Cienfuegos

(ejtsd: szienfuégosz), kikötőváros Kuba szigetén, a Jaguai-öbölnél, (1887) 40 964 lak., 1891. 310 hajó fordult meg benne 314 603 tonna tartalommal. Főképen nádcukrot, bőröket, dohányt, mahagoni- és cédrusfát ad el és rizst, lisztet és iparcikkeket vesz. Clouet francia ember alapította e század elején.

Cienfuegos

Nicasio Alvarez, spanyol költő, szül. Madridban 1764 dec. 14., megh. Orthezban 1809 jul. Salamancában jogot tanult, aztán az ottani költői körhöz csatlakozott, melyet Cadahalso és Melendez akkoriban alapítottak. 1798. a kormány megbízásából C. szerkeszté a La Gaceta és az El Mercurio c. lapokat, utóbb a külügyminisztériumban kapott alkalmazást. A franciák ellen kitört felkelésben való részvétele miatt 1808. halálra itélték, de megkegyelmeztek neki és Franciaországba számüzték, ahol nemsokára meghalt. C. főművei tragédiák: Pitaco, Idomeneo, Zoralda, La condesa de Castilla. Mindezek a művek kiváló költői szellemről tanuskodnak, de a lirai elem tulnyomóbb bennök mint a drámai; mindannyia az akkor divatozó álklasszicizmus hibájában szenved. Anakreoni dalainak, ódáinak, elegiáinak legteljesebb gyüjteménye Obras poéticas címen 1812. jelent meg (Madrid 1816, 2 köt.).

Cienokwski

L., lengyel botanikus, született Varsóban 1822., megh. Lipcsében 1887 okt. 7. Odesszában 1865-73., 1873-tól pedig Charkovban a botanika tanára volt. C. számos becses munkát irt az alsóbbrendű kriptogámokról, főképen a gombákról; ezek közül felemlítjük: Zur Entwicklungsgeschichte der Myxomyceten (Berlin 1861); Zur Morphologie der Bakterien (Pétervár 1877).

Cienkowskia

Roztaf. (növ.), nyálkagomba; Cienkowskiacee, ennek családja.

Cieszkowski

(ejtsd: ceskovszki) Ágost gróf, lengyel filozofus s nemzetgazda, szül. Podlachiában 1814.; Berlinben tanult, ahol Hegel buzgó tanítványa volt, 1847. letelepedett Posenben, 1852 óta tagja a porosz képviselőháznak. Elnöke a «Tudományok barátai» lengyel társaságnak Posenben. Főbb munkája: Prolegomena zur Historiosophie (Berlin 1838); Die Persönlichkeit Gottes (1841); Gott und Pelingenesie (1842); Du crédit et de la circulation (Páris 1839); Ojcze-Nasz (Mi atyánk) vallásbölcsészeti magyarázata a miatyánknak; A szellem utjai (lengyelül, 1877) stb.

Cieza

járási székhely Murcia spanyol tartományban, a Segura mellett emelkedő magaslaton, (1887) 10 905 lak. Egy szomszédos magaslaton római vár romjai láthatók.

cif.

a kereskedésben használatos jelzése annak, hogy az elárusító az áru-feladás és a biztosítás költségét teljesíti. E műkifejezés az angol «cost insurance freight» első betüiből van összeállítva.

Ciffer

kisközség Pozsony vm. nagyszombati j.-ban, (1891) 1628 tót és német lakossal, van vasuti állomása, posta- és távíróhivatala, postatakarékpénztára.

Cifra

(tzifra), a zérusnak régi magyar neve.

Cifra

(ejtsd: csifra) Antal, olasz zeneszerző, az u. n. római iskola nagyjai közül; szül. az egyházi államban 1575., megh. Loretoban 1638. Palestrina és Nanini tanítványa; a római német kollégium, majd Loreto karnagya volt, 1620. a Lateráné; 1622-ben Károly osztrák főhg. szolgálatába lépett, 1629. ismét Loretoba tért. 1600-37. jelent meg számos műve: 5 kötet mise, 7 kötet 2- és 4-szólamu motett (orgonával), 12-szólamu motettek és zsoltárok, cembalo és chtarrone kiséretével irt több ária, scherzo, madrigal, énekfuga (ricercar), canzone, concerto ecclesiastico stb.


Kezdőlap

˙