Chatham

(ejtsd: csettem), 1. két county neve az Egyesült-Államokban; az egyik É. Karolinában, 2016 km2 területtel, 19720 lak., Pittsborough főhellyel; a másik Georgiában, 1031 km2 területtel, 41280 lak., Savannah főhellyel. - 2. város Kent angol grófságban, a Medway torkolatának fejénél, 1 km.-nyire Rochestertől; (1890) 31711 lak. Az Erzsébet királynő által alapított város Anglia egyik legnagyobb hadi kikötője, 200 ha.-nyi dockokkal, fegyver- és hajógyárakkal és tárakkal, tengerésziskolával. - 3. két város Dominion of Canadában; az egyik New-Brunswick tartományban, a Miramichi jobb partján, (1881) 5672 lak., élénk fa- és halkereskedéssel; a másik Ontario tartományban, a Thames partján, (1881) 7873 lak., gabona-, dohány-, fa- és sertéskereskedéssel.

Chatham

Pitt Vilmos, C. grófja, l. Pitt.

Chatham-szigetek

(ejtsd: csettem), 971 km2-nyi területü szigetcsoport a Csendes-oceán D-i részében, 740 km.-nyire Uj-Zélandtól. A legnagyobb a Chatam, 70 km. hosszu, 45 széles, a többi kisebb. A nagy szigeten Waitangi a legjobb kikötő. A szigeteknek csak belsejében vannak emelkedések. A termékek ugyanazok mint Uj-Zélandon; a Phormium tenax mindenütt előfordul. A lakosok (számuk 400) máorik és moriorik meg nehány európai származásu; nagyobbára állattenyésztők. A C.-et 1791. Broughton angol tengerész fedezte föl. 1840. alapítottak rajta először halász állomást. V. ö. Welch és Davis, An account of the D. (Anthr. Review 1870.)

Châtillon

(ejtsd: sátillyon), több francia helység neve;. 1. C.- es-Bagneux (ejtsd: lé-bányő), falu Seine départementban, 162 m. magasságban, 3 km.-nyire Sceauxtól, (1891) 2426 lak. 1870. szept. 19. a németek a párisiak egy kirohanását itt visszaverték. A C.-i dombon ma Páris uj erődítményeinek legfontosabbika áll. - 2. C.-sur-Seine (ejtsd: szür szein), jár. székhely Côte-d'Or départementban, a Szajna folyó és Douix-patak összefolyásánál, (1891) 5127 lak., vaskohókkal, szeszégetőkkel, malmokkal; 17000 kötetből álló nyilvános könyvtárral; bor-, vas- és litografiai kőkereskedéssel; Notre-Dame nevü apátságában tanult Szt. Bernát. C.-t nevezetessé tette azon kongresszus, amelyet itt 1884 febr. 8-tól márc 18-ig a szövetségesek megbizottai (Anglia küldötte: Castlereagh, Ausztriáé: Stadion, Poroszországé: Humboldt N. és Oroszországé: Razumovszkij), I. Napoleon megbizottjával, Caulaincourtral tartottak. A szövetségesek békét ajánlottak oly föltételek alatt, hogy Franciaország az 1792-iki határok közé szoríttassék; a teljhatalommal felruházott Caulaincourt az ajánlat elfogadására késznek nyilatkozott. Oroszország azonban megbizottját hirtelen visszahivta, I. Napoleon és vezérei pedig időközben Champeaubertnál, Montmirailnál, Étogesnál, Montereaunál győztek. Ez a franciák császárjába uj bizalmat öntött, amit még Schwarzenberg fokozott, febr. 17. neki fegyverszünetet ajánlván. Ezért is I. Napoleon az 1813 nov. havában fölajánlott határoknak (Rajna és Alpok) visszaállítását követelte. Ennek ellenében a szövetségesek febr. 28. tudomására hozták Caulaincourtnak, hogy előbbi feltételeiket visszavonni nem hajlandók; egyszersmind felszólították, terjesszen elő márc. 10-ig olyan béketervezetet, amely ezen föltételeknek nagyjából megfelel. A francia meghatalmazott azonban csak a Lâon melletti csata után, márc. 15. felelt meg a kivánságnak, de követelte, hogy Olaszország az Adigeig, a Rajna balpartja és a Nemetalföldek az Escaut partjáig a franciák birtokában maradjon. A szövetsegesek erre a Chaumontban (l. o.) kötött egyesség értelmében a békealkudozásokat megszakították és márc. 25-ről Vitryben keltezett kiáltványban közzétették azon okokat, amelyek őket a háboru folytatására birták. (V. ö. Lapérouse: Le congres de C. 1865.) 1870 nov. 19-én Garibaldi Ricciotti a C.-nél állomásozó német csapatokat visszaszorította.-3. Ch.-sur-Sevre (ejtsd: szür-szevr), község Deux-Sevres départementban, az Ouin partján, (1891) 1447 lak., flanellgyártással és élénk juhkereskedéssel. 1792. a vendéei fölkelők főhadiszállásukká tették; ezért is 3 hónap alatt ötször foglalták el és foglalták vissza, ami alatt teljesen leégett és elpusztult.

Chatillon

(ejtsd: satijon), Rainald, vitéz, de jellemtelen francia lovag, aki Konstancia antiókhiai fejedelemnővel kötött házassága révén 1152. Antiókhia ura lett. 1159. rabló hadjáratot indított Ciprus sziget ellen, de Mánuel görög császár által elvonulásra s hódolatra kényszeríttetett. C. 1150. a szeldsukok fogságába került, megszabaludása után vakmerő kalandokat intézet Egyiptom s Arábia ellen. 1183. Szaladinnak Kerak (Petra) vára ellen intézett támadását visszaverte, de az 1187 jul. 5. csatában Szaladin fogságába jutott, aki sajátkezüleg ledöfte.

Chatouilleurs

(franc., ejtsd: satujör), a francia szinházaknál alkalmazott egyének neve, akiknek hivatása a vigjátékok vagy bohózatok előadása alatt hangos nevetéssel ingerelni a néző közönséget.

Châtre

La- (ejtsd: sátr), járási székhely Indre départementban, az Indre mellett egy dombon, (1891) 5048 lak., gyapjuszövéssel bőrgyártással lókereskedéssel. Régi román templomában érdekes üvegfestmények vannak. Erődjének maradványai börtönül szolgálnak.

Chatrian

l. Erckmann-Chatrian.

Chatsworth

l. Bakewell.

Chattahoochee

(ejtsd:csettehucsi), 1880 km. hosszu folyó É.-Amerikában; a Tennessee közelében a Blue Ridgeben, Georgiában ered; ugyanezen állam DNy-i szögletében a Flint-riverrel egyesül és fölveszi az Appalachicola (l. o.) nevet; - 2. county Georgia É.-amerikai államban, 720 km2 területtel, 6600 lak., Cussetta főhellyel.


Kezdőlap

˙