Cogswell

(ejtsd: kogszvel) Green József, amerikai tudós, szül. Ipswich-ben (Massachusetts) 1796 szept. 27., megh. Cambridgeben 1871 november 26. Kezdetben a Harward College-en, azután Göttingában tanult és Európát utazta be. Visszatértekor 1820. a mineralogia és geologia tanára, s egyszersmind könyvtárnoka lett a Harward Collegenek, de 1823. e hivataláról lemondott, hogy Bancrofttal egyetemben Northamptonban a Round Hill iskolát alapítsa. Ennek először Bancrofttal 5 évig, azután egyedül 5 évig állott az élén. Utána É-i Karolinában Raleighben hasonló intézetet alapított, 1839. pedig Astor J. J. az általa később New-Yorknak ajándékozott könyvtárnak előkészítésével és vezetésével bízta meg. E célból C. három izben Európába utazott s Német- és Franciaországban értékes könyveket vásárolt össze, 1854. az intézet élére állt s hivatalában 1860-ig maradt. 1862. Cambridgebe költözött. V. ö. Ticknor, Memorial of J. G. C. (Boston 1874).

Cogwood

(ejtsd: kogvúd), Queenwod v. Incafa, a Laurus Chloroxylontól származik; kemény fa, melyet főként Angliában dolgoznak föl.

Cohesio

(lat.) a. m. összeszövés, összeforradás; a növényteratologiának az az esete, amidőn egynemü tagok vagy szervek v. egy kör tagjai nőnek össze, p. levél levéllel, szár szárral stb. Fizikai értelemben, l. Kohézió.

Cohen

1. Emil, német mineralogus és geologus, szül. Jütlandon, Aakjal városkában 1842 okt. 12. Berlinben és Heidelbergában tanult. 1872. beutazta Délafrika gyémántmezőit s Transvaal aranytelepeit, 1878 óta a straszburgi egyetemen a petrografia tanára. Különösen a kőzetek mikroszkópos szerkezetével foglalkozik. Nevezetesebb munkái: Sammlung von Mikrophotographien zur veranschaulichung der mikroskopischen Struktur von Mineralien und Gesteinen (2. kiad., Stuttg. 1848, 80 tábla); Ueber die Dyas im südlichen Odenwald (Heidelb. 1871); Geognostisch petrographische Skizzen aus Südafrika (Stuttg. 1874); Erläuternde Bemerkungen zu der Routenkarte einer Reise von Lydenburg nach der Delagoabai im östlichen Südafrika (Hamburg 1875). Benekevel egyetemben Heidelberga földtani térképét adta ki két lapon.

2. C. Henrik, francia numizmatikus, született Amsterdamban 1808., megh. mint a párisi nemzeti könyvtár érmeosztályának őre 1880 május 17-én. Alapvető a két nagy műve; Description générale des monnaies de la république romaine (Páris 1857) és Description historique des monnaies frappées sous l'empire romain (7 köt., u. o. 1859-68; 2. kiad. Feuardenttól 1-7. köt. u. o. 1880-90).

Coheres

(lat.) a. m. örököstárs.

Cohibitio

(lat.) a. m. tilalom.

Cohn

1. Albert, a zsidóság társadalmi és szellemi életének buzgó előmozdítója, szül. Pozsonyban 1814 szept. 24., megh. Párisban 1877 márc., 15-én. A gimnáziumot és bölcsészeti tanulmányait Bécsben végezte, hol egyuttal a talmuddal is, Hammer-Purgstall vezetése alatt, keleti nyelvekkel is foglalkozott és a protestáns teologiai szemináriumon másfél évig tanította a héber nyelvet. 1836. Párisba ment. Ott eleinte kizárólag a keleti nyelvészetnek szentelte idejét. 1839 óta pedig, vagy husz éven át, mint nevelő, később mint alamizsna-mester működött báró Rothschild James házában. 1844. hitfelei helyzetének tanulmányozására, 1846. pedig mint francia kormánybiztos árt Algériában, hol egyebek közt zsidó iskolákat, könyvtárakat, képző- s jótékonysági egyesületeket alapított. Hasonló szellemben és sikerrel működött Egyiptomban (1854), Törökországban, Marokkóban (1860), kivált pedig Palesztinában, hova négy izben utazott (1854, 56, 64 és 69.). Az általa meglátogatott országok uralkodói előtt, kik őt (Algériában, Bécsben és Konstantinápolyban) magánkihallgatáson fogadták, mint hitfeleinek szószólója lépett fel, magukat a zsidókat pedig, kik mindenütt áhitattal hallgattak lelkes szavaira - 1869. utazása alkalmával (okt. 19.) Pesten is - mívelődésük emelésére és irodalmuk ápolására buzdította, s e célra sokat áldozott saját vagyonából is. Közreműködött középkori zsidó munkák kiadásában s néhány beszédet, egy rövid zsidó kátét, több értekezést és számos apróbb, nagyobb cikket tett közzé. V. ö. Loeb Isidore, Biographie d'Albert Cohn, Páris 1878.

2. C. Gusztáv, ném. nemzetgazdaságtani iró, szül. Marienwerderben (Keleti Bajorország) 1840 dec. 12. Berlinben és Jénában tanult, 1869. Heidelbergában habilitáltatta magát s még abban az évben a rigai politechnikum tanárává nevezték ki. Itt 1873-ig működött, amidőn hosszabb utat tett Angliában s ottani tanulmányai eredményét: Untersuchungen über die englische Eisenbahnpolitik c. munkájában tette közzé. Hazatérve a zürichi politechnikumon adott elő 1884-ig, amidőn a göttingiai egyetemen foglalta el a nemzetgazdaságtan tanszékét. Itt tart most is előadásokat. C. rendkivül nagy számmal irt értekezéseket a különböző német és angol folyóiratokba, melyekben többnyire a közlekedésüggyel, a hitel kérdésével s adókkal foglalkozik. Nagyobb munkái, a már említett alapos tanulmányon kivül: Ueber die Bedeutung der Nationalökonomie und ihre Stellung im Kreise der Wissenschaften (1869); Die Finanzlage der Schweiz (1877); Volkswirt. Aufsätze (1882); Die englische Eisenbahnpolitik der letzten 10 jahre (1883). És végül nagy műve: System der Nationalökonomie. I. kötet: Grundlegung der National-Oekonomie (1885). II. kötet: Finazwissenschaft (1889). C. eme munkáival igen jelentős állást vivott ki magának a mai német tudományban.

3. C. Nándor Gyula, sziléziai botanikus, született Boroszlóban 1828 január 24-én. 1850-ben szülővárosa egyetemén a botanika katedráját először mint privát-dócens, 1859 óta mint rendkivüli és 1871 óta mint rendes professzor foglalta el. Növényfiziologiai tanulmányai érdekében már 1847. sürgetett külön intézetet, de csak 1866-ban sikerült ilyet megnyitnia. Munkálkodását az állat- és növényvilág határvonalának szentelte, amivel sikerült kimutatnia, hogy a legalsóbbrangu infuzóriumok és a rajzóspórák, amilyenekkel az algák és gombák szaporodnak, életműködéseit a protoplazma egészen azonosan végzi. Művei: Zur Naturgeschichte des Protococcus pluvialis (Bonn 1851); Untersuchungen über die Entwicklungsgeschichte der mikrokopischen Algen und Pilze (Bonn 1854)é Neue Untersuchungen über Bakterien (Bonn 1872-75); Beiträge zur Biologie der Pflanzen c. művéből 1875 óta számos kötet jelent meg. Szakjának népszerü feldolgozásaiból ismeretesebbek: Die Menschheit u. die Pflanzenwelt (Boroszló 851); Der Haushalt d. Pflanzen (Lipcse (1854); Die Pflanze (u. o. 1882) stb.

Cohnheim

Gyula, német orvostanár, szül. Demminben (Pomeránia) 1839., megh. 1884. Tanult a würzburgi, marburgi, berlini egyetemeken; utóbbi helyen Virchownak asszisztense volt. 1867-ben Kielbe hivatott meg a kórboncolástan tanárának, mely állását elhagyva 1878. Boroszlóba és innen Lipcsébe ment hasonló minőségben. C.-nak különösen nagy érdemei vannak az ép- és kórszövettan, a kórbonctan és kisérleti kórtan körében. A gyuladás lényegének felderítése körül szerzett elévülhetlen érdemei biztosítják nevét az orvostörténelemben. E kérdésben irt dolgozatai a Virchow-féle Archivum XL. kötetében jelentek meg. Nagy műve: Allgemeine Pathologie, két kiadást ért s a jelenkor klasszikus munkái közé sorozandó.

Cohoes

(ejtsd: kohósz), város New-York É.-amerikai államban, a Mohawk és a Champlain-csatorna mellett, amelyet itt a Mohawk fölött vezettek el, (1890) 23 509 lak., gyapotszövőkkel, papirgyártással és kötött áruk készítésével. A C. vizesés 25 m. magas.

Cohors

(lat., többesszám cohortes), a rómaiaknál eredetileg az egyes itáliai szövetséges államok által kiállítandó segélycsapatnak a neve; 10 ily C. képezett egy ala-t (szárny); ezeket a C.-kat saját tisztjeik vezényelték s csakis az ala parancsnoksága volt rómaiakból összeállítva. Maga a római légi 30, két-két száazdból álló manipulusra volt tagozva s csak Marius (107. Kr. e.) egyesített 3-3 manipulust egy harcászati egységgé, amelyet C.-nak neveztek. Minthogy a C. 6 századból (centuria) állott, tehát a C.-ban 600 harcosnak kellett volna lenni, de ily erejü C.-ok csak Marius alatt voltak; már Caesar légiói többnyire csak 3000 főből alkottattak s következőleg egy C., mely mindig a légi tizedrészét képezte, csak 300 harcosból képeztetett. A légiók C.-ain kivül szerveztettek még - különböző célokra - önálló C.-ok is; ilyenek voltak a cohortres vigilum, melyek mindegyike Róma egy-egy kerületében rendőri szolgálatot teljesített, továbbá a császárok testőrséget képező cohortes pretorie, végre a cohortes urbane, melyek a prefectus urbi rendelkezésére álltak s helyőrségi szolgálatot teljesítettek. A kizárólag római polgárokból összeállított C.-okat cohortes civium romanorum-nak, mig az idegen származásu harcosokból szervezett C.-okat cohortes auxiliarie-nek nevezték; ha ez utóbbiak önállóan alkalmaztattak s azokhoz néhány (6-10) szakasz (turma) lovasság is csatoltatott, akkor C. au. equitate-nek neveztettek, mig ha lovasságuk nem volt, a «peditum» jelzőt kapták.


Kezdőlap

˙