Château-Lafitte

(ejtsd: sátó lafitt), uradalom Gironde francia départementban, Pauillac község mellett. Hires a borairól.

Château-Landon

(ejtsd: sátó landon), egykoron Gâtinais főhelye, ma város Seine-et-Marne francia départementban a Fusain patak partján, kies vidéken (1891) 2922 lak. Jelentékeny kőbányával, kosárfonással; régi plébánia templommal, egy apátság romjaival, számos régi házzal.

Châteaulin

(ejtsd: sátolén), járási székhely Finistere francia départementban, az Aulne jobb partján 54 km.-nyire Bresttől (1891) 3677 lak.; vasas ásványvizforrással, kőbányával; lazachalászattal; a X. századból való erőd csekély maradványaival.

Château-Margaux

(ejtsd: sátó márgó), kastély Margaux falunál 1915 lak., Gironde francia départementban, 22 km.-nyire Bordeauxtól. Róla kapta nevét a bordeauxi borok egyik faja.

Châteauneuf

(ejtsd: satonöf), számos helység neve Franciaországban; a jelentékenyebbek: 1. falu Puy-de-Dome départementban, a mély hegyszakadékban folyó Sioule mellett, 867 lak, 3 km. kerületben, több vas- és szénsavtartalmu hideg és meleg (33°-ig) ásványvizforrásokkal és eléggé látogatott fürdőintézettel. - 2. C.-Calcernier (ejtsd: kálszernié), v. C.-du-Pape, falu Vaucluse départementban, a Rhône balpartján emelkedő dombon, 1095 lak., jó borokkal és a pápák egykori nyaralójának romjaival. - 3. C. sur Loire (ejtsd: szür loár) város Loiret départementban, a Loire jobb partján (1891) 3453 lak., akik durva posztót és ecetet gyártanak; Butte-aux-prętres nevü tumulusszal; egy kastély romjaival, amelyet I. Fülöp francia király építtetett és amelyben Fülöp Ágost Szt. Lajos és Szép Fülöp királyok laktak. 1428. elfoglalták az angolok, 1429. visszafoglalta az orléansi szűz. - 4. C.-sur-Sarthe (ejtsd: szür szárt), város Maine-et-Loire départementban a Sarthe jobb partján, 1620 lak., kohókkal. A IX. században Erős Róbertnek, Capet Hugo legrégibb, ismert ősének volt székhelye; akkor még Seronnesnak hivták. 1131. építtette Anjou grófja Plantagenet Geoffroy azon erődöt, amelynek csak egy tornya maradt meg.

Château-Porcien

(ejtsd: sátó porszien), Város Ardennes francia départementban, az Aisne jobb partján ahol az egy nagy szigetet alkot (1891) 1424 lak., pamut-fonókkal; a mellette levő meredek hegyen egy erőd maradványaival. Az egykori Castrum Portianum-ot S ép Fülöp grófságra emelte; később az orléansi hercegeké a Croďcsaládé a mantovai Gonzagáké, akiknek érdekében IX. Károly 1561. hercegségre emelte és végül Mazariné volt.

Châteaurenault

(ejtsd: sátorenó), város Indre-et-Loire francia départementban, a Brenne partján, (1891) 4397 lak., bőr- és cipőgyártással. Mellette egy dombon egy erőd romjaival, amelyet de C Rousselet francia marsall és admirális (meghalt 1716) érdekében grófsággá tettek.

Châteauroux

(ejtsd: sátorú), Indre francia département fővárosa, az Indre partján, 158 m. magasban, (1891) 23924 lak., posztó-, bőr-, sör- és dohánygyártással; katonai fölszerelések készítésével, gyapju- s juhkereskedéssel; nyilvános könyvtárral (10000 kötet), régiség- és képtárral. Jelentékeny épületei: a Château Raoul, Bertrand generálisnak, a város szülöttének háza és szobra a place Sainte-Hélene-en A város a X. században, Raoul de Déols által épített erőd körül keletkezett. 1497. grófságra emeltetet A Chavigno-k birtokából, a Maillé-k és azután Condé birtokába került akinek érdekében 1616 hercegséggé tették. XV. Lajos 1735 Tournelles marquisnő számára vette meg, amire az a C-i hercegnő cimét vette föl.

Château-Salins

(ejtsd: sátó szalén), járási székhely Elzász-Lotaringia német birodalmi tartományban Lotaringia kerületben, a Seille mellett, (1890) 2029 lak., római régiségekkel, bőrcserzéssel.

Château-Thierry

(ejtsd: sátó-tierri), járási székhely Aisne francia départementban, egykoron a Brie Pouilleuse (Galvese) fővárosa a Marne partján, (1891) 6763 lak., hangszer-, bőrgyártással és vászonszövéssel. Legrégibb neve Castrum Tiderici. 730. itt Martell Károly IV. Thierry gyámoltja számára erődített kastélyt építtetett. 877. I. Herbert Vermandois grófja kapta ezt meg; a X. század első felében pedig Troyes grófjai birtokába jutott. 1520 táján falakkal vétetett körül. 1575. Guise Henrik falai alatt megsebesült. 1700. falait lerombolták. 1814. febr. 12. I. Napoleon itt az orosz-porosz hadsereget legyőzte. C. Lafontaine szülővárosa, akinek 1824. a Marne külvárosba vezető hid előtti téren márványszobrot emeltek.


Kezdőlap

˙