Crispin

(franc., ejtsd: kriszpen), az ó-francia színpad kedvelt bohóc-alakja, ki ügyességével elősegíti avagy esetleg ötleteivelmeghiusítja ura szerelmi kalandjait.

Crispinus

és Crispinianus, szentek. Előkelő római családból számraztak, Soissonsban Galliában telepedtek meg, hol titokban terjesztették a keresztény hitet; hogy magukat és a szegényeket fentartsák, éjjel csipők készítésével foglalkoztak; oly olcsón dolgoztak, hogy rájuk fogták, mikép lopják abőrt. Maximián császár feljelentésre lefogatta s Rictiovarus helytartónak adta át, ki válogatott kinzások után 287. lefejeztette őket. Okt. 25. Van emléknapjuk. A VI. században Soissonsban remek templom épült tiszteletükre; a vargák védőszentjeiknek ismerik őket.

Crispit

l. Rutil.

Crispus

Nagy Constantinus legidősebb fia Mamertina ágyasától. 17 éves volt, midőn atyjától 317. Kr. u. a caesar nevet kapta. A döntő ütközetet Licinius felett C. nyerte meg, Galliában is ismételten sikerrel küzdött a frankokkal és alamannokkal (320). Erőszakosan halt meg (326), még pedig atyja gyilkoltatta meg, mint mondják, Fausta feleségének felbujtogatására. V. ö. Constantinus.

Crista

(lat.) a. m. taréj, az anatomiában a csontokon hosszukás kiemelkedéseknek a megnevezésére használatos, melyekhez nagyobbára izmok vagy hártyás szalagok tapadnak. L. Csontok. - C., a római ércsisak tetejére alkalmazott, tollakból összeállított forgó.

Cristatus

l. Taréjos.

Cristellaria

Lam., l. Foraminifera.

Crist. Et Jan

zoologiai nevek mellett Cristofori J. és Jan J., két olasz természettudós nevének rövidítése.

Cristobal de Los Llanos

San, 1. Város Mexikóban, termékeny vidéken, 1980 m. magasban a tenger szine fölött. Székesegyháza előtt áll Las Casas püspök szobra, (1880) 850 lak. 2. Andes állam fővárosa, forró, de nem egészségtelen vidéken.

Cristofori

(ejtsd: krisztofori) bertalan, a zongora egyik feltalálója (másként Crisofali), szül. Padovában 1653 máj. 4., megh. Firenzében 1731 márc. 17.; itt 1716 óta Medicis Nándor hangszergyüjteményének őre volt. Ő nevezte el Pianoforte-nek a zongorát, mert ő találta fel a mai u. n. angol gépezethez hasonló építése módját, hogy «piano» (halkan) és «forte» (erősen) lehessen rajta játszani. Először Maffei Scipio őrgróf (marchese), a történetiró ismetette a Giornale dei letterati d'Italia c. folyóiratban. C.-nak a firenzei Szt. Kereszt kolostorban 1876. Emléktáblát véstek.


Kezdőlap

˙