Crusca

(ejtsd: kruszka) Accademia della, firenzei tudó társaság, mely főkép a nyelv tisztaságának megőrzését tüzte ki céljául, azaz, hogy a nyelv tiszta buzáját elválassza a korpától (ol. Crusca). L. még Akadémia.

Crusenstolpe

Magnus Jakab, svéd iró, szül. Jönköpingben 1795 márc. 11., megh. Stockholmban 1865 jan. 18. Élénk munkásságot fejtett ki mint publicista s a király és államtanács ellen intézett sztirikus irataiért sajtóperbe is keveredett és három évi várfogságot sznevedett; ilyen iratai: Skildringar úr dt inre aft dagens historica (Stockholm 1834); 1720, 1772 och 1809 (u. o. 1836); Portefeuille (u. o. 1837); Ställningar och Förrballanden (1838). Mint regényiró igen eleen rajzoló; regényei: Morianen (Stockh. 1840-1844); Karl Johanoch Svenskarne (u. o. 1845-1846); Huset Tessin under frihetstiden (u. o. 1847) Karl XIII. (u. o. 1861); Europas hof (u. o. 1853) Historika personligheter (u. o. 1861); Ett sekek och ett ar af polska fragan (u. o. 1863).Az ellenzék előtt nagy tiszteletben állt s elfogatása miatt többször történtek zavargások a fővárosban.

Crusius

Keresztély Ágost, német bölcsész, szül. Leunában Merseburg tartományban, 1712., meghalt mint a teologia tanára Lipcsében 1775. Rüdiger tanítványa, s mint ez a Leibnitz-Wolf-féle filozofia ellenfele ki kartársainál nagy tiszteletben állott. Kant is sokat foglalkozik vele és nagyon elismerőleg nyilatkozik róla. Főbb művei: Dissertatio philosophica de usu et limitibs principii determinantis, vulgo sufficientis (1743); Entwurf der nothwendigenVernunfwahreiten (1745); Anmeisung vernünftig zu leben (1714); Weg zur Gewissheit und Zuverlässigkeit der mensch. E-r kenntniss (1748).E művekben az észt és az isteni kinyilatkoztatást meg akarja egymással egyeztetni. Az azonosság elve mellett, melyet csak formai termézetünek mond, pozitiv tartalmi elveket is állít föl. Cáfolja az optimizmust s determinizmust. Megkülönbözteti az ismeretokot s reális okot, állítja, hogy a gondolkodásnak s a karatnak külön gyökerei vannak a lélekben. E tételekkel hatással volt Kantra. L. A. Marquardt, Kant t u. Crusius (Kiel 1885).

Crusta

(lat.) a. m. kéreg.

Crustacea

(állat). L. Rákok.

Cruveilhier

(ejtsd: krüvejjer) János, francia orvostanár, szül. Lomogesben 1791., megh. 1874. Előbb a papi pályára készült, de atyja kényszeítésére később az orvosi pályára lépett. 1816. Doktorrá avattatván, Montpellierbe költözött. C. itt a sebészeti tanszéket is megkapta. 1825. Párisba hivták a leiró boncolástan tanárának. 1830-ban felcserélte állását a párisi egyetemen éppen akkor alapított kórboncolástani tanszékkel, mely állásában több mint 30 évig meg is maradt. Művei: Anatomie pathologique de coprs humain; Traité d'anatomie descriptive; Anatomie du systeme nerveux;Traité d'anatomie pathologique générale.

Cruvelli

Zsófia, olasz énekesnő, szül. Bielefelden 1826 márc. 12. Párisban tanulta az éneket s Olaszország különböző szinpadain, valamint Párisban és Londonban nagy sikert aratott. A párisi nagy operától, melynek tagja volt, 1856. Megvált. Vigier grófhoz ment nőül, kivel Nizzában telepedett le.

Crux

(lat.) a. m. kereszt (l. o.).

Cruyshauten

(ejtsd: kraizhotem), község Flandria belga tartományban, a Schelde balpartja közelében (1890) 5620 lak., régi megerősített kastéllyal.

Cruz

1. Ines de la Santa, spany.-amerikai költőnő, szül. Mexikó közelében 1651 nov. 12., megh. Mexikóban 1695 ápr. 17. Eleinte a mexikói vicekirálynő udvarhölgye volt, de 17 éves korában kolostorba vonult és kizárólag tanulmányainak és költészetnek élt. Drámái az Amor es mas labirinto és a Los empenos de una casa kivételével vallásos tárgyuak. Dalai, melyeknek révén «tizedik muzsának» nevezték és melyek nevét ünnepelté tették, részint ó-spanyol, részint művészi olasz modorban vannak irva. Műveinek gyüjteménye Obras cimmel Madridban (1714, 3 kötet) és Saragossában (1725 és máskor) jelent meg. Válogatott lirikus költeményei a Biblioteca de autores espanoles 42. Kötetében vannak meg. V. ö. Ticknor György, History of Spanish literature (London 1863).

2. C. János (San Juan de la), spanyoliró és költő, szül. Antiverosban 1542., megh. az ubedai kolostorban 1591 dec. 14. A jezsuitáknál tnult, 1568. Amanreoi karmelitakolostor apátja lett. 1579. A vahnzai kolostort alapította, 1581. A granadai kolostor főnöke, 1585. Andaluzia vikáriusa, 1588. A rend difinitora lett. A renddel szemben tanusított szigoruságával C. sok ellenséget szerzet magának, akiknek azután sikerült őt az ubedai kolostorba záratni. Utóbb, 1874. XIII. Benedek pápa sentté avatta. Összes művei Obras cimen legelőször Barcelonában 1619. jelentek meg.


Kezdőlap

˙