelye, (1890) 5839 lak., állat- és bőrkereskedéssel.

Champaigne

(eitsd: sámpeny) Fülöp de francia festő, szül. Brüsszelben 1602., megh. Párisban 1674. Miután szülővárosában középszerü festőknél tanult, 1621. Leginkább vallásos képeket festett, és pedig a jansenisták szigoru szellemében azonkivül kitünő képmásokat. Vallásos tárgyu képeiben igazán vallásos érzés van, de a cselekmény kissé mozdulatlan, a rajz kissé üres, a szinezés kissé sivár. Képei közül leghiresebb a párisi Louvrenak az a festménye amelyen a festő leánya egy beteg apáca a saját és Ágnes apáca imája által visszanyeri egészségét. Festett tájképeket is, melyek főleg a szinezés melegségével tünnek ki. Legkiválóbb tanítványa volt unokaöccse C. Jean Baptiste (szül. Brüsselben 1645., megh. Párisban 1693.).


Kezdőlap

˙