Chapala

(ejtsd: csapala) nagy tó Mexikó Ny-i részében, az É. sz. 20° 30' és 20° 40' alatt. Hossza 90, szélessége mintegy 20 km. a Rio Grande de Santiago viszi le fölös vizét a Csendes-oceánba.

Chapelain

(ejtsd: saplen) János, francia költő, szül. Párisban 1595 dec. 4., megh. 1674 febr. 22. Orvostant és nyelveket tanult s de la Trousse marquis fiainak nevelője lett. Egyike volt az első akadémikusoknak s az akadémia megalapításában kiváló érdemei voltak. Pucelle c., 1630. megkezdett hős költeménye nagy várakozásokat keltett, különösen az által, hogy 20 évig halogatta teljes befejezését, de e várakozásoknak az 1656. megjelent mű nem felelt meg. Az első 12 ének ugyan hat kiadást ért másfél év alatt, de a késedelmező, invenciókban szegény, izléstelen «nemzeti éposz»-t egészében hamarosan összetörte Boileau és C. több barátja (C. décoiffé, és Métamorphose de la perruque de C. en comete, 1664) s C., aki a legnagyobb francia költő hirében állt, egyszerre lebukott a nagy magaslatról. A Pucelle 12 utolsó éneke csak 1882. jelent meg Hérluison kiadásában. Egy eddig ismeretlen irata: De la lecture des vieux romans Feillet kiadásában 1870. látott napvilágot. V. ö. Lettres de Jeán C. (Páris 1880-83); Fabre: C. et nos deux premieres académies (u. o. 1890); Mühlau A.: J. C., eine krit. Studie (Lipcse 1893)

Chapel-Hill

(ejtsd: cseplil),helység É.-Karolina É.-amerikai államban Orange countyban, 1000 lak., az 1793. alapított University székhelye.

Chapelle

(ejtsd: sapell) (tkp. Lhuillier) Kolozs Emánuel, francia költő, szül. Chapelle-St.-Denisben 1626. megh. 1686 szept. 12. Barátságban volt Racinenal, Boileauval, Moliererel, Lafontainenal. Vidám anakreoni dalokat irt s Bachaumontnal irta Voyage en Provence et en Languedoc c. prózában és versben szerkesztett vig munkáját (1663; ujabban Lacour kiadása, Páris 1854). Összes művei (Oeuvres) Hágában és Párisban jelentek meg a Bachaumontéval együtt 1755.

Chapel-löveg

ujabb, kétes értékü francia találmány; a lencse-alaku lövegek állítólag a bumerang-féle repülési pályát irják le ugy, hogy a célpontot hátulról találják.

Chaperon rouge

(franc., ejtsd: sapron rúzs) a. m. vörös sapka,. ill. sapkaalaku fejkötő. Francia mesealak neve mely a Perrault-féle hires mesegyüjtemény (1697) révén lett honán tul is széles körben ismertebbé. A róla szóló mese főbb vonásai különben más népek meséiben is meglelhetők s az európai mesekincs közös elemei sorába tartoznak Rövid tartalma az, hogy egy kis lányka beteg nagyanyjának ebédet visz; utközben a farkas kifecsegteti vele utja célját, aztán az erdőn át megelőzvén a kicsikét, a beteg öreganyót felfalja, helyébe fekszik az ágyra, magára ölti a nagyanya fejkötőjét, utánozza hangját s igy kelepcébe ejtvén a kis lányt felfalja. A mese teljesebb változatai a kicsikét kiszabadítják a farkas gyomrából.

Chapitre

(franc., ejtsd: sápitr) a. m. fejezet, szakasz továbbá a beszéd tárgya.

Chaplain

1. Henrik, angol államférfiu, szül 1840. Harrow és Oxfordban nevelték s miután blankney hall-i C. Károly nagybátyja birtokait Lincolnshire-ben örökölte, 1876. a harmadik sutherlandi herceg (megh. 1881.) leányával kötött Firenzében házasságot. 1868 óta Lincolnshire-t képviselte az alsó házban s a konzervativ pártnak volt tagja. 1889. az ujonnan alakított földmivelési minisztérium vezetését vette át. Ch. évek óta az első angol miniszter, ki a védvám-politikának határozott hive.

2. C. Károly, francia festő, szül. Andelysben 1825. megh. Párisban 1891. Párisban végezte tanulmányait és a Watteau és Boucher-féle bájos, kacér festészetet művelte. Kitünőek női arcképei és vonzó, érzéki genreképei: Szappanbuborékok (Luxembourg-muzeum), a Lottójáték (roueni muzeum), Venus születése, az Eltört lant, stb.

Chapman

(ejtsd: csepmen), 1. György, angol drámairó szül. Hitching Hillben 1557., megh. 1634 máj. 12. Londonban barátságban élt Shakespearerel, Spencerrel, Ben Johnsonnal stb. s I. Jakab alatt udvari hivatalban volt. Művei közt legérdemesebb az Iliász és az Odyssea fordítása (1603 és 1614); fordította Hesiodot is. Drámái közül szomorujátékok: Bussy d'Ambois, The conspirac of the Duke of Byron és Alphonsus, Emperor of Germany; vigjátékok: Eastward Ho! s különösen All fools emelendők ki. Összes művei életrajzzal 1874. jelentek meg Londonban. V. ö. Swinburne: G. C. a critical essay (Lond. 1875).

2. C. Jakab, angol afrikai utazó, a negyvenes években mint kereskedő Natalba jutott, ahonnan több izben ment Transvaalba, 1852 után a Ngami-tóhoz és azokat a nagy sósmedencéket fedezte föl, amelyekbe a Ngami vize folyik. 1855. onnan a Bálna-öbölhöz utazott és vissza, azután a Zambézi Viktoria-vizeséséig és onnan 1863. ujra vissza a Bálna-öbölhöz. Meghalt 1872. Du Toits Pan-ban az Uj-Griqua-földön. Megjelent tőle: Travels in the interior of South Africa (London 1868).

Chappe

(ejtsd: sapp) Kolozs, az optikai táviró feltalálója, szül. Brűlon le Maineben (Sarthe) 1763., megh. Párisban 1805 jan. 23. 1792. villant meg agyában az eszme oly készülék szerkesztésére, amelynek segítségével távollevő barátaival közlekedhetnék. Midőn találmányát 1792 márc. 22-én a francia nemzetgyülésnek bemutatta, egyszerü, de elmés szerkezetü készülékével egész Európát bámulatra ragadta. A nemzetgyülés e találmány politikai és sztratégiai fontosságát belátva, a kisérletek tételét elrendelte. 1792 julius 12-én volt a nemzetgyülés által kiküldött bizottság jelenlétében a kisérlet, amely tökéletesen sikerült; minek folytán a nemzetgyülés elrendelte, hogy 22 állomáson, körülbelül 30 mérföld hosszu távjelző vonal állíttassék fel Páris és Lille közt. 1803. Már 6 ilyen vonal volt 519 állomással.


Kezdőlap

˙