Cosimo de Medici

l. Medici.

Cosinus

C. versus. L. Trigonometriai számok.

Cosma e Damiano

templom Rómában. L. Mozaik képek.

Cosmas

1. Szent, vértanu, Damianus testvérével együtt Arábiából eredt, s mindketten Ciliciának Egea nevü városában mint orvosok működtek. Orvosi működésükön kívűl hiresek voltak a keresztény vallásban való buzgóságukról. A Diocletianus-féle üldözés idején Lysias helytartó felszólította őket, hogy a bálványoknak áldozzanak; de ők állhatatosan ellenszegültek, miért is hosszu kinzás után lefejeztettek Kr. u. 303. Cosmas és Damianus az orvosok és orvosi fakultások védőszenteji. Holltestük Rómába, később Brémába, utoljára (1649) Münchenbe vitetett. Emléknapjuk szeptember 27.

2. C. a jeruzsálemi (Hierosolymitanus), a keleti egyház legjelentékenyebb költője. Damaszkusi szt. János fogadott testváére, kivel együtt lépett be a jeruzsálemi szt. Sabbas kolostorba, s 743. Palestinában majumai püspök lett.

3. C. Indicopleustes, alexandriai kereskedő a VI. században. Miután Etiópiát, Arábiát és Indiát beutazta, Egyiptomba visszatérve, remete életet élt és utazási élményeit, földrajzi és cillagászati nézeteivel együtt leirta következő műveiben: Keresztény helyrajz, v. világtan, továbbá csillagászati táblák s az Énekek énekének magyarázata. Első helyen említett műve a Migne-féle Collectio patrum graecorum 88. Kötetében.

4. C. a prágai, Csehország legrégibb történetirója, szül. 1039 körül, megh. 1125 okt. 21. Prágában, Lüttichben járt iskolába, azután Prágában élt, utóbb mint dékán és több püspököt elkisért a különböző udvarokba tett utazásaikban. Arra a korra nézve, amelyben élt és irt, gazdag és megbizható forrásul szolgál. Chronica Boemorum-ja 3 könyvből áll, amelyek közül az első (1038-ig) magában foglalja Csehorszáég legrégibb monatörténetét, a második 1092., a harmadik 1125-ig terjed. E művet ujabban Köpfe adta kia Monumenta Germaniaeban (Scriptores 9 köt., Hannovera 1851); ugyanebben a gyüjteményben megvannak C. folytatói is 1283-ig. Azonkivül megvan a Chronica Boemorum a Fontes rerum Bohemicarum 2. Kötetében (Prága 1874) C. hazánkra az Árpádok korára nézve is fontos. Személyesen ismerte Konyves Kálmán királyunkat, és feltünő, hogy annak testi fogyatkozásait nem említi. A régibb irod. V. ö. Wattenbachnak Deutschlands Gesch. Quellenjében: Regel W., Über dei Chronik des C. von Prag (Dorpat 1892); Marczali, A magy. Történet kutforrásai az Árpádok korában.

Cosmas

római művész család, mely a XII. és XIII. sz.-ban élt és szentélykorlátok, ambók, katedrák, gyertyatartók, oszlopok és az épület egyéb részeinek mozaikkal való diszítését gyakorolta. Olaszországban a család nevével jelölik az ilyen mozaik diszítményt.

Cosmetica

(lat.) a. m. szépítő szerek.

Cosmin

város Birmában, l. Bassein.

Cosmophyllum

C. Koch (növ., Podachaenium Benth., diszlapu), fészkesvirágu, középamerikai, guatemalai és mexikói, fajaszadakt cserje v. kis fa. Levele igen nagy, tojásdad kétkaréjü, világos sárgás-zöld, rövidszörü, kellemes renette-m almaszagu. Szártetőző ernyője szíkfű-vigárhoz hasonló virágfészkekből alakul. Igen szép s nagyon gyorsan növekedő diszlomb, ezért néhány esztendő óta a kertekben nagyon elterjedt.

Cosne

(ejtsd: kon), v. mint régebben hivták Codats, járási székhely Niévre francia départementban, a loire jobb partján, ahol a Nohain szakad bele, (1891) 5737 lak. Kés- és szijgyártással, gyapjufonással, agyagiparral, bor-, kender-, fa-, vas-, gyapju és bőrkereskedéssel. Legérdekesebb épülete a Saint-Jacques-templom a XV. századból. Régi erődítményei a XI. századból valók.

Cossa

(ejtsd: kossza), 1. Lajos, olasz nemzetgandazágtani iró, szül Milanoban 1831 máj. 27. 1853. Avatták doktorrá s ezután Bécsben és Lipcsében tanulmányozta a nemzetgazdaságtant. 1838-ban rendkivüli tanára lett a pádovai egyetemnek, amelyen 1860 óta mint rendes tanár adja elő a nemzetgazdaságtant és pénügytant. C. a legjelesebb élő olasz nemzetgazdászok egyike, akinek munkái rövides, postos előadásukkal tünek ki, s kivált tankövnyvekül igen használhatók. C. ment az egyoldaluságoktól, számba veszi minden nemzetnek szakjába vágó irodalmát, igy Pénzügytanában a magyar munkákra is kiterjeszkedik. Követői nagy számmal vannak, az ő tanítványai: Cusumano, Ferraris, Loria, Nicolini, Ricca-Salerro. Irodalmi munkái közül a következőket említjük: Guida allo studio dell' economia politica (1876, 1890. 3. Kiad.); Primi elementi di economia politica (1876,1880. 8. Kiad., ezenkivül 5 nyelvre lefordították); Scienza della finanze (1876, 1887. 4. Kiad., ez is 5 nyelven jelent meg); Saggi di economia politica (1878).

2. C. Ferenc, olasz festő, a ferrarai iskola egyik alapítója, már 1456. Segített apjának, C. Kristófnak, azután Bolognába ment, hol 1474. Egy nagy Madonna-képet festett (jelenleg a Pinakotékában). Része volt a ferrarai Palazzo Schifanoja érdekes freskóinak festésében is. Műveiből azt lehet sejteni, hogy Piero della Francesca, a nagy realista tanítványa volt. Főmunkája, Mária mennybemenetele a drezdai képtárban van. Az ő tanítványa volt Costa Lőrinc.

3. C. Péter, olasz színműiró, született Párisban 1834 jan. 29., megh. Livornoban 1881 aug. 31. Részt vett az 1859. És 1860-ki olasz háboruban, aztán Délamerikába ment, ahonnan nehány évi időzés után tért ivssza hazájába. Első szinmóvével (Mario e i Cimbri, Puschin, Beethoven, Sordello) csak mérsékelt sikert aratott, annál nagyobb feltünést keltett 1871. Előadott Nerone artista-ja, mely a hős jellemésével, valamint Nero korának rendkivül hatásos rajzánál fogva az ujabb ol. Irodalomnak legkiválóbb történelmi tragédiája, mindamellett hogy nem annyira egységes drámai akcióból, mint inkább frappans képek sorozatából áll. Hasonló modorában, erősen realisztikus sínekkel dolgozta ki Messalina és Cleopatra c. tragédiáit, melyeket egy kevésbé sikerült vigjáték követett: Plauto ed il suo secolo. Nagy sikere volt erővel teljes I Borgia-jának, valamint Cecilia c. történelmi drámájának és I. Napoletani del 1799 c. drámai korrajzának is. Összes művei: Torinóban jelentek meg.


Kezdőlap

˙