Chappe d'Auteroche

János, francia csillagász, szül. Mauriacban 1722 márc. 2., megh. San Lucarban 1769 aug. 1. Mint az akadémia tagját megbizták 1761., hogy Tobolszkban figyelje meg a Venusnak a Nap előtt való elvonulását. Hasonló célból 1769. Kaliforniába utazott. Munkái: Voyage en Sibérie fait en 1761 (térképpel, Páris 1768); ebben kedvezőtlenül nyilatkozott Oroszországról., mire II. Katalin cárnő és Suvalov Antidote ou examen du mauvais livre superbement imprimé, intitulé: Voyage de l'abbé C. irattal feleltek (Amst. 1771); Voyage en Californie (Páris 1772).

Chappe-selyem

l. Kócselyem.

Chaptal

(ejtsd: saptál) János Antal, chanteloupi gróf s pair, francia vegyész, szül. Nogaretben Lozere départementban 1756 jun. 5., megh. 1832 jul. 30. Mint gyakorló orvos s a vegytan tanára a forradalom kitörésekor Montpellierben élt, hol 1791. a fellegvár ostrománál kitünt. 1793. Párisba hivatott, hogy a lőporhiányon segítsen, s tévékenysége és vegyészeti tudománya által kieszközölte, hogy a grenellei gyár naponkint 3500 font lőport szolgáltatott. 1794. visszatért Montpellierbe, hol a vegytan tanára lett. 1798. az institut tagja 1799. államtanácsos, 1800. belügyminiszter lett. A 100 nap alatt államminiszter s kereskedelem- és iparügyi igazgató volt. A restauráció után magánéletbe vonult, de 1816. XVIII Lajos a tudományos akadémia tagjává, 1819. pedig pairré nevezte ki. Főművei: Chimie appliquée aux arts (4 köt. Páris, 1807); Chimie appliquée á l'agriculture (2 köt., Páris 1823 s 1829); Le perfectionnement des arts chimiques en France (Páris, 1800). Magyarul megjelent: A boroknak termesztésekről, készítésekről és eltartásokról szóló értekezés, melyet francia nyelven irtak nem régiben, most pedig magyarra fordította N. Fábián József. (Veszprém 1805); Vizsgálódó és oktató értekezés a szőlőmivelésről. Ford. Fábián József (Veszprém 1813-14).

Chaptalozás

a Chaptaltól (l. o.) felfedezett eljárás, a bor alkoholtartalmának fokozására. Az eljárás abban áll, hogy a musthoz szőllő- (keményítő-) cukor, vagy helyesebben nádcukor adatik, mely az erjedés alkalmával alkohollá s szénsavvá bomlik, s igy a bor szeszesebbé válik, minek következtében több borkövet választván el, savanyuságának egy részét is elveszíti. Minthogy rosszabb minőségü borok ezen ártalmatlan eljárás által jelentékenyen megjavulnak, a C. nem számítandó a borhamisítások közé. Franciaországban a C.-t nagyon elősegítik az által, hogy a must javítására használt nádcukrot fogyasztási adótól mentesen, tehát sokkal olcsóbban bocsátják a szőllőbirtokosok rendelkezésére.

Chapu

(ejtsd: sapü) Henrik Mihály Antal, francia szobrász, született Leméeben (Seine et Marne) 1833 szept 29. Párisban Pradier és Duret szobrászok és Cogniet festő vezetése alatt képezte ki magát. Főleg allegoriai és mitoszi tárgyu szoborművei a fölfogás költőiségével, a kifejezés elevenségével és a kimunkálás gondosságával tünnek ki. Legkiválóbb művei Párisban vannak: Merkur (1863), Jeanne d'Arc (mindkettő a Luxembourg-muzeumban), a Magvető (1875), Klytia átváltozása (1867), az Ifjuság szobra Regnault festő emlékszobrán, a Kántáte a nagy opera főhomlokzatán, Berryer ügyvéd szobra az igazságügyi palota számára és Jean Cousin szobra Sensban (1880).

Chara

Vaill. (növ). a. m. Csillárka, l. o.; Charafélék v. Characeoe a. m. Csillárkafélék, l. o. Characium A. Br. (növ.), egysejtü moszat a Protococcusfélék családjában. Fonálmoszatokon v. az állóvizek nagyobb növényein seregesen él (30 faj). Aquáriumban is tartják; rajzó spórákról szaporodik.

Character

(görög-latin), eredetileg a. mint bélyeg, lenyomat; tágabb értelemben valamely dolog jellemző tulajdonsága. L. Karakter. - C. indelebilis, a keresztség, bérmálás és egyházi rend szentségeinek azon sajátos hatása, amelynél fogva e három szentség különös jelleget kölcsönöz a léleknek, amely jelleg örökös, úgyhogy attól a lélek soha többé meg nem fosztható. E jelleggel az egyházi rend szentségénél még a papi hatalom is együtt jár, amelytől azt, aki e szentséget felvette, soha többé nem lehet megfosztani. Minthogy az a jel, jelleg, amellyel ama három szentség a lélekre hat, eltörölhetetlen, éppen azért e szentségeket csupán csak egyszer szabad az életben felvenni. - C. regius, a római császárság korszakában az a bélyeghely, melyet minden besorozottnak (tiro) kezére sütöttek, hogy elszökése esetén katona létét ne tagadhassa. A C. az imperátor nevét mutatta; a bélyeghely szinezésére használt feketefestéket atramentumnak nevezték.

Charade

(franc., ejtsd: sárd), szó- és szótagrejtvény, mely a kitalálandó szót egyes tagjaira bontja, s ezen szótagokat, mint önálló szókat adja fel először alkalmas kérdésekben kitalálás végett, azután állíttatja össze a rejtett szó értelmét. Szükséges hozzá, hogy a fölvett szó egyes tagjai önálló szavak lehessenek; a jó C.-ban az egyes szótagokra vonatkozó kérdések egymással is szellemesen összefüggnek.

Charag

(v. sarag), egyiptomi földadó, mely főképen az állami birtokokat (aradi el mirije) terheli. Ezen földekről évről-évre uj, 3 osztályu jövedelmi katasztert készítenek s aztán a mudir a jövedelem 20%-át - a C.-t - havi részletekben szolgáltatja be a központi kormány közegének, a serifnek. A több 80% a tartományi, kormányzat és közigazgatás költségeire fordíttatik.

Charala

(ejtsd: csarale), város Santander kolumbiai államban, 30 km.-nyire Socorrotól, 1443 m. magasban, 8300 lak., cukor- és kávéültetvényekkel, durva posztókészítéssel.


Kezdőlap

˙