Ciklon

Szükebb értelemben azelőtt e néven a trópusok félelmetes viharjait ismerték, azokat az erős forgószeleket, melyek néha rémítő pusztítást okoznak. A khinai tengerekben ismeretes a taifun, a nyugatindiai szigettengerben előfordulo hurrikán, a keletindiai monszun mindmegannyi más elnevezései a ciklonoknak. Amióta azonban a légmozgás természetéről pontosabb ismereteink vannak, az összes viharok megfejtését ugynevezett ciklonos szélrendszerre alapítják. Oly hely körül - barometikus minimum -, melynek légnyomása kisebb mint a környezeté, mindig ciklonos légáramlás származik. Ennek értelmében a szelek a minimum magva körül - az északi félgömbön - az óramutató járásával ellenkező irányban keringenek, még pedig mindig a minimum felé tartva. Ezzel szemben az anticiklonos szélrendszer mindannyiszor ott fejlődik, hol a légnyomás egy bizonyos ponton magasabb, mint a környezetén, s e körül - a barometrikus maximum körül - a szelek az óramutató járásával egyértelmüen mozognak, irányukkal kifelé tartva. Ezen szabász igy csak az északi félgömbre érvényes, mert a déli félgömbön ugy a ciklonos, mint az anticiklonos szélrendszer az ellenkező irányba csap át.

A szelekről jelenleg alkotott elmélet szerint az itt említett légáramlások nem foglalnak el kivételes helyzetet, hanem az általános törvény reájuk is kiterjed. Ezeknél is a nehézségi erő hatása alatt a levegő a magasabb nyomásu felé áramlik s az áramlás irányát a Föld forgása módosítja. Tehát ezen két tényező együtthatása alatt képződnek a ciklonok és anticiklonok is. Csakhogy a minimum körül a légnyomási különbségek rendesen jelentékenyek, miért is a ciklonos légáramlás sokkal élénkebb szokott lenni, mint az itt említett anticiklonok szelei, melyek a kisebb gradiensnek megfelelően többnyire gyengék.

A ciklonos szélrendszer egyik példáját a melegebb időszakban minden kontinens szolgáltatja, melyet a tenger körülvesz. A szárazföld az inzoláció hatása alatt sokkal jobban melegszik fel, mint a tenger. A felmelegedés alulról tart fölfelé, az alsó légrétegek kiterjednek és emelik a felsőket, a nyomás a magasban meghaladja az egyensúly fokát, következésképp a magasban a levegő a szárazföld felől a tenger felé özönlik, miáltal a tenger felszínén a légnyomás emelkedik, mig a szárazföldön süllyed. Minthogy a levegő a magasabb nyomásu helyről az alacsonyabb nyomásu felé áramlik, a szelek minden oldalról a szárazföld felé fujnak s a föld forgása következtében az egyenes iránytól kitéríttetvén, ciklonos szélrendszert alkotnak. Ezen légáramlással ellentétben a kontinensek a hideg évszakban rendesen az anticiklonos szélrendszer példájául szolgálnak, midőn megint a magasban a tenger felől jövő levegő a szárazföld fölött összegyűl, itt a légnyomást növeszti és barometrikus maximumot idéz elő.

A tropusokban a ciklonok rengeteg hatásképességet fejtenek ki, mert ott a levegő egyensúlyának a megzavarodása is igen jelentékeny. A ciklon közepén a légnyomás nem ritkán 710 mm.-re száll le s a minimum körül az izobárok többnyire kör v. kerülék alakban igen sűrűn huzódnak. 1866 okt. 1. ciklon vonult át a Bahama szigeteken, melynél a nyomási különbség 1 földrajzi fokra (gradiens) 54 mm. volt, a szélsebesség pedig másodpercenként 36 méterre is rugott. Martinique szigetén 1891 aug. 18. ciklon dühöngött, mely alkalommal egy Richard-féle barográf 10 órányi időközön belül 30 mm.-nyi süllyedést és ugyanannyi emelkedést mutatott, ugyhogy a barométer ezen idő alatt 60 mm.-nyi ingadozáson ment át, amit a mi állapotainkból kifolyólag alig birunk felfogni. A ciklonok hatása a tropusokban az éghajlatunk alatt előforduló viharokét messze meghaladja. A tengeren a ciklon magvában néha óriási árhullám keletkezik, mert a feléje minden oldalról zugó szélvész a tenger vizét emeli. Ezen árhullám a lapos partvidékre nézve nagy veszedelem, mert nagy térségeket képes elönteni. A borzasztó vihart felhőszakadásszerű esőzés, sűrű elektromos kisülések, néha áradások is kisérik. Virágzó városoknak és a vegetációnak teljes elpusztulása mutatják a ciklonok nyomát, nem is említve azt a sok emberéletet és számos hajót, melyek a ciklon tombolásának áldozatává lesznek. L. Depresszió.

Ciklon-nyargalás

C.-nak mondják a tengerészek azt, midőn a hajó kénytelen a sík tengeren az orkánnak, ciklonnak támadását kiállni, a dühöngő ciklonális szélnek erejével megküzdeni, vagyis az orkánt lenyargalni. Hogy ez a legkisebb veszéllyel történjék, szükséges, hogy a hajó a ciklonnak centrumát kikerülje, vagyis tekintettel a szélnek irányára, oly menet-irányt válasszon, mely őt a ciklon utjának veszedelmes félkörétől eltávolítja. E végből első sorban a ciklon centrumának fekvés-iránya állapítandó meg, minekutána a hajó menet-irányának meghatározása szükséges. Ez utóbbi számos ciklon utja megfigyelésének és meteorologiai kutatásoknak alapján felállított szabályok szerint történik, különös tekintettel arra, hogy a hajó a déli v. északi félgömbön van-e. Sajnos, hogy ezen szabályok, melyeknek felállításában Dove, Piddington, Toynbee, Meldrom és Maury-nak kiváló érdemük van, még nem tökéletesen megbízhatók, miután egymástól több lényeges tekintetben eltérnek. A C.-nál a főfigyelem arra fordítandó, hogy a hajó mindig kormányozható maradjon, illetve hogy a kormánylap nyomásának mindenkor engedelmeskedjék, különben a szél a hullámmenet irányára keresztbe fekteti és a felborulás fenyegető és el nem kerülhető veszélye beáll.

Ciklop

l. Kyklop.

Ciklops

(gör.), más néven Synophtalmia vagy kephali Arhinena. Az állati ébrények nagyfoku fejlődési rendellenessége, mely az ébrényi életben fennállott nagy nyomás következtében keletkezik. Ilyenkor az agyvelő nem oszlik ketté, a két szem összefolyik s az egyetlen szem fölött, a homlok alatt van a durványos csőalakú orr. Nem életképes.

Cikloráma

l. Panoráma.

Ciklus

(gör.), a kronologiában az éneknek bizonyos sora, száma, melynek eltöltével ugyanazon időviszonyok, tünemények vagy jelenségek ugyanazon sorrendben ismétlődnek. Két vagy több C. együtt alkotja az u. n. periodust. A három legfontosabb C., melyekre az okmányokban gyakran hivatkoznak és melyek időszámításunkba máig átmentek: a napkör, a holdkör és az indikció C.-a. A napkör (c. solaris v. concurretium), máskép a vasárnapi betü C.-a 28 évből álló C., melynek lefolyta után a hét napjai ismét a hónapnap ugyanazon napjaira esnek. Ha a 9-el nagyobbított évszámot 28-cal elosztjuk, a maradék megmutatja, hányadik kérdéses év a napkörben, ezt a számot nevezik rendesen napkörnek. A holdkör (c. lunaris, v. decem novennalis) máskép a Meton-féle C. v. az aranyszám C.-a, 19 évre terjed; ha az 1-el nagyobbított évszámot 19-el elosztjuk, a maradék adja az illető év helyét a holdkörben; ezt a számot aranyszámnak (l. o.) nevezik és valaha főleg a husvét meghatározására szolgált. A nap- és holdkörnek a keresztény időszámításba való behozatalát Dionysius Exiguusnak tulajdonítják, ki egyuttal Krisztus születésének évét a holdkör első évére tette. Az indikció C.-a v. a római adószám még a római császárok idejéből való és a keresztény kalendáriumba is átvett 15 éves C. Egyéb C.-ok a husvéti C. (c. paschalis, circulus magnus pasche, periodus Victoriana, feltalálója után), még u. n. nagy év-nek (annus magnus) is mondják a nap és holdkör kombinációjából támadt 19 × 28 = 532 éves C., melynek lefolytával a Hold fázisainak a hó és hét ugyanazon napjaira kellene visszatérniök, tehát az egész régi - juliani - naptárnak ismétlődnie. A holdkörrel kapcsolatos még az epakták C.-a is.

Cikó

István (pomázi), 1387-89 dec. 13.-ig egri püspök. 1398. fölmeneteté magát a pápa által az esztergomi érsek joghatósága alól, s ezenkivül a leleszi prépostság felett joghatóságot követelt. Ezek miatt Kanizsay János érsekkel pörbe keveredett, de annak végét már nem érte meg. (Monumenta Vaticana Hung. S. I. J. IV. Batthyány, Leges eccl. III. k. 340-3.)

Cikória

(növ., l. Katangkóró; téli C. a Valerianella olitoria vagyis galalambbegy, l. o.

Cikornya

keresett, mesterkélt kifejezéseknek minden ízlés nélkül való halmaza írásban vagy beszédben.

Cikulini

(Cikulinyi, Ciculini vagy Chikulini: szomszédvári és stubicai), kihalt gróf-család. A családra vonatkozó hiteles adatok 1507-ig nyulnak vissza. Ebben az esztendőben a törökök megszállván Clina várát Dalmáciában, C. II. Lajos több kis hajót szerelt föl, hogy a vár őrségét ellássa élelemmel, de e vállalkozásnál a törökökkel vivott harcban elesett. - Egy másik C. (alkalmasint az előbbinek fia) Székesfehérvár védelmében esett el, szintén a törökök ellen harcolva. - C. Ferenc Zrinyi Miklós bánnal diadalmasan védelmezte Kanizsa várát a törökök ellen. - C. II. Lajos unokája, Gyula, 1613. testvéreivel (Ferenc, Péter és Lajos) cimerbővítést kapott, 1628. pedig bárói rangra emeltetett. - C. Ferenc báró 1685. skopi püspökké, 1686. báthai apaturrá neveztetett ki. - C. János Ferenc bárót I. József, mint magyar király, 1706. aug. 20. grófi rangra emelte. Az 1723-iki országgyűlésen szerepel, majd a báni tábla ülnöke, 1730. pedig mint ezredes, a kaproncai határezred parancsnoka. A Zrinyi-Frangepán-féle összeesküvés idejében bizalmas embere volt Lipót császárnak, aki hűségét Zrinyi elkobzott javainak egy részével jutalmazta. Ezek közt volt Szomszédvár (horvátul Susedgrad) is, amelytől előnevét kapta. Tudós ember volt és latin verseket írt. Ólevele, az egyetlen szomszédvári C. gróffal, a grófi-család fiága 1746. kihalt. A szomszédvári előnév, valamint az egykori Zrinyi-féle horvátországi birtokok egy része házasság utján a ma is virágzó Sermage grófi családra szállt. V. ö. H. G. D.: A szomszédvári és stubicai C. grófi család (Turul 1886); Nagy J.: Magyarország családai.


Kezdőlap

˙