Chinin

l. Kinin.

Chiniquy

(ejtsd: csiniki) Károly, amerikai presbiteriánus lelkész, szül. Kanadában 1809 jul. 30. 1833 szept. 21. szentelték fel róm. kat. papnak, s mint quebeci, beauporti és kamoraskai pap nagy tevékenységet fejtett ki az iszákosság ellen, amiért a «mértékletesség kanadai apostola» cimet kapta. 1858. egész gyülekezetével együtt a kanadai presbiteriánus egyházhoz csatlakozott. Nevezetesebb irodalmi művei: The Priest, the Woman and the Confessional, mely angol nyelven 135 000 példányban 27 kiadást ért. Magyar nyelvre 1890. A pap, a nő és a gyóntatószék c. a. Révész Mihály biharnagybajomi lelkész fordította le. Másik műve: Fifty Years in the Church of Rome. Ezt is az előbb említett lelkész fordította le magyar nyelvre: Ötven év a római katholikus egyházban c. alatt Mező-Tur 1891.

Chino

(ejtsd: csinó), így hivják Peruban az indusok és a négerek keverékfaját. A zambóknál csak éppen hogy valamivel előbbrevalók, de a testi kifejlődésben mögöttük állanak, amennyiben kicsiny és vézna termetüek. Arcvonásaik csunyák, az orr és a száj hasonló a négeréhez; ellenben a homlokuk, szemük és pofájuk az indusokéhoz hasonlók. Hajuk fekete és borzas, de kevésbbé göndör mint a mulattoké. A C.-t az alattomosság és a turpisság jellemzi. Vérengző természetüek, a rajtuk esett sérelmet el nem feledik s biztosan megbosszulják. A szülőik bőrszine szerint különböző fajta névvel jelölik őket (így C.-blanca, oscura, cholo, amint az apjuk fehér- v. sötétbőrü).

Chinon

(ejtsd: sinon) járási székhely Indre-et-Loire francia départementban, a Vienne jobb partján, (1891) 6119 lak., marha-, méz-, viasz- és borkereskedéssel; három régi templommal (Saint-Mexme, Saint-Maurice és Saint-Étienne), a közeli Seuillyben született Rabelais emlékszobrával. A város fölött hatalmas erőd romjai láthatók; ennek egyik tornyában volt foga Molay Jakab és egyik termében mutatták be állítólag VII. Károlynak az orleansi szüzet. C. (Caino) már a rómaiak előtt helység volt. II. Henrik és Oroszlánszivű Rikárd itt haltak meg. V. ö. G. de Cougny: C. et ses monuments 1874. és Not. arch. et hist. sur le château du C. 1860.

Chinook

(ejtsd: csinúk), É.-amerikai indus törzs, mely számos hordára oszlik. Utóbbi időben az Oregon folyó partjain volt a főtanyájuk. Különösen nyelvi viszonyaik érdekesek. Minthogy a saját nyelvük amugy is nehezen kiejthető és nagyon összetett szerkezetü, azonfelül pedig a tengerparttól befelé tájszólásilag folyton változik, az utazók, de meg különösen a kereskedők is az u. n. C.-jargont használják a velök való érintkezésben. Ez amolyan lingua franca- (ejtsd: lingva franka), féle nyelv, melynek szerkezete természetesen rendkivül egyszerü. E nyelvkeverék körülbelül 500 szóból áll és vagy 200 szava a C.-k nyelvéből van átvéve, 40 szó francia, 70 szó angol eredetü, a maradékot pedig a szomszédos indus törzsektől kölcsönvett szók képezik.

Chinorán

nagyközség Nyitra vmegye nyitrazsámbokréti j.-ban, (1891) 1627 tót lak., van vasúti megállója, postahivatala és postatakarékpénztára.

Chiny

(ejtsd: sini), város Luxemburg belga tartományban, a Semoy egy kanyarulatánál, 1150 lakossal, vászonszövéssel. Mellette kezdődik a C.-i erdő, Belgium vadban leggazdagabb erdeje.

Chiococca

R. Br. (növ.), l. Hószem.

Chioggia

(ejtsd: kioddsa), v. Chiozza, járási székhely Velence olasz tartományban, a Brenta torkolatánál, lagunák közt, püspöki székhely, (1881) 20 436 lak. Nagyobbára pilotákon épült; a szárazfölddel kőhid köti össze. Van székesegyháza, kórháza, szinháza, portikussal ékesített szép utcája stb. Jó kikötőjének bejáratát a San Felice és Caroman erődök védik. Hires a halászata; a halászbárkái Korfuig eleveznek és egész felső Olaszországot ellátják halakkal. (V. ö. C. a Tour du monde XXVI. kötetében.) Nagy Lajos királyunk vezére, Durazzói Károly, a Genova és Velence közötti úgyn. 100 évi háborúban már Chioggia tornyára tűzte fel a magyar lobogót, de a tengeren Pisano Miklós velencei admirál legyőzte a genovaiakat (1378) és ilyformán megmenekült Velence a magyaroktól s szövetségeseitől.

Chion

Platón tanitványa, a Pontus Euxinus melletti Herakleeben született; 352. Kr. e. megölte szülővárosa triannját Klearchost, akinek a testőrjei azután őt ölték meg. Neki tulajdonítanak 17 levelet, melyeket Herchernél (Epistolographi graeci, 1873) találhatni.


Kezdőlap

˙