Cloué

(ejtsd: klué) György Károly, francia tengernagy, szül. 1817 aug. 20-án, megh. Párisban 1889 dec. 25. 1832. beállott tengerészeti katonának, 1839. tiszthelyettes, 1855. naszád- és 1862. sorhajókapitány lett. 1867. ellentengernagy és táborkari főnök lett Cherbourgban s azután Martinique sziget kormányzója. 1874. altengernagyi ranggal Cherbourgba rendelték. Azután a hidrografikai hivatal főnöke lett. 1880 szept. 22. Ferry elnöklete alatt a tengerészeti tárcát vállalta el, melyről azonban 1881. ismét lemondott. Művei: Renseignement hydrographiques sur la mer d'Azof (Páris 1856); Pilote de Terre-Neuve (u. o. 1870, 2 köt.).

Clouet

(ejtsd: klué), 1. Jehan, Jehannet v. Janet néven ismeretes francia udvari festő I. Ferenc udvaránál, szül. Németalföldön, megh. 1540. Ünnepelt arcképfestő volt, műveiből egészen hitelesek nem maradtak ránk, a neki tulajdonítottak közt legszebb I. Ferenc pergamentre festett miniatürszerü lovasképe a firenzei Uffizi-gyüjteményben.

2. C. Ferenc, francia festő, az előbbinek fia, szintén Janet néven ismeretes, szül. Toursban 1510 körül, megh. 1571. 1541. I. Ferenc udvari festője lett, majd II. Henriké, II. Ferencé és IX. Károlyé. A Palais du Luxembourgban festett történeti képei elenyésztek, a megmaradtak közül legkitünőbbek: az ifju IX. Károly életnagyságu ércképe a bécsi csász. képtárban, nejének, Erzsébet királynénak képmása a párisi Louvreban; IX. Károly gyermekkori képe a bécsi csász. gyüjteményben; Medici Katalin képmása Howard-Castleben Angolországban, stb. C. festményeit előbb gyakran Holbeinnak tulajdonították, noha nem fest olyan erélyesen és nem mintáz olyan elevenen; általában amellett, hogy képeiben még nagyon megtartja az északi stilt, a francia kellem is feltünik bennük.

3. C. (Clownet, Clouwet) Péter, németalföldi rézmetsző, szül. Antwerpenben 1606., megh. 1677. Olaszországban Bloemert alatt, majd Franciaországban képezte magát, azután visszatért szülőföldére. Rubens után több képet metszett, ilyenek: Herodiás ker. János fejével, Venus udvara, Szt. Antal halála, Levétel a keresztről Szt. Mihály küzdelme az ördöggel; Van Dyck után is több képet metszett, valamint képmásokat, történeti és tájképeket is. - Unokaöccse C. Albert (1624-1687) is rézmetsző volt és főleg arcképek metszésével foglalkozott. V. ö. Bouchot, Les Clouet (Páris 1892.)

Clough

(ejtsd: klöff) Hugh Artur, angol pedagogus és költő, szül. Liverpoolban 1819., megh. Firenzében 1861 nov. 13. Az oxfordi egyetemen tanult s 1843. fellow és tanító lett az Oriel Collegeen. 1851. Amerikába ment, 1853. ismét visszatért Angolországba s 1856. a hadtudományi vizsgálatra kiküldött választmánynak titkára lett. Legjobb költeménye a The bothie of Toper-na-Fuosich. A long vacation pastoral (Oxford 1848) címü hexameteres műve, mely pompás természtleirásokon kivül egy a skót felföldön játszó kedves szerelmi történetet tartalmaz. Egyéb költeményei az Olaszországban keletkezett: Amours de voyage és Dipsychus címü (1850. Velencében költött) gyüjteményben foglaltatnak. Mari Magno címmel kiadott elbeszéléseket. Burbidge-zsel együtt 1849. közzétette az Ambarvalia Poems c. verses kötetés. Halála után megjelentek: Poems of A. H. C., with a memoir by Palgrave (Cambridge 1862, új kiadás 1888); The poems and prose remains of A. H. C., with a selection from his letters and a memoir. Edited by his wife (2 köt., London 1869, új kiad. 1888). V. ö. Waddington, A. H. C. (u. o. 1883); Seeburg, Über A. H. C. (Göttinga 1878).

Clove

régi gyapjumérték Angliában = 3,5 kg.; Essexben vaj- és sajtmérték = 4 kg.

Clovio

Gyula (Macedo), miniatürfestő, született Grisane, horvátországi falucskában 1498., megh. 1578. Eleinte Girolamo dai Libri, később Giulio Romano tanítványa volt. Szentképei olyan kedveltségnek örvendtek, hogy II. Lajos magyar király 1524. Budára hivta udvari festőjének. Egész a mohácsi csatáig itt maradt és a király számára többek közt Paris itéletét, a királyné számára Lucretiát festette meg. 1526. Olaszországba ment, 1527. Bourbon Károly zsoldosai fogságába esett, honnan kiszabadulván, 1528. Mantovában szerzetes lett, de már három év mulva kilépett a rendből és Perugiában Grimani bibornok szolgálatába lépett. Ekkor készítette három hires miniatürképét szt. Pár rómaiakhoz irt levelének kommentárjában (London, Soane-féle muzeum), diszített egy misekönyvet (Holford lord könyvtárában) és Petrarca költeményeinek egy kéziratát (a Trivulzi család könyvtárában Milanóban). 1540. Farnese Alessandro bibornok III. Pál pápa nevében Rómába hivta, Firenzében I. Cosimo herceg, továbbá II. Fülöp spanyol és III. János portugál király számára is dolgozott. Legszebb műve a nápolyi muzeumban őrzött officium beatae virginis, 26 gyönyörü miniatürképpel, melyet 1549. kilencévi munka után készített el Farnese bibornok számára. A könyvecskét, melynek drágakövekkel kirakott bekötési tábláját Cellini Benvenuto készítette, több mint 30 000 aranyra becsülik. Zágrábban a Zrinyi-téren szobrot emeltek neki. V. ö. Kukuljevic-Sakcinski Iván, Leben des G. Julius C. (2. kiad., Zágráb 1868); A. Bertolotti, Don G. C. (Modena 1883); C. Ronchini, G. C. (Modena 1883).

Clown

(ang., ejtsd: klaun), az angol népies szinpadokon régente együgyü póralak. A C. a harlakin bohóctársa volt s leginkább hasonlított az olaszok pierrotjához. Jelenleg e szerepalak a szinpadokon csak mint némajátékos látható. Grimaldi J. és fia voltak a legkitünőbb C.-ok a Coventgarden s Drurylane szinházaknál Londonban. C. névvel jelzik a lovardai bohócokat is.

Clugny

l. Cluny.

Cluny

(ejtsd: klüni) v. Clugny, város Saône-et-Loire francia départementban, a Grosne partján, (1891) 4563 lak., papirkészítéssel és jelentékeny bőrgyártással. 1865 óta látogatott ipariskolával. C. hiressé bencés apátsága által lett, amelyből egy torony (XI. szd.) és a Bourbon-kápolna (XV. szd.) maradtak meg épen és a Saint-Mayent templom romokban. A X. században ezen helyen csak egy vadászkastély állott, midőn 910. aquitániai Jámbor Vilmos ott egy apátságot alapított. Berno, az első apát visszaállította a bencésrend szigoru szabályait, és apátságát mintájává tette a többi szerzeteseknek. Ezen klastromból kerültek ki állítólag VII. Gergely, II. Orbán, II. Pascal pápák. Az apátság függetlenné lett a püspököktől; hivei folytonosan szaporodtak. A XII. században 500 szerzetes volt benne; a C.-i szerzet szabályainak (v. ö. Vetus disciplina monastica Páris 1726) mintájára Európa egyéb részeiben is hasonló szerzetek keletkeztek. Apátjukat, aki korlátlan hatalommal rendelkezett, apátok apátjának (archi-abbé) nevezték. A pápák nagy kiváltságokkal ruházták föl; a szerzet pedig a pápákat támogatta az egyházi reformok megvalósításában és a pápaság küzdelmében a császárság ellenében. VII. Gergely pápa győzelmét nagyrészben a C.-i szerzetnek köszöni. A XIII. században azonban erkölcsi tekintélye alásülyedt és jövedelmező állomásává lett a királyi vérből való hercegeknek, akik közül Bourbon János 1480. Párisban a hires hotel de C-t építtette. A XII. században megerősített kolostort 1789. a bande noire megostromolta és földulta. Rombolásainak áldozata lett az 1089-1131. fölépített 160 m. hosszu, érseki keresztalaku templom is, a műépítészet egyik remeke. V. ö. Hist. de l'abbaye de C. 1879. Sackur: Die Cluniacenser bis zur Mitte d. II. Jahrh., Halle 1892. Giesebrecht, Gesch. d. deutsch. Kaiserzeit, II. köt.

Cluny muzeum

Párisban. Chaslus Péter clunyi bencés apát a XIV. sz.-ban megvásárolt egy római fürdő területén levő, már düledező palotát és helyén a clunyi apátság részére házat épített. Ugyanott a XV. század végén egy új épület keletkezett, mely a kora francia renaissance építés egyik legérdekesebb alkotása. A XVI. századtól kezdve azonban a clunyi apátok ritkán laktak a palotában. 1790. a forradalmi kormány a palotát eladta és uj birtokosa bérbe adta egy nyomdásznak. A forradalom alatt Du Sommerardnak, a francia művészetek lelkes gyüjtőjének birtokába került, aki itt helyezte el az akkori időben páratlan gyüjteményét. Sommerard halála után 1843. a francia kormány megvásárolta a palotát és a gyüjteményt és nemzeti régiségek muzeumává alakította. A gyüjtemény 1844. nyilt meg a közönség számára. Ettől az időtől fogva a gyüjtemény folyton gyarapodott, ugy hogy ma több mint tiz ezer darabból áll, melyet többnyire a közép- és renaissance-kori francia iparművészet termékei. V. ö. Du Sommerard, Notice sur l'hôtel de Cluny et la palais des Thermes; C. Normand, L'hôtel de Cluny.

Clupea

l. Hering.


Kezdőlap

˙