Clarence

görög város, l. Klarenza.

Clarence

(ejtsd: klerensz), 1. folyó Uj-Dél-Walesben Ausztráliában, a Macpherson-láncban, a Mitchel hegyen (1200 m.) ered és a Rocky Creek, Man, Orrarra fölvétele után a Shoal-on C.-öbölbe torkol; 80 km.-nyire hajózható; - 2. tengerszoros a Melville-sziget D-i végén, a Timor-tengerből a Van Diemen-öbölbe vezet.

Clarence

herceg, az angol királyi ház fiatalabb hercegeinek neve, Clarenza-tól (Chiarenza, Morea félszigetén) származik, hol a keresztes hadak idejében egy angol lovag ilynevü hercegséget alapított. Kiemelendők: C. Tamás, IV. Henrik angol király második fia; 1415. bátyját, V. Henriket Franciaországba kisérte és 1421 márc. 23. a Beaugé melletti ütközetben (Anjouban) elesett. C. György herceg, Yorki Rikárd fia, született 1449. 1469. Izabellával, Warwick gróf egyik leányával házasságra kelt és apósával együtt bátyja, IV. Eduárd ellen fellázadt. 1470. elején ugyan Franciaországba volt kénytelen menekülni, de szeptemberben megint visszatért Angliába és folytatta a harcot. 1471. kibékült bátyjával kinek oldalán Barnet és Tewksburynél VI. Henrik pártja ellen küzdött. De kapzsisága és erőszakoskodása folytán újból összeveszett bátyjával, ki erre Gy.-t felségsértéssel vádolta és 1477 halálra ítéltette. A hagyomány szerint a herceg tetszésére bízta, vajjon milyen módon akar meghalni, és azután a herceget, kivánsága szerint, egy malvasiai borral telt hordóba fulasztotta. C. Albert Győző vondale-i herceg és az athlone-i gróf, szül. Frogmore-Lodge-ban (Windsor mellett) 1864 jan. 8., megh. 1892 jan. 14., a walesi herceg és Alexandra dán hercegnő legidősebb fia. Oxfordban tanult, ahol tudori oklevelet is szerzett. Azután a 10. huszárezred kapitánya lett, sokat utazott és Kelet-Indiába is elrándult. Hogy atyját társadalmi kötelezettségeiben segítse, 1890. külön udvartartást kapott. Viktória királynő pedig 1891 május 23. Clarence hercegévé és a felsőház tagjává nevezte ki. C. szófukar, örökké komor, úgyszólván kevély, testileg pedig gyönge férfiu volt. 1891 végén a kir. család és a nemzet nagy örömére Teck, anyai ágon magyar származásu hercegnőt jegyezte el, az eskövő azonban C. korai s váratlan halála következtében elmaradt. A gyászoló menyasszonyt azután 1893 áprilisban C. öccse, György yorki herceg jegyezte el; julius 6. pedig nőül vette.

Clarencieux

(franc., ejtsd: kiaranszjő), Angolországban a második címervizsgáló, címerkirály, kit azért neveztek C.-nek, mert régebben a clarencei hercegek viselték e tisztséget.

Clarendon

(ejtsd: klerendn), 1. county Dél-Karolina északamerikai államban, 201 km2 területtel, 14 070 l., székhelye Manning. - 2. kis falu Wilts angol grófságban 4 km.-nyire Salisburytől, romjai még máig is megvannak azon kastélynak, amelyben II. Henrik 1164-ben az úgynevezett «Constitutions of C.»-ben a király és papság közti viszonyt rendezte.

Clarendon

1. Hyde Edward gróf, Angolország főkancellárja, szül. Dintonban (Wiltshire) 1608 febr. 18., megh. Rouen-ban 1674 dec. 9. Tagja volt a rövid és a hosszu parlamentnek, s eleintén az ellenzékhez tartozott. Azonban az alkotmány gyökeres módosításához nem akart hozzájárulni, amiért 1642. Yorkba, a királyhoz ment, aki a nagytehetségű embert örömmel fogadta, s titkos tanácsossá meg kincstárnokká tette. Nemsokára a walesi herceg, a későbbi II. Károly kisérője lett, kit a Scilly és Jersey szigetekre is elkisért (1645-46). I. Károly kivégeztetése után mindketten Franciaországba menekültek. Innen C. a Stuart-ház restaurációja ügyében diplomáciai küldetésben járt Madridban és Hágában, s 1654 óta a trónörökös politikájának tulajdonképeni vezetője lett. Cromwell halála után legfőbb vágya csakugyan teljesedett. Az 1660. alkudozások alapján II. Károly elfoglalta az angol trónt, mire C.-t háladatosságból lord-kancellárrá, az oxfordi egyetem kancellárjává, Hyde báró címén peeré, Cornbury viscounttá és C. gróffá tette. Ezóta C. döntő befolyást gyakorolt Anglia sorsára. Keresztül vitte a püspöki egyház helyreállítását, és ellenezte, hogy Károly a katolikusoknak kedvezzen. A parlamentben azonban vihart támasztott maga ellen, midőn annak ellenőrzési jogát kétségbe vonta. Bukását közelegni látván, a parlament fölosztását javasolta a királynak. Miután a Hollandiával kezdett háboru szintén szerencsétlenül folyt és kitudódott, hogy az angol kormány Dünkirchent eladta, oly nagy fokra hágott az elégületlenség, hogy Károly C.-t elbocsátotta. (1667 aug. 31.) A parlament mindazonáltal fölségsértéssel vádolta, mire C. Franciaországba menekült, hol haláláig maradt. Holttestét később a westminsteri apátságban temették el. C. mint történetiró is hirre emelkedett. Két legjelentékenyebb, royalista pártszempontból irt műve: History of the rebellion and civil wars in England (Oxford 1702, 3 köt., 1849, 7 köt.) és a The history of the civil war in Ireland (Lond. 1741, új kiad. 1 köt. Oxford 1842), mely sokáig döntő befolyással volt az angol forradalomnak történeti megitélésére. (Kritikai méltatását l. Ranke, az Engl. Gesch. utolsó kötetében.). V. ö. Calendar of the Clarendon's state papers (Oxford 1767-86); The life of Edward, Earl of C. (Oxford 1761, 3 kötet új kiad. 1857); Lister, Life and administration of C. (London 1838). Dict. of Nat. Biogr. (Hyde alatt).

2. C. Hyde Anna, az előbbinek leánya, kit Jakab herceg, II. Károly öccse (a későbbi II. Jakab) 1659. novemberben titokban nőül vett. E házasságot a Stuartok restaurációja után törvényesnek nyilvánították. Gyermekeik, Anna és Mária, mindketten Angolország királynői lettek.

3. C. György Vilmos Frigyes Villiers, C. gróf, angol államférfiu, szül. 1800 január 12., meghalt 1870 junius 24. (Nagyatyja, Villiers Tamás, fia volt ama jersey-i grófnak, aki 1752-ben a C. grófi családnak Hyde ágából származó utolsó örökösét vette nőül, amiért 1756-ban Hyde báróvá, 1776-ban pedig C. grófjává tették volt.) Tanulmányait Cambridgeben és Oxfordban végzé. Diplomáciai pályáját 1820-ban kezdte meg mint szent-pétervári attaché, s 1833-ban madridi követté lett; itt létre hozta az 1834-iki négyes-szövetséget s kötötte azt a szerződést, mely a rabszolga-kereskedést a spanyol gyarmatokban megszüntette. Miután nagybátyja, C. lord, gyermektelenül halt el, ő örökölte a lord méltóságot (1838), mire visszatért Angolországba s elfoglalta helyét a felső házban. A Melbourne-minisztériumban mint titkos pecsétőr foglalt helyet (1840 január) s félévvel később a Lancaster hercegségnek kancellárjává nevezték ki. A-whig-minisztérium fölosztása után (1841 szept.) az ellenzékhez szegődött, de a Peel-kabinet kereskedelmi politikáját (a gabona-vám eltörlését) mégis támogatta (1846). Az új whig-kabinetben a kereskedelmi hivatal elnökévé lett, de már 1847 junius havában, Besborough lord halála után, Irország alkirályává nevezték ki. Hivataloskodása alatt éhhalál és forradalom dúlta az országot, de ő e súlyos körülmények között is kellő eréllyel párosult igazságszeretetével meg tudta nyerni az irek hajlamát. Derby miniszter 1852 febr.-ban fölmenté ezen állásától, de az Aberdeen-Russell minisztériumban még ugyanazon évben külügyminiszter lett. Ezen állásában résztvett a krimi háború kitörését megelőző alkudozásokban, a bécsi konferenciákban, valamint a Franciaország, Törökország, Szárdinia és Angolország között létrejött szövetség megkötésében. Szárdiniát az Ausztriával való viszálkodásában támogatta. Palmerston lord alatt is megtartotta tárcáját, s a párisi konferenciákon az oroszellenes politikának volt egyik előharcosa. A III. Napoleon ellen intézett merénylet után azonban oly lelkesen támogatta az u. n. összeesküvési billt, hogy ezáltal maga ellen zúdította az angol közvéleményt. Palmerston bukásával C. is a magánéletbe vonult (1858), s az új Palmerston-kabinetben (1859) már nem akadt számára tárca. 1864-ben azonban mint Lancaster hercegségnek kancellárja megint belépett a kabinetbe, titkos megbizatásban járt III. Napoleonnál Vichyben és Angolország másik meghatalmazottja volt a német-dán viszályokat tárgyaló londoni konferencián. Midőn Palmerston halálával Russel került a kormányra (1865), ez a külügyi hivatalt C.-re bízta, aki azt 1866 juniusig vezette. 1868 elején titkos diplomáciai megbizatásban járt Torinóban és Rómában, a Disraeli-kabinet bukása után pedig (1868 dec.) ismét külügyminiszter lett Gladstone alatt. Éppen újabb tárgyalásokba bocsátkozott Amerikával az Alabama-kérdés ügyében, midőn hirtelen meghalt. A peer méltóságot legidősebb fia, Edward Hyde Villiers, C. ötödik grófja, öröklé, aki 1846 február 11. született.

Clarendon

(ang.), betünem, egyik neme az egyptien nevü betünemnek; szöveg kitüntetésére, és cimek nyomtatására használják.

Clarendon Castle

(ejtsd: keszl), régi angol királyi kastély, mely Salisburytól délnyugatra öt km.-re fekszik. Itt tartották 1164., II. Henrik alatt, azt a nagy gyülést, mely az u. n. clarendoni határozatokat (Constitutions of Clarendon) megalapította és elfogadta. III. Sándor pápa tiltakozott ezen határozatok ellen, mivel ezek az egyház befolyását lényegesen megszorították. Becket Tamás is föllépett ellenök (l. Becket), miáltal a király haragját magára vonta.

Clarendon Press

az oxfordi egyetemnek könyvkiadással egybekötött könyvnyomdája, mely egy 12 tagból álló és állandóan Oxfordban tartózkodó, választott egyetemi delegáció vezetése alatt áll. Egyetemi könyvnyomdász 1883 óta Hart Horácius. Állandó könyvnyomda Oxfordban 1588 óta áll fenn, mely nemsokára összeköttetésbe lépett az egyetemmel. Ez 1632. szabadalmat nyert a könyvek nyomására. A nyomdát 1714. a nagyobbrészt Clarendon, History of the rebellion and civil wars in England (3 köt. Oxford 1702-1704) c. munka eladásából nyert összegen épített Clarendon-house-ba tették át, 1832. pedig az uj Clarendon-house-ba. Benne nyomatnak szótárakat, nyelvtanokat, ókori klasszikusokat, angol és keleti irodalmi termékeket, nagy számmal teologiai történelmi, filozofiai, természettudományi és archeologiai munkákat. Legnagyobb biblia-nyomdája a világnak. Mellette van a kő- és réznyomda, betüöntő, könyvkötő, hengerkészítő, sztereotipiai és elektroripiai műhely, van egy külön papirgyára (Wolvercote-ban, Oxford mellett, különlegessége az u. n. oxfordi india-papiros), áruháza és Londonban egyet. könyvkötészete, ügynökségei New-Yorkban, Lipcsében és Edinburghben. Személyzete Oxfordban 600, Londonban 300 ember. A C. P.-t Oxford University Press-nek is nevezik.

Clareni fratres

(lat.), neve a minorita ferencrendiek egy kongregációjának, melyet Angelo di Cordona 1302-ben alapított.


Kezdőlap

˙