Cret

(ejtsd: csret), község Horvát-Szlavonországban, Varads vm. Pregradai j.-ban, (1891) 1228 horvát lakossal.

Creta

l. Kréta.

Créte

(franc., etjsd: kret) a. m. a sáncgát taréja, l. Sánc.

Crétin

(franc., ejtsd: kréten, olaszul cretino) a. m. hülye. - Cretinismus, l. Kretinizmus és Hülyék.

Crétineau-Joly

(ejtsd: krétinó-zsoli) Jakab, francia történetiró és publicista, szül Fontenayban (Vendée) 1803 szept. 23., meghalt Vincennesben 1874 jan. 4. Tanulmányait Párisban, a St. Sulpice szemináriumban végezte, és még csak husz éves volt, midőn szülővárosában a bölcsészet tanára lett. Erre aztán a francia követ, Laval herceg kiséretében Rómába ment, ahol 1828-ig maradt. Igen jelentékeny irodalmi munkásságot fejtett ki. Legelőször is több versgyüjtemény jelent meg tőle (Chants romains, Páris 1826; Les Trappistes, 1828; Inspirations poétiques, 1829), azután többféle legitimista lapot szerkesztett, míg végre 1837. Az Europe monarchique c. lapnak szerkesztését vállalte le. Irói hirnévre történeti munkáival tett szert. Leghiresebb e nemü munkája: Hirsoire religieuse, politique et litrtéraire de la compagnie de Jésus (Páris 1844-46, 6 kötet; 3 kiad. 1851), mely hiteles, kiadatlan forrásokon alapuló művet, határozottan apologetikus irányzattal irta a rend megbizásából. Valamennyi munkáját abszolutisztikus és ultramontán felfogás és szellem jellemzi. V. ö. Maynard J.-C., sa vie politique, religieuse, et littéraire (Páris 1875).

Cretio

(lat.), a régi római jog szerint az örökség elfogadásának határozott nyilvánítása.

Cretius

Konstantin, német genrefestő, szül. Briegben 1814 jan. 6. Berlinben, Páris és Rómában tanult, ezután Berlinben telepedett meg. C. kedves és élethű genreképeken kívűl számos történeti képet festett, sőt Abd-ul-Medsid szultán számára több arcképet is. Művei: Madonnaünnep a római helgységben; Utazó angolok megérkezése az éjjeli szálláson; Török utcai irnok; Nápolyi nő a tengerparton (stettini muzeum ); Olasz parasztok Ave Máriája (1851); XIV. Lajos és Mancini Mária sakkjátéka (1859) L'État c'est moi; Cromwell; Fogoly lovagok Cromwell előtt (1867, berlini nemzeti képtár); Keresztények pártfogása Sziriában (0865).

Cretonne

finom s tömött szövésü len- és pamutszövet, melyet nagyobb ábrákkal készítenek függönyökül és butorhuzatokul, kisebb ábrákkal pedig női ruhaszövetekül. L. Pamutszövet.

Creus

v. Creux-fok, Spanyolország ÉK-i foka az é. sz. 42°19'14'' alatt, a régiek Aphro lisiuma harmadrangu világító toronnyal.

Creuse

(ejtsd: krőz), 1. Franciaország folyója, a Millevache fensik északi lejtőjén, Féniers közelében, egy 920 m. magas hegy lábánál ered és 235 km. hosszu folyás után Port-de-Piles alatta Viennebe torkollik. Moutier d'Ahunön alul, 56 m. magas viadukt alatt halad el. Jobbról a Roseillet, Bouzanne-t és Claise-t, balról a Sedellet és gartempeot veszi föl; az utolsó 8 km.-ben hajózható, 2. Département Franciaország középső részében, Cher, Indre, Haute-Vienne, Correze, Puy-de-Dome és Allier közt, 5568 km2 területtel, (1891) 284,666 lak. Déli és északkeleti részei szagatottak; a de la Marche-hegyek legyező alakjában ágaznak szét: köztük mély szakadékokban, jardnak nevezett kavicsos mederben folynak a ptakok; a legmagasabb csucsok a DK-i részeken vannak, ilyenek: a Cradoux-de-Chirouse melletti 931 m., a Féniers melletti 920 m., a Farges 799 m. C. vizei mind magában a départementban erednek és a Dordogne vagy Loire vidékéhez tartoznak; az előbbihez csak a Chavanon, az utóbbihoz pedig a Cher, a Creuse, a Taurion és a szép Jarrezux vizesést alkotó Maulde tartozik. Az időjárás hüvös és gyakran hirtelen változik; az esőmennyiség aránylag nagy. A szén, és Lavaveixnél Ahum mellett a kisebb vas-, ólom és cink az egyedüli bányászati termékei. Meleg forrás az Evanxi. A főtermék a rozs 81890. 1 millió hl.), azután a gesztenye. A rétek és legelők nagy kiterjedésüek és azért az álattenyésztés virágzü (1887.7840 ló, 184,021 szarvasmarha, 756,240 juh, 59,606 szertés). A főbb iparágak: a szőnyeggyártás Aubussonban és Felletinben, a porcellán- és papirgyártsá Bourgganeutben. A département 4 arrondissementre oszlik, ezek: Guéret, Aubusson, Bourganeuf és Boussac. V. ö. Méroires de la Société des sciences nat. Et arch. De la C. és Joanna, Geogr. Du dép. de la C. 1882.


Kezdőlap

˙