Chepstow

(ejtsd: csepsztó), kikötőváros Monmouth angol grófságban, a Wye torkolatától 5 km.-nyire, (1891) 3378 lak., fa-, vas- és szénkereskedéssel.

Cheque

l. Check.

Cher

(ejtsd: ser), 1. 320 km. hosszú mellékfolyója a Loirenak. Creuse francia département szélén, C. v. Chard falunál ered és ez utóbbi nevet megtartja, míg a Tardes bele nem szakad; eleinte még völgyben folyik, későbben sík vidéken folytatja útját; fölveszi jobbról az Aumance-t, Yevre-t, a Sauldre-t, balról az Amont és Fouzont és 39 m. magasban Becdu-Chernél, Saint-Mars-la-Pile-lel szemben torkol; egy kis ága tovább folyik és az Indrerel egyesül. Vierzontól kezdve hajózható. - 2. Département Franciaország középső részében, Loiret, Nievre, Allier, Creuse, Indre és Loir-et-Cher között, 7200 km2 területtel, 359276 lak. Ny-i, É-i és középső része halmos; D-en a Plateau Central ágai nyulnak be; itt van a terméketlen Sologne és az alacsony mész- és liasz-képződményekből álló Bourgesi-fensík. A legmagasabb hegy a Saint-Piesti (504 méter). Az Allier és Loire csak határfolyók; a Cher átfoly rajta és fölveszi a Marmande-ot, Yevre-t, Sauldre-t, az Amont és Fouzont. Mocsarai (1810: 8400 ha.) majdnem teljesen ki vannak szárítva. Az éghajlat mérsékelt; a fagy rövid ideig tart; Sologneban nedves és egészségtelen. A föld ős-, triasz-, jura-, kréta- és tercier-képződményekből áll. Vasban C. gazdag; Dun-le-Roi Chapelle-Saint-Ursin, Saint-Just, Mehun stb. a kiválóbb érctelepek; ezenkívül szenet, kitünő épületkövet, azonkívül gránitot mészkövet stb. bányásznak. Gabonában a föld többet terem, mint amennyire szükség van. A legjobb bor a sancerre-i és saint-saturi. Az állattenyésztés elég jelentékeny; legjobbak a juhai. Legvirágzóbb a vasipar, a posztó- és vászonszövés, azonkívül a fayence- és porcellángyártás (35 gyár), végül az üvegkészítés. C. département Haut-Berryből (691547 ha.), Bourbonnaisből (21800 ha). és csekély részben Nivernaisből alakult, 3 arrondissement-t foglal magában; ezek: Bourges, Saint-Amand és Sancerre. Fővárosa: Bourges. V. ö. Joanne: Géogr. du dép. du C., 1881; Pierquin de Gembloux: Notice hist., arch. et phil. sur Bourges et le dép. du C. 1840; Bernard: Album pittoresque du dép. du C., 1862.

Cherasco

(ejtsd: keraszko), város Cuneo olasz tartományban; a Stura és Tanaro összefolyásánál, (1881) 4832 lak. selyemtermeléssel és iparral. A rómaiak idejéből való C. vár volt: birtokáért franciák és osztrákok több ízben küzdöttek. 1631. a C.-i béke a mantovai örökösödési háborút fejezte be. 1796. Piemont királya és Napoleon generális kötöttek itt egymással békét.

Cherbourg

(ejtsd: serbur), járási székhely, elsőrangu erősség és igen fontos hadi kikötő Cotentinfélsziget É-i részében, a Divette torkolatánál 115 km.-nyire Portsmouthnál, (1891) 31125 lak., hajóépítéssel és a hajók fölszereléséhez szükséges mindenféle iparággal azonkívül csipke- és kémiai szer-készítéssel, bőrgyártással. A La Trinité-templomban érdekes faragványok láthatók; jelentékeny épületei még a du Voeu apátság, a városháza, a kollégium, a kórház, I. Napoleon óriási szobra, amelyet 1857. a Place d'Armeson állították föl és a tengeri fürdő. Jelentékenyebb kulturális intézetei: hidrografiai iskola városi (63000 kötet) és tengerészeti könyvtár (26000 kötet), természetrajzi, régiség-gyüjtemény képtár (Musée Henri), természettudományi és akadémiai társaság. Kereskedelmi kikötője a Divette torkolatánál egy medencéből és egy külső kikötőből áll, amelyet gránitmolo véd és 600 m. hosszu csatorna köt össze a tengerrel. Forgalma körülbelül 570 hajó 242550 tonnatartalommal. Kiviteli cikkei: öszvérek és iparcikkek a gyarmatok tojás és vaj meg szárnyasok Anglia számára; a béviteli cikkek fa, kátrány, kender és gyarmatáruk. C.-nek legnagyobb fontosságot hadi kikötője kölcsönöz; ennek építését 1686. már Vauban kezdette meg I. Napoleon folytatta és III. Napoleon 1858. befejezte; az összes építési költségek mintegy 100 millió frankot nyeltek el. A mesterséges külső kikötő 1000 ha.-nyi; óriási molo, a vízépítés valódi remekműve védi, amelynek hossza 3712 m., szélessége: az alapnál 200, tetején 9 m.; ez maga 67 millió frankba került és 1853. készült el. A külső kikötőt I. Napoleon ásatta. 1813. fejezték be. A bassin á flot 1829 augusztus 25. inauguráltatott. A belső medenceépítése Lajos Fülöp alatt kezdődött és 1858. fejeződött be. Mindezen belső kikötők 22 ha.-nyi területet foglalnak el és 40 hajót képesek befogadni. A különböző arzenálokon, áru- és raktárakon kivül falak, 8 hatalmas erőd és számos ágyuüteg környékezi. Az erődök: Homet, Flamands, Roule, Longlet Octeville, de l'Ouest, Intermédiaire, Central és de l'Est. Mivel a mai fegyverekkel szemben az erődítmények nem elég erősek, átalakításuk folyamatban van. C., a rómaiak Corialluma, a normannok egyik grófsága volt; első erődítményei ezen korból (XI. század) valók. A 100 éves háborúban 1292. és 1378. angol kézen volt. Végleg 1396-ban került Franciaországhoz. XI. Lajos, VIII. Károly, XII. Lajos és I. Ferenc az angolok ellen tanusított vitézségeért különböző kiváltságokkal ruházták föl. 1758. azonban az angoloknak mégis sikerült C.-t kifosztaniok. 1830. ápr. 30. innen indnlt X. Károly Angliába. V. ö. Hippeau: Rade et. port militaire de C. 1864; Pontaumont, Notes hist. et arch. sur les comm. de l'arrond. de C.

Cherbuliez

(ejtsd: serbüljé), genfi család melynek több tagja szerzett nevet a tudomány és irodalom terén magának.

1. C. Andor, iró szül. Genfben 1795., megh. u. o. 1874 jun. 14. 1822. a kollégium első osztályának igazgatója és 1840. a genfi akadémián a római irodalom tanára. Számos, a Bibliotheque universelle de Geneveben szétszórtan megjelent cikkén kívül a köv. munkákat irta: De libro Job (Genf 1829) és Essai sur la satine latine (u. o. 1829).

2. C. Antal Elezeus, svájci nemzetgazda, szül. Genfben 1797 jul. 29., megh. Zürichben 1869 márc. 7. 1833. a jog és nemzetgazdaság tanárává lett a genfi iskolán. Élénk részt vett a politikában, s e mellett mint több folyóirat szerkesztője is tekintélyes befolyásra tett szert. Az 1846. forradalom alkalmából, midőn pártját legyőzték, ott hagyta tanszékét és Párisba ment ahol két hirlapjaban erősen támadta a szocialistákat, kivált Proudhont (l. o.). 1853. viaszatért hazájába, hol előbb a lausannei akadémián tanárkodott, majd a zürichi műegyetemen adott elő nemzetgazdaságtant. Nevezetesebb dolgozatai: L'utilitaire (3 kötet, 1828-30), melyben Bentham tanait védelmezi (l. o.); Théorie des garanties constitutionnelles (2. kötet, 1838); Riche ou pauvre. Exposition succincte des conditions actuelles de la distribution des richesses sociales (1840); Richesse ou pauvreté ( 1841); De la démocratie en Suisse (2 köt. 1843); Simples notions de l'ordre social, á l'usage de tout le monde (1848); Le socialisme c'est la barbarie (Examen des questions sociales qu'a soulevées la révolution du 24. febr. 1848); Lettre á Proudhon sur le droit de propriété (1849); Le potage á la tortue (1849); Études sur les causes de la misere etc. 1853. S végül utolsó főműve, melyben összefoglalta nézeteit: Précis de la science économique (1862). (L.: Rambert: A. E Cherbuliez. 1870.)

3. C. Joël, iró és könyvkiadó az előbbinek öccse, szül. Genfben 1806., megh. u. o. 1870 nov 8. 1833. megalapította a Revue critique des livres nouveaux c. folyóiratot és két konzervativ hirlapot szerkesztett: a Le Fédéral és a Journal de Geneve címüeket. Azonkívül munkatársa volt a Revue des deux Mondesnak. C. Hugo Viktor és a halálbüntetés eltörlése ellen egy polemikus regényt irt: Le lendemain du dernier jour d'un condamné (Páris, 1828) cimen; ezenkívül: Geneve, ses institutions, ses moeurs etc. (u. o. 1829).

4. C. Viktor, francia iró, C. Andor fia, született Genfben 1829 jul. 19. Genfben, Párisban, Bonnban és Berlinben tanult; eleinte matematikát, majd filologíát archeologiát és filozofiát; 1864. Genfben élt, később a Revue des deux Mondes szerkesztőségébe hívták meg, ahol mint politikai és műtörténelmi cikkiró, többnyire G. Valbert álnéven és mint regényiró igen nagy munkásságot fejt ki; 1881 óta a francia akadémia tagja. Irásai közül fölemlítjük: Un cheval de Phidias. Causeries athéniennes (2. kiad., 1864) és lélektani elemzés dolgában kiváló regényeit: Le comte Kostia (Páris 1862); Le prince Vitore (u. o. 1863); Paul Mérée (u. o. 1864); Le roman d'une honnęte femme (u. o. 1866); Le grand oeuvre (u. o. 1867); Prosper Randoce (u. o. 1868); L'aventure de Ladislas Bolski (u. o. 1869); La revanche de Joseph Noirel (u. o. 1872); Meta Holdenis (u. o. 1873) Miss Rovel (u. o. 1875); Le francé de Mlle Saint Maur (u. o. 1876); Samuel Brohl et Comp. (u. o. 1877); L'idée de Jean Tęterol (u. o. 1878); Amours fragiles (u. o. 1880); Noirs et rouges (u. o. 1881); La ferme du Choquard (u. o. 1883), stb. Ujabb kritikai és politikai irásai: L'Allemagne politique (u. o. 1870); Études de líttérature et d'art (u. o. 1872); L'Espagne politique (u. o. 1874); Hommes et choses d'Allemagne (u. o. 1877); Hommes et choses du temps présent (u. o. 1883); Art et nature 1892 (most fordítják a könyvkiadóvállalat számára); a hét előbbi eredetileg a Revue des deux Mondesban jelent meg. Olivier Maugant (1885); La Bęte, roman psychologique (1877); La vocation du Comte Ghislain (1889); Une Gageure (1890) stb. Magyarul megjelentek: A különcz. Ford. Augustus. 2 köt. (Kolozsvár 1877). A pépi király. Ford. Berényi L. (Olcsó k. 98, 1880). Brohl, Samu és társa. Ford. V. Ilona (Budap. 1877). Egy becsületes asszony története. Ford. Tolnai Lajos. 2 köt. (Budapest 1881). Mere Paulina. Ford. Julia, 2 köt. (Kolozsvár 1876). Saint-Maur kisasszony jegyese. Ford. Visi Imre (Budapest 1876). Bolski László Ford Csukássi Józsefné, 3 kötet (Pest 1872). Noirel József: Ford. Mártonffy Frigyes, 3 köt. (Pest 1873). V. ö. Rambert: Écrivains nationaux suisses (Genf 1874. VI köt.)

Cherchel

város Algériában, l. Serse .

Cherchez la femme

(franc., ejtsd: sersé la famm) a. m. keresd az asszonyt, (mint valami dolognak az okát, előidézőjét). E mondás állítólag Fouché rendőrminisztertől származik.

Chérest

(ejtsd: séré) Aimé, franc. történetíró. szül. Auxerreben 1826 márc. 3., megh. 1885 jan. 30. Jogot hallgatott párisban s ügyvédeskedett szülővárosában. Különös előszeretettel foglalkozott a Yonne departementnak történetével. Művei közül megemlítendők: Bibliographie auxerroise (1885); Usages locaux suivis dans le département de l'Yonne (1861); Vézelay, étude historique (1864-1868, 3 kötet); La vie et les oeuvres de A.-Th. Marie membre du gouvernement provisoire de 1848 (1873); L'archiprętre, épisodes de la guerre de cent ans an XIV. siecle (1880, melyet az Akadémia megkoszoruzott és: La chute de l'ancien régime (1885-86, 2 köt.)

Cherif

pasa, egyiptomi államférfiu, lásd Serif pasa.


Kezdőlap

˙