Creusot

Le (ejtsd: lő krőzó) v. creuzot, város Saone-et-Loire francia départementban, 30 km.-nyire Autuntől, (1891) 18,061, mint község 28,635 lak. Régen csak kis falu volt Charbonniére néven, föllendülését az 1770. Alapított és 1837 óta jelentékenyen kibővített nagy ipartelepnek köszönheti, amely Franciaország egyik legnagyobb ilynemü telepe. Áll: 1. Nagy szénbányászatból, amely évenként egy millió tonnaánl többet termel, 2. Nagy vasolvasztókból, kohókból, acél-, horgany- és sodronygyárakból és 3. Óriási lokomotiv- és gázgépgyárakból (évenkint 110 lokomotivot és 5000 lőerejü gázgépet készítenek). Az ipartelep külön várost alkot, amely több mint 15,000 munkást foglalkoztat. V. ö. Simonin, Le C. et les mines de Saone-et-Loire, Tour du mond XV. köt.

Creutz

Gusztáv Fülöp gróf, svéd költő, szül. Finnországban 1731., megh. Upsalaban 1785 okt. 30. Ama költő-szövetkezethez tartozott, mely az «Észak pásztornáje»: Nordenflycht asszony körül csoportosult. Atis och camilla c. pásztori eposzát 5 énekben a gyengédség mintájának tartják. 1763. Adolf Frigyes svéd király madridi svéd követté nevezte ki, néhány év mulva ugyanily minőségben ment Párisba, hol különösen Marmontellel és Grétryvel ismerkedett meg, majd miniszterelnök és az pusalai egyetem kancellárja lett. Könyvtárát a király vette meg és most az országos könyvtárhoz csatolták. Költeményei barátja, Gyllenborgéival együtt jelentek meg Vitterhetsarbeten af C. och Gyllenborg (Stoicholm 1795; ujabb kiad. 1802), ujabban pedig csak C. költeményei címen (Helsingfors 1862).

Creutz.

latin rovarneveknél Creutzer Keresztély osztrák természetbuvár nevének rövidítése, aki Entomolog. Versuche cimü munkát irt (Bécs 1799).

Creutzer

György, ev. Lelkész; szül. Késmárkon, megh. Neérén, Szepes vmegyében 1589 végén, vagy 1590 elején. Straszburgban 1570 körül fejezte be tanulását s ennek közelében Scilticheimban kapott lelkészi állást. A Flacius-féle nézetet vallván az eredeti bűnről, mintegy tiz évvel később ellentétbe jutott tiszttársaival, de utóbb szülőföldén tett látogatása alkalmával nehány magyarországi lelkész előtt visszavonta véleményét s teljesen a Copncordiae Formula-hoz csatlakozott. Csakhamar ezután Neérén, aStansith Horváth Gergely birtokán lett lelkész. Ő kezdte meg 1586. A svájci reformációval rokonszenvező felső-magyarországi lekészek elleni támadásokat, több művében szállva szembe álláspotjukkal. E működésének szintere már 1587. Csepreg lett, hol nemcsak lelkészi, hanem tanítói kötelességek is vártak reá. Itt főleg Beythéval szemben küzdött, de csak kevés ideig, mert a következő évben ismét Neérén volt lelkész. Munkái: Neue Zeitung (1586); Warnung vor der Sacramentirer Zwinglianer und Calvnisten Lehre (Bártfa 1586); Proba der Calvinischen Merkzeichen (H. n. 1587); Sendbrief ... (Mogyorókerék 1587). V. ö. Ráth György: A felső-magyarországi kriptokálvinisták hitvitázó irodalmáról. (Irodalomtörtéenti Közlemények 1892.)

Creutzfelder

János, német festő, megh. Nürnbergben 1636., Elsheimer tanítványa volt, 1603. A nürnbergi Sebaldus-templom számára Ádámot és Évát ábrázoló képet festett; a bécsi császári képtárban van egy, szent Ignácot ábrázoló festménye.

Creux du vent

(ejtsd: krő dü ván), 1467 m. magas hegy Waadt és Neufcatel svájci kantonok határán, szép kilátással. Nevét azon 1200 m. széles és 1600 m. hosszu szikraüregnek köszöni, a mely a főcsucs alatt tátong 150-200 m. magas meredek falaktól körülvéve.

Creuz

l. Creus.

Creuz

Frigyes Károly Kázmér báró, ném. Költő, szül. Homburgban 1724 nov. 24., meghalt u. o. 1770 szpet. 6. Mint államtanácsos. Költeményei, melyeken Haller (l. o.) hatása félreismerhetetlen: Oden und andere Gedichte (1750 és 1769, 2 köt.). Leghiresebb művei: Die Gräber (1760) c., Young befolyása alatt irt bölcselkedő költeménye, melyet a kortársak nagyra becsültek. Tragédiája: Der strbende Seneca elvault ízlés terméke (1754); Montesquieu ellen irta; Über den wahren Geist der Gesetze (1760) c. művét. Munkássága ma legfeljebb történeti értékü.

Creuzer

György Frigyes, német filologus és régész, szül. Marburgban 1771 márc 10., megh. 1858 febr. 16. Heidelbergában, melynek egyetemén 1799 óta mint magán-, 1800 óta min rendkivüli és 1801 óta mint rendes tanár működött. 1845 óta nyugalmazva volt. Közben 1809. Lejdában volt tanár, melynek éghajlatát nem türhette. Nagyon tudós és igen kellemes iró volt, aki azonban rendkivül élénk képzeletét s kombináló tehetségét (főleg mitologiai műveiben) nem tudta óvatos kritikával féken tartani. De munkássága a tudomány fejlődésére nagy és közvetve igen jótékony befolyással volt. Főműve Symbolik und Mythologie der alten völker (1810-12, 4 köt., 3. Kiad. 1836-43), melyet főleg Voss Ján. Henr. (l. o.) hevesen megtámadott (Antisymbolik, 1824). Azonkivül: Die historische Kunst der Griechen (1803); Dionysus (1808); Plotinus műve (1835) stb. Deutsche Schriften (1837-54) c. gyüjteményében megvan érdekes önéletrajza (1848). Életét megirta s munkásságának jelentőségét fejtegette B. Stark (1875).

Creuzot

Le, l. Creusot.


Kezdőlap

˙